2023.02.11. 21:00
Meddig terjed a jogos védelem?
Az alaptörvény V. cikke kimondja, hogy „Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett, vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.” Btk. 22. § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
Forrás: Pexels.com
Fontos, hogy jogos védelemmel fellépni kizárólag jogtalan támadás, illetve közvetlenül fenyegető jogtalan támadás esetén, a jogtalan támadóval szemben lehet.
A védekezést minden esetben jogtalan támadás vagy jogtalan támadással fenyegetés (közvetlen fenyegetés) előzi meg. A jogos védelem nem egyenlő az önvédelemmel, hiszen a jogos védelem keretében nemcsak a saját, hanem más vagy mások személyét vagy javait is megvédhetjük, illetve a közérdek védelme érdekében is felléphetünk.
A támadás olyan aktív tevékenység, ami valamely bűncselekmény, szabálysértés törvényi tényállását valósítja meg. Rendszerint erőszakos magatartás, amely személy ellen (élet, testi épség, nemi szabadság, mozgásszabadság), vagyon ellen (lopás, rablás stb.) vagy a közérdek ellen (közveszélyokozás) irányul.
Közvetlenül fenyegető a támadás, ha a támadás rövid időn belül várható, és kétséges, hogy védekezés nélkül a támadás elhárítása később lehetséges lenne. Ebben az esetben a megtámadottnak nem kell kivárnia a támadás tényleges megkezdését. Azonban nem áll fenn a jogos védelem lehetősége, ha a támadó fellépéséből, kijelentéseiből nem lehet arra következtetni, hogy a támadás pillanatokon belül bekövetkezik. A jogos védelem lényege, hogy a jogtalan támadás elhárításának kockázatát, következményeit a támadónak kell viselnie, a megtámadott elhárító cselekményét méltányosan kell megítélni. A támadó a jogtalanság talajára lép, amit a védekező jogosan hárít el, miközben akár sérelmet, testi sértést is okozhat a támadónak.
Forrás: duol.hu
