„Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”

– Az eszmeiség adott: felmenni a hegyre, és szót emelni a természetért – mondta el lapunknak Borján Péter polgármester. – A 2006-ban útjára indult kezdeményezés eredményeképpen mára egy turistajelzésekkel ellátott tanösvény, valamint a kőpark jelzi, hogy nem volt hiábavaló mindazok munkája, akik kitartóan dolgoztak évről évre a hegy természeti értékeinek feltérképezésén és megőrzésén. Ma már 15 hektár sziklagyep és karsztbokorerdő terület van az önkormányzat tulajdonában, s rajtuk keresztül a természetkedvelők birtokában.

Az élet és a környezet címet viselő előadás és kerekasztal-beszélgetés kora délután Szieberth Dénes vezetésével zajlott a művelődési házban, majd a menet elindult a Szár-hegyre.

A résztvevők a környezetvédelmi és tájvédelmi kérdéseket, lehetőségeket és teendőket a Kis kilátónál beszélték meg. A kőbánya részéről Zarándok Hajnalka és Vass Miklós vett részt a programon. Az emberek őket kérdezték: Milyen ütemben fognak terjeszkedni? Meg lehet-e oldani, hogy ne a hegytető felé haladjanak? Mi a terv a rekultivációval kapcsolatban? Garantálható-e, hogy nem lesz itt szemétlerakó? Tudnak-e segíteni a tanösvény fejlesztéseben? A robbantások milyen technológiával zajlanak? Amint elhangzott: a bányászat a bányavállalat saját területén zajlik, és a hegytető is saját területük. A Devon kőpark és a „régi szalonnasütő” is az ő tulajdonukban álló területen van, ott nem terveznek bányászatot.

Az élővilág szépségeiről és rejtelmeiről Szieberth Dénes beszélt, a kőzettani és geológiai érdekességekről Futó János geológus, a Devon kőpark atyja szólt. A kézi kőfejtő tábortűzénél jó hangulatú beszélgetés folyt, Fodor Flóri muzsikált, a csillagbemutatót Hargitai Tamás vezényelte.

– A Szár-hegy különlegessége, hogy gazdaságos kőbányászatra nyújt lehetőséget, ugyanakkor ritkaságszámba menő élővilága van. A falu felől csodálatos táj, a másik oldalról termelő bányaüzem. Sajnos e két adottság csak egymás rovására hódíthat teret. A bánya növekedése egy növekvő tájsebbel jár – hangsúlyozta érdeklődésünkre Borján Péter.

– Néhány éve a bányaüzem új területek kitermelésébe kezdett, amely látványosan a hegy tetejét érinti. Több közösségi egyeztetést, konzultációt tartottunk az ügyben az év elején, ahol jogi, környezetvédelmi és tájvédelmi

szempontból is foglalkoztunk a kőbányászat és a Szár-hegy védelmének problémájával. Ehhez segítséget kaptunk a bánya tulajdonosától is.

– Programunk folytatására csaknem 50 millió forint pályázati támogatást nyertünk el – folytatta a faluvezető. – Ennek részeként bővül a kőpark és a tanösvény útvonala. A geológiai és az általános élővilágot bemutató táblák mellett speciális, például rovartani táblák is készülnek. A hegytetőn tervezzük egy olyan bemutatóhely kialakítását, ahol az itt található növényeket gyűjtjük össze. Egy kis erdei tornapálya ötlete is felmerült. Szeretnénk még néhány parkolót, mosdót, ivóvíz vételi lehetőséget kialakítani.

– A Föld napja mozgalom mottója szerint: „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”, ami számomra azt is jelenti, hogy legyünk képesek a környezeti problémákat átlátni és megérteni, és tegyünk meg minden tőlünk telhetőt magunk körül a környezet védelme érdekében.

– Úgy gondolom, hogy fejlesztési programunk jól átgondolt, amelyben évről évre új eredmények születnek. Köszönöm mindenki munkáját! Vallom, hogy a helyi cselekvés és érdekképviselet alappillérei az erős önkormányzatok, megfelelő fejlesztési mozgástérrel. A globális és átfogó gondolkodás alappilére pedig az oktatás. A tudás elismerése és megbecsülése. A szakemberek, a pedagógusok munkájának támogatása, elismerése és megbecsülése – tette hozzá Borján Péter.