Kárpát-medence borrendjei és borkirálynői a borünnepen (galéria)

A szokásostól eltérően egy héttel korábban, június első felében egyre inkább mozgolódtak a Csókakő Szent Donát Borrend tagjai a faluban. Asztalokat, székeket, padokat és edényeket, hűtőszekrényeket hoztak vittek, készülve a nagy eseményre. Idén 24. alkalommal rendezik meg Donát lovagjai a Kárpát-medencei Borrendek, Borkirálynők és Borbarátok találkozóját.

Három új taggal bővült a lovagi csoport

A borünnep minden évben a művelődési házban kezdődik, ahol a helyi borrend vezetői, Zsipi Gyula elnök, és Bognár Gábor nagymester bemutatja a közösségnek a vendégségbe érkező szervezeteket, emellett egy zöld Nagy-Magyarország mezőbe bele-beleszúrnak egy-egy piros-fehér-zöld szalaggal ékesített gombostűt azokra a helyekre, ahonnan a vendégek érkeztek. A bemutatások és köszöntőket követően kezdődik a borrend szabályai szerint megtartott tagavatás. Három tagjelölt állhatott s színpadra, és miután mind a három bemutatkozott, majd elhangzott róluk egy-egy rövid vers, leülhettek a helyükre, egy nagy taps kíséretében. Ennek megfelelően rendes tag lett Kiss Róbert Richárd és Pallag László, valamint tiszteletbeli taggá avatták a csókakőiek Szávolovics Gabriellát.

Új tagok a negyvenfős egyesületben

• Szávolovics Gabriella
• Kiss Róbert Richárd
• Pallag László

A Zichy pince továbbra is a legnagyobb

A mintegy százfős borlovag, borbarát felsorakozott a település főutcáján a Szent Donát Borrend zászlaja és a 11 fős, színes, selyemruhás borkirálynői koszorú mögött, majd a Csókakői Polgárőr Egyesület tagjainak felvezetésével megindult a menet, egészen a Szent Donát Plébániatemplomig, ahol a falu védőszentjének szobrához vonultak és megtöltötték a Fűrész Pincészet csókakői Ezerjó borával Szent Donát hittel összeforrasztott kelyhét. Aztán a Tordai kettős keresztnél állt meg a hosszan kígyózó, színes palástoktól, ruháktól különleges ünnepi menet. Szólt a vers és szállt a dal, majd a himnusz, majd a Szili Pincészet kínálta a szomjas vándorokat, akik egyik kezükben boros kelyhet, a másikban a helyszínre húzott mobilkemencében készült pogácsát tartották.

De megállt a menet Kis Miklósnál is, aki mindig kiváló borokkal, köztük illatos Sárga muskotállyal kínálja a népes és főleg szomjas sereget. A csókakői pincék legnagyobbja, a Förhécz Pincészet birtokában lévő Zichy Pince nem csak frissítőkkel várta a találkozó résztvevőit, hanem műsorral is, ugyanis a föld alatt, a hűs levegőben fellépett a Barkócaberkenye Néptánccsoport.

A Kárpát-medencei Találkozó a Nagy-Magyarország téren is zajlott 

– Összesen 29 egyesület fogadta el a meghívásunkat, én ennek nem kis része a jelenlegi határon túlról érkezett. Végigjártuk a falu főutcáját, megnézve a település nevezetességeit, emlékműveit, de megnéztük a templomot is, majd borkóstolók, pincék, kiváló helyi borokat következtek. Az ünnepség fontos része volt a tagavatás, mert mindig aktív tagokat várunk, ugyanakkor a borünnep csúcsa az volt, hogy érezhető volt az összetartozás ereje volt a Kárpátok őre szobornál. A műalkotást minden évben meglátogatják a Szent Donát Borünnep résztvevői, ugyanis a Kárpátok őre az, ami ennek a rendezvénynek a mondanivalóját leginkább kifejezi – fogalmazott Bognár Gábor nagymester.

A Nagy-Magyarország téren elénekelt székely himnusszal véget ért a borünnep kulturális része, megkezdődött az ebéd, és folytatódott a nóta, ugyanis Páli István Pusi bácsi már a Zichy Pince óta kísérte a menetet, de nem csak a lábával, hanem tangóharmonikával is. A májgaluskaleves, a vadhúsból készült hentestokány, és a házi sütemények mellől többen is fel tudtak pattanni, mikor eljött a várlátogatás ideje.

Várlátogatás, pizza és némi kakaós furcsaság

Vass Rezsőné Tucika, mint a Csókakői Várbarátok Társsaságának tagja mindent tud a várról, gyakran szervez vezetett sétákat a várba, és minden évben felajánlja a borünnep vendégeinek, hogy körbevezeti őket. Eddig még minden évben volt rá jelentkező, és most sem volt ez másképp.

A Tordai kettős keresztnél háromszáz fokon sütő mobilkemencét időközben felvontatták a vár alatti rendezvénytérre a Kemence Ördögei, a vezetőjük Molnár József irányítása mellett. Az új helyszínen Végh György pékmester és segítségei pizzát, majd egy különleges édességet sütöttek. Utóbbi már a hagyomány része, és mindig nagy siker, egyrészt, mert finom, másrészt mert kísértetiesen hasonlít valamire, ám minden elítélendő asszociáció ellenére a sütemény neve kakaós orosházi banán.

Mikor már minden elfogyott, csak a bor, a nóta és a kedv nem, akkor Pusi bácsi egy egészen új dalt választott széles repertoárjából.