A Fejér megyei munkahelyeken is első a biztonság!

Az előbbi állítást a statisztika is igazolja: Fejér megyében – a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján – tavaly január és szeptember között összesen 1052 munkabaleset történt. Ebből három halálos, egy egyéb súlyos és négy csonkulásos végkimenetellel. Összességében az élbolyban, Budapestet, Pest és Győr-Moson-Sopron megyét követve a negyedik helyen állunk.

Balesetben az élbolyban

– A munkabalesetek számát befolyásoló tényező, hogy megyénkben több multinacionális társaság is tevékenykedik, de Fejérben a gyártóipari, feldolgozóipari vállalkozások mellett a mezőgazdasági tevékenység, illetve az építőipari beruházások száma is jelentős. Ezeket azért emeljük ki, mert munkavédelmi szempontból a veszélyes kategóriákba sorolhatók – indokolták a magas számadatot a Fejér Megyei Kormányhivatal munkatársai. Hozzátették: mivel megyénk iparosodott, több beruházás is indult, jelentős az építkezések száma. Így a foglalkoztatási ráta is hasonló a fővároséhoz, illetve Pest megyééhez. Ezek a tényezők a munkabalesetek számában is nagyobb előfordulást eredményezhetnek – csakúgy, mint az egyes vállalkozások közötti munkaerő-vándorlás, melynek tulajdoníthatóan az újonnan munkába álló dolgozók nem minden esetben ismerik az egyes tevékenységek veszélyeit. Persze – fűzték hozzá – a Fejér megye által elért „helyezés” nem feltétlenül mutatja azt, hogy a munkavédelmi helyzet rosszabb. A munkabalesetek száma tükrözheti azt is, hogy a munkáltatók bejelentési fegyelme erősödött.

Veszélyes szektorok

Mivel a feldolgozóipari tevékenység – beleértve a gépek gyártását is – a legkiemelkedőbb a megyében, ezért a munkabalesetek száma is ebben az ágazatban a legtöbb. Ezt követi a szállítás, kereskedelem, mezőgazdaság – tudtuk meg. Így ezeken a területeken kiemelten érdemes alkalmazni a munkavédelmi törvényben és a további rendeletekben meghatározott védőfelszerelést.

– A munkavédelem alapelvei közül kiemelendő a kollektív védelem előnye, amely a munkavállalók csoportjait védi. Ezen túl akadhatnak olyan feladatok, amelyekre nehéz megfelelő kollektív védelmet meghatározni; ezekben az esetekben az egyén védelme kerül előtérbe, ezek a védőfelszerelések. Gondoljuk csak végig, mennyire más veszéllyel találkozik egy mezőgazdaságban dolgozó munkavállaló, mint a gyárban, veszélyes berendezéseket kezelő munkavállaló! Így kollektív védelem lehet magasban végzett munkáknál a megfelelően kialakított állvány, hiszen az az összes dolgozót védi a leeséstől. Vannak azonban olyan, magasban végzett munkák, ahol nem lehet állványt kialakítani, ekkor a leesés elleni egyéni védőeszköz, a biztonsági heveder, kötélzet, kikötési pont lesz a biztonságos megoldás. Az egyéni védőfelszerelések biztosítását a munkabiztonsági és munka­egészségügyi szakemberek közösen határozzák meg, alapul véve a munkák veszélyeit és azok mértékét – válaszolták az illetékesek.

Kötelező védelem

Az egyéni védőfelszereléseket a munkavégzés megkezdésekor biztosítani kell a dolgozók számára. A munkavállalók kötelessége pedig az, hogy ezeket a felszereléseket használják. Amennyiben a munkavállaló nem kap védőfelszerelést, viszont látja, hogy például mindenkinek van védő­lábbelije, akkor a munkáltatóhoz, munkavédelmi kép­viselőhöz kell fordulnia. Munkavédelmi képviselőt már húszfős társaságnál is választani kell; az ő egyik feladata az, hogy a munkavállalók és a munkáltató között felvetődő munkavédelmi jellegű problémákat kezelje. Amennyiben vele nem sikerül rendezni ezt a problémát, a munkavállaló a munkavédelmi hatósághoz is fordulhat – tájékoztattak.

Olyan élethelyzet is előfordulhat, amelyben a munkavállaló dönt úgy, hogy nem viseli a védőfelszerelést.

– Számos hatósági ellen­őrzésen halljuk azt a munkáltatóktól, hogy hiába „könyörögnek”, a dolgozók nem használják, nem viselik a védőfelszereléseket. A munkavédelmi hatóság arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy próbálják ennek fontosságát úgy megértetni a dolgozókkal, hogy lássák, értük történt egy-egy ehhez kapcsolódó intézkedés – felelték. Kiemelték: a munkavédelmi törvény 2016 júliu­sától lehetővé tette azt, hogy a munkavállalókat mint természetes személyeket a munkavédelmi hatóság bírsággal sújtsa, ha nem tartják be a munkavédelmi szabályokat. Ám amennyiben a baleset a védőfelszerelés használatának elmulasztása miatt történik, az továbbra is munkabalesetnek számít. A munkáltató akkor jár el helyesen, ha ezt a hibát, hiányosságot a baleset vizsgálata során feltárja, és a többi munkavállaló tudtára hozza. A sérülés, az azzal járó kellemetlenségek, a munkaidő- és munkabérkiesés nagy visszatartó erő lehet a szabálytalanságok elkerülésére.