Napközben körmöket épít, éjjel pedig vásznakat fest az előszállási édesanya

Hogyan jött az életébe a rajz és a festészet?

– Gyermekkoromban szerettem rajzolni, festegetni; viszont felnőttként éveken át nem foglalkoztam vele, egészen addig, ameddig 2013-ban várandósan ágynyugalmat javasoltak. Mivel unatkoztam, kezembe vettem egy grafitceruzát és egy papírt, így kezdődött. Autodidakta módón portrékat rajzolgattam és sok pozitív visszajelzést kaptam. Egyre többen megkerestek egyedi kérésekkel, amiket megpróbáltam teljesíteni, de természetesen ehhez folyamatosan fejlődnöm kellett. Ma már tudatosan képzem magam, rajziskolai (Levendula Alapfokú Művészeti Iskola) és festőtanodai (SMV 2000 Festőtanoda) foglalkozásokon. Az alkotás iránti vágy és a teremtés (mert az alkotás tulajdonképpen egy teremtés) velünk született dolog. Az ember folyamatosan keresi a szépet, én is ezt teszem. 

Mik a kedvenc témái: Nagykarácsonyban, ha jól tudom Előszállás épített örökségeiből hozott néhányat. Beszélne erről?

– Azt hiszem nincs olyan, hogy kedvenc témám, vagy kedvenc anyag csoport, amivel szeretek alkotni. Gyakran festek épületeket, tájakat, állatokat és embereket, általában olajjal, akrillal, szénnel, grafittal, pasztellel, vízfestékkel. Próbáltam már vászonra, kőre, fára, papírra, porcelánra és textilre festeni. Leginkább Előszállás épületeit és tájait szeretném megörökíteni az utókor számára, boldoggá tenne, ha a következő generációk is képet kaphatnának arról, milyen csodálatos település Előszállás. A festéssel fejezem ki a gondolataim, amik megfogalmazódnak bennem és meg akarnak nyilvánulni a külvilág felé. A mai rohanó, értékvesztett világban, az emberek sajnos elidegenednek, eltávolodnak egymástól. A művészet egy kapocs, egy híd, tehát sokszor olyan témákat választok, amivel hidakat tudok építeni. 

Kik vagy mik inspirálják leginkább az alkotásra? 

– Természetesen sok festőművész munkájára nézek fel tisztelettel és csodálattal, hatással vannak rám. Én is szeretném megtalálni a saját stílusomat. Ami az alkotásra ösztönöz, az az érzés, amit okoz maga a tevékenység, hatására megerősödik az önbecsülés, önismeret, önkontról. Minden emberben jelen van egy belső ösztönös kreatív mag, amit alkotó munkával el lehet érni. József Attila szavait idézve, „jegyet szerezni és elutazni Önmagunkhoz”. Az alkotás kimozdít a tér és idő fogságából. Teljesség élményt ad és öngyógyító hatású. Sok minden fentről és bentről jön, rá kell hangolódni, és mint egy csatorna, közvetíteni. Az inspirál, hogy mindezt megéljem, örömet okozzak másoknak és ösztönözzem őket az alkotásra és önmaguk kifejezésére.  

Ez csak hobbi, vagy már ennél több: hivatás?

– Úgy, fogalmaznék, hogy erős elhivatottságból űzött hobbi. Késztetést érzek arra, hogy a munkáim hatással legyenek az emberek tudatára és érzelmeire. Minden rezgés és energia, a színek is azok és hatnak ránk, gyógyítanak. Szeretném, ha képeim feltöltenék a szemlélőt pozitív energiákkal, hangulatokkal. Remélem, egyszer a hivatásommá tud válni, de ahhoz bele kell fektetni az időt, a pénzt és energiát. Kell még hozzá, hogy szívvel lélekkel csinálja az ember. Ekkor jól tud működni, viszont a legjobban akkor, ha az Isteni gondviselés is támogat. 

Van egy másik nagy szenvedélye, ami a munkája is egyben.

– Igen! A foglalkozásomat tekintve kézápoló és műköröm építő vagyok, amely tökéletesen illik a festészethez. Gyakorlatilag ebben a szakmában, remekül ki tudom élni a kreativitásomat, érdekes és izgalmas dolog például tű ecsettel egy körömre festeni. Ilyenkor a műköröm a vásznam.