A talaj tápanyagainak pótlása hosszú folyamat

2018.08.24. 07:30

A humusz a termőföld lelke

A föld az élelmiszerlánc első láncszeme, ezért annak értékei állnak a középpontjában annak az előadás-sorozatnak, amit a Nemzeti Agrárkamara indított útjára tavasszal.

Palocsai Jenő

Daoda Zoltán sajnálja, hogy a bérelt földek talaját nem javítja senki

Fotó: Archív

A Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Rt. adott otthont a NAKAkadémiának, hogy minél kellemesebb környezetben, minél több mezőgazdasággal foglalkozó szakember ismerhesse meg azokat az új technológiákat, amelyek egy olyan jövő képét vetítenek előre, ami szinte már kézzelfogható.

A házigazda, Zászlós Tibor a mezőgazdasági vállalkozás vezetője nyitotta meg a rendezvényt, ahol nemcsak előadásoknak, de a szántóföldi bemutatónak is helyet biztosítottak.

Sztahura Erzsébet a Nemzeti Agrárkamara szakértője elmondta hogy a NAKAkadémia egy 8 napos előadássorozat. Tavasszal már volt öt és minden egyes napon három-négy előadás és gyakorlati bemutató is gyarapítja a megjelent mezőgazdászok tudását, felkészültségét.

Daoda Zoltán
Fotó: Palocsai Jenő / Fejér Megyei Hírlap

A mezőfalvai esemény a hetedik a sorban. Petró Tibor a humusz management szerepéről, Rezsek Attila a stressztűrő jövőről, Daoda Zoltán a talajélet mikrobiológiai jellemzőiről tartott előadást. Sajnóczki István klímakárcsökkentő talajművelési rendszerekkel ismertette meg a közönséget.

A nyolcadik, a zárórendezvény Mezőhegyesen lesz. A NAK-nál kiemelt fontosságú cél, hogy megfelelően tájékoztassa a gazdálkodókat a 2020 utáni, unióval közös agrárpolitika várható kereteiről.

A támogatási politika is változni fog, mert a közeljövőben a magasabb állami támogatáshoz jutás előfeltétele is lehet az új technológiák bevezetése.

Daoda Zoltán sajnálja, hogy a bérelt földek talaját nem javítja senki
Fotó: Archív

A 2020 Program egy lehetséges irány és a kormány szeretné, hogy ez az irány Magyarország hasznára válna. Az előadássorozat célja tehát nemcsak az oktatás, hanem kifejezetten a szemléletváltás.

Daoda Zoltán elmondta, hogy szakítani kell a megszokott talajműveléssel, hiszen évtizedek óta csak kiveszünk a földből, de vissza nem adunk semmit, emellett 2004 óta folyamatosan csökken az állattartásból származó trágya, sőt ha van, akkor is sokan választják helyette a műtrágyát. A megtermelt gabonát elvisszük a földről és eladjuk, a szalmáját, a szárát, felbálázzuk és értékesítjük az erőműveknek.

A támogatási rendszert is meg kell reformálni, hogy ne bálázóra legyen gépbeszerzési támogatás, hanem olyan betakarítógépekre, amik 3–5 centis darabokra zúzzák a szárat, hogy megfelelő talajmunkával és oltóanyaggal hasznosuljon, javítva a tápanyagtartalmat és a talajszerkezetet. Egy Bactofil nevű trió két tagja az egy- és kétszikű nővényekkel birkózik, a harmadik pedig a cellulózt bontja a talajban. Az eljárás lényege, hogy a megtermelt gabona kerüljön csak értékesítésre, minden más növényi hulladék maradjon a termőhelyen, gazdagítva annak tápanyag-, illetve szervesszén- tartalmát.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában