Messze vagyunk a fertőzött területektől

2019.02.12. 18:00

ASP: félni nem kell, de azért nem árt az óvatosság

Egyre több helyen esik szó az afrikai sertéspestis terjedéséről és annak megelőzéséről is. Csokorba gyűjtöttük a Nébih tanácsait: íme a vadászok, sertéstartók és erdőjárók teendői.

FMH

Az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát Magyarországon először tavaly áprilisban, egy Gyöngyös külterületén elhullott vaddisznóban mutatta ki a Nébih laboratóriuma. Azóta Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is igazolták a vírus jelenlétét. A 2019. január 28-i adatok szerint Hevesben 297, Nógrád megyében 18, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 39, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 26 vaddisznóból származó mintában mutatták ki a betegséget a vizsgálatok. Jelenleg Heves megyében 35, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 58, Nógrád megyében 19, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 45 és Hajdú-Bihar megyében 9 vadgazdálkodási egység teljes területét nyilvánították fertőzöttnek.

Az afrikai sertéspestis vírusának természetes úton való terjedési sebessége a vaddisznó-állományokban – a nemzetközi tapasztalatok alapján is – évi 20–50 km, ami a vaddisznók természetes vándorlásával, a kondák érintkezésével függ össze. A betegség hazai terjedésében jelenleg északi, északnyugati, illetve északkeleti terjedés figyelhető meg. Az ASP eddig nem közelítette meg a Dunát, amely jelentős természeti akadály.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy felelőtlen emberi magatartással, fertőzött állatokból származó termékekkel, azokból keletkezett élelmiszer-hulladékkal, ragályfogó tárgyakkal, gépjárművel, illegális sertésszállítással rövid idő alatt nagy távolságokra is eljuthat a betegség. Ezek a veszélyforrások minden, jelenleg még nem érintett megye, így Fejér megye esetében is fennállnak. Éppen ezért az ország minden állattartója és vadásza esetében fontos a járványvédelmi előírások betartása. A fertőzött területeken például csak járványügyi vadászképzést végzett, sikeres vizsgát tett, és arról tanúsítvánnyal rendelkező vadász vadászhat.

Vendég vadász a fertőzött területre saját gépkocsijával nem hajthat be, minden szállító járművet a vadászat befejeztével alaposan takarítani és fertőtleníteni kell. Ugyanez vonatkozik még a hazatérés előtt a ruházatra, a csizmára és minden, a vadászat során használt tárgyra és eszközre.

A hazai sertésállományra is ügyelni kell. Az ASP a házisertések és a vaddisznók 95 százalékban elhulláshoz vezető, súlyos gazdasági kárral járó vírusos betegsége, így a járványügyi intézkedéseknek – a vaddisznóállományban való terjedés lassítása mellett – a házisertés-állomány megvédése a legfontosabb feladata. Ezért csak ellenőrzött, hivatalos helyről és megfelelő igazolásokkal bíró sertéseket szabad vásárolni, ügyelni kell a kerítés épségére, a kéz-, láb- és jármű-fertőtlenítésre, az állati eredetű élelmiszer-hulladék (moslék), a zöldtakarmány etetési tilalmának betartására.

És bár az ASP az emberre semmilyen veszélyt nem jelent, az erdőt járó embereknek, turistáknak, gombászoknak sem árt figyelni néhány dologra. Például, hogy a magukkal vitt élelmiszer maradékát ne hagyják az erdőben, hanem tegyék az arra kijelölt szemétgyűjtőbe. Ha elhullott vaddisznót találnak, ne nyúljanak hozzá, hanem a hely megjelölésével, ha lehet, GPS-koordináta feljegyzésével értesítsék az illetékes vadásztársaságot, a hatósági állatorvost vagy a járási hivatalt – a szakemberek gondoskodnak a mintavételről, a tetem ártalmatlanításáról.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában