Fordulatokkal teli könyvtáros életút, könnyed tálalásban

2023.02.22. 16:00

Képzeletbeli utazás időben és térben Arató Antallal

Arató Antal címzetes könyvtárigazgató Székesfehérvár egyik jellegzetes alakja. A róla szóló, „Úri passzió” című interjúregényből megismerhető életútja, ezen keresztül pedig néhány érdekes adalék a könyvtáros szakma, illetve a fehérvári és a jászberényi könyvtáros élet kapcsán is.

Bokros Judit

Az „Úri passzió” című interjúregényt 2022 őszén mutatták be a Vörösmarty Társaságnál

Fotó: Nagy Norbert / FMH

Címzetes könyvtárigazgatóság ide vagy oda, Arató Antal egyáltalán nem egy megközelíthetetlen személyiség, sőt annyira nem, hogy gyakorlatilag bárki szóba elegyedhet vele egy-egy általa is látogatott irodalmi vagy egyéb kulturális eseményen. A maga 81 évével még mindig aktív, jár-kel lakóhelyén, a belvárosban: sildes sapkájában, vastag keretes szemüvegével, botjával igazi jelenség. Kiváló intellektusáról és egyedi humoráról sokszor tesz tanúbizonyságot szűkebb környezetében, ám a szélesebb közönség is jól ismeri erényeit. 

A 2022-ben a Lánczos Kornél-Szekfű Gyula Ösztöndíj Alapítvány, valamint az önkormányzat támogatásával megjelent „Úri passzió” című könyvből még inkább megismerhető a több állami kitüntetéssel jutalmazott Arató Antal – vagy ahogyan a hozzá közel állók hívják: Aratóni – életútja és derűs, az élet nehézségeit is sokszor humorral fogadó, illetve kompenzáló habitusa. 

Majer Tamás újságíró 2021-ben határozta el, hogy az elmúlt években barátsággá alakult kapcsolatuk során „úri passzióból folytatott beszélgetéseiket” munkafolyamattá alakítja át – olvasható az Előszóban. Vagyis: az elhangzottakból interjúregényt ír, bemutatva Arató Antal gyermekkorát a család kitelepítésétől kezdve, majd a felnőttkor éveit a jászberényi, fővárosi éveken át egészen a jelenig, a székesfehérvári időszakig. Mindezt olvasmányos stílusban, tulajdonképpen a jóízű sztorizgatások hangnemét megtartva. Az egyes fejezetek elején a szerző röviden összefoglalja, kissé spoilerezi a tartalmat, majd a könyv főhőse mesél. 

Arató Antal 1994-ben került Székesfehérvárra, ahol nyugalmazásáig a Vörösmarty Mihály Könyvtár igazgatója lett
Fotós: Nagy Norbert / FMH

Például arról, hogyan érkezett meg értük 1951-ben a teherautó óbudai otthonukhoz, ahonnan a korábban folyamőr kapitány édesapát, az édesanyát, a kis Tónit és bátyját, valamint a Horthy Miklós idejében folyamőr főkapitányként szolgált Bausznern nagypapát Jászapátira telepítették ki. Az akkor kilencéves főhőst és családját egy szobában helyezték el egy „kulák” családnál, ahol még egy idősebb asszony is lakott. Az itt töltött időszakról az akkor egy baleset miatt már fél szemére vak gyermek emlékei alapján kaphatunk képet, megtudva például, hogyan segítették őket a falusiak, milyen segélyekre lehetett számítani, és hogyan illeszkedtek be a gyerekek az iskolába. Betekintést nyerhetünk röviden a nagypapa és felmenői családjának történetébe, később követhetjük a család sorsát az amnesztia után, majd eljutunk addig, hogy Arató Antal némi kitérő – például szállodai portássegéd állás, drogista tanulmányok – és az érettségi után a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárhoz kerül. Itt lényegében pályára áll, és idővel lesz belőle könyvtárigazgató Jászberényben, majd visszatér Budapestre az Országos Széchényi Könyvtárhoz, ahonnan pedig a fehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtárhoz és a nyugdíjazáshoz vezet az útja. 

A képzeletben tett földrajzi és az időutazás során szórakoztató történeteket olvashatunk egyebek mellett arról, hogyan került reggeli főhősünk elé olykor a le nem könyvelt könyvtári késedelmi díjból; miként lehet egy könyvtár álláshelyeit némi blöffel, bátorsággal bővíttetni; de a cejgnadrágos lovagok históriáját is megismerhetjük. Komolyabb vizekre evezve pedig kiderül, hogyan ismerkedett meg a kisgrafikákért – különösen az ex librisekért – rajongó, azokat gyűjtő Tóni Perei Zoltán grafikusművésszel, akinek kiállításokat is csinált, és akiről nemrég album jelent meg Arató szerkesztésében. Továbbá: Supka Magdolna művészettörténészről, a vele közös munkáról is szó esik, megtudjuk még Tóni bácsi doktorálásának történetét és azt is, hogy az országossá vált könyvtári napok elindításához szintén volt köze. Ugyancsak szó esik a legendás székesfehérvári könyvheti piknikekről is.

Szóval sok-sok történeten keresztül ismerhetjük meg jobban a köztiszteletnek és -szeretetnek örvendő címzetes igazgatót, aki ezáltal még közelebb kerülhet hozzánk, fehérváriakhoz, és láthatjuk, milyen elkötelezetten tett, tesz az olvasás, a könyvtárak népszerűsítéséért. 
A fejezetek elé ráadásul jobbnál jobb grafikák kerültek a tervező Nagy Norbert fotóriporternek köszönhetően, a könyv végén pedig fekete-fehér fotómelléklet lapozható.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában