Ott a park, a régi szerelmek lábnyoma - Mór

Közel 11 ezer hektáros területen fekszik Mór városa, a Vértes és a Bakony között húzódó Móri árok kezdetén. Mór a megye harmadik legnagyobb, illetve legnépesebb városa, óriási gyárakkal,  üzemekkel és persze szőlőtáblákkal a külterületeken. A település mérete és hatalmas ipari potenciálja azonban senkit se riasszon el! Ha egy csendes, békés, szinte már családias, látnivalókban és élményekben gazdag helyet keresünk, akkor ez a hely kiváló választás. 

Móron és a városhoz tartozó, településrészeken számtalan templom áll. A vallási helyek egyben időmérők is, hiszen az épületek történetei mutatják a móriak és Mór történetét is. Felsődoboson, és Árkipusztán is áll még a templom, de dacol az idővel a kolerajárvány emlékére épített Szent Rókus kápolna is, éppúgy, mint a Szent Vendel nevet elnyert fogadalmi kápolna. És nem csak az idővel, de a széllel is dacol a Kecske-hegy tetején a szőlősorok övezte térben a Szent Orbán kápolna is.    

A valódi időmérők természetesen a nagyobb templomok. A Magyar Templom Mór középkori plébániatemplomának helyén, annak részbeni felhasználásával épült, tornya és mellette a falak egy része középkoriak. A 16–17. században a reformátusok még át is építették, ám az új kegyúr, Hochburg János átadta a kapucinusoknak 1696-ban. 

A Magyar Templomtól viszonylag távol épült a kapucinus Szentháromság Templom. Hívők százait képes befogadni, különösem, ha megszólalnak a tornyában Szent Imre és Szent Konrád nevére keresztelt harangok. Az 1528-ban alapított kapucinus rendnek legismertebb alakja az a Brindisi Szt. Lőrinc, akinek legendás csatáját máig őrzi az emlékezet. Ez a tény, illetve az, hogy a legendárium szerint a kapucinusoknak köszönhető az azóta híressé vált Móri borvidék létrejötte és az első Ezerjó vessző, arra a döntésre késztette a móri szőlőművelés és borkultúra megőrzésére felesküdött borlovagokat, hogy Brindisi Szent Lőrinc neve és oltalma alatt munkálkodjanak. 

A történelmi egyházak valamennyi felekezete jelen van, sőt aktívan részt vesz a város életében, ám nem csak az imára hívó helyek nyújtanak látnivalókat. A folyamatosan épülő és változó belváros is sokat nyújthat a látogatónak és helyi lakosoknak egyaránt, arról nem is beszélve, hogy szinte nincs olyan nagyobb utcája Mórnak, ahol ne lenne legalább egy kisebb-nagyobb családi borászata. Valamennyi helyen kiváló, elsősorban száraz fehér borokat kóstolhatunk, de néhány vörös és rozé is színesíti a palettát. Ha van kedvünk egyszerre egy nagyobb spektrumot lefedni ezen a téren, érdemes ellátogatni a nemrég felújított Lamberg Pincébe, ahol nemcsak borkóstolásra van lehetőség, hanem arra is, hogy virtuális kirándulást tegyünk a történelmi Móri borvidéken.

És ott a park, ahol nem csak régi szerelmek lábnyoma őrzi a találkozást, hanem lakatfal is tanúsítja. A Szent István parkban nem csak méz és áfonya csordogál, hanem egy kis mesterséges patak is, ami a középen elhelyezkedő tavat táplálja. Ezen az idilli helyen állva láthatjuk, hogy négy impozáns épület közé kerültünk. A gesztenyesorban gyönyörködve, a hátunk mögött az egyre nagyobb Radnóti Miklós Általános Iskola épületegyüttese magasodik. A baloldalon a Móri Járási Hivatal épülete, jobbra pedig a Láncos kastély, vagyis a polgármesteri hivatal zárja a teret. Szemben velünk pedig a móri Lamberg-kastély áll. Ez Mór városára leginkább jellemző épített örökség. 

A törökök kiűzése után a volt Móri járást egy Hochburg nevű udvari szállító vásárolta meg. A kereskedő egyik lányát férjül adta a németországi eredetű gróf Lamberg Ferenc Antalhoz. A főnemes elhatározta, hogy kastélyt építtet nyári rezidenciának Móron, méghozzá Fellner Jakab építésszel. A mű1762-66 között el is készült, annak ellenére, hogy egy földrengés megrongálta az építés alatt álló falakat. Azóta elsősorban a történelem viharai tépázták néha a lakókat, de legtöbbször a kastélyt, hisz dúlták, fosztogatták, orosz katonák rongálták, majd bérlakásokat alakítottak ki a többre hivatott falak között. 

Aztán eljöttek a hetvenes évek, mikor egy alapos felújítás után, 1978-ban megváltozott a funkciója, és azóta is a közművelődés központja Móron. A Lamberg-kastély Kulturális Központ emeletén kapott helyet a Radó Antal könyvtár, de a kapcsolódó tágas olvasóteremben irodalmi, kulturális és gyermekeknek szánt programokkal várják a város lakóit. A földszint is tartalommal teli, hiszen ott vannak az állandó tárlatok, de vannak időszaki kiállítások és egy különálló tárlat kizárólag Mór leghíresebb szülöttjének állít emléket. Wekerle nagyságára egy monumentum is emlékezteti a Mórra érkezőket a Szent Erzsébet téren. 

De a Lamberg-kastély még ennél is többet nyújt. Mindentől elzárva, szinte a világ elől elbújva lehetünk részesei a KisUdvari Koncerteknek. Jelentős szabadtéri események, vagy éppen a híres Móri ifjúsági Fúvószenekar fellépéseinek helyszíne a Díszudvar. Ám a kastélyon túl is van élet, méghozzá igen színes. Ott terül el a kastélypark. 

Még a 18. század végén hozták létre és ma jelentős kulturális és gasztronómiai események otthona a kerítéssel védett park. A kert végében kútház áll, benne egy keramikus műhely kemencéje égeti a zománcot az ajándéktárgyakra, míg kívül, a Móri Borbarát Hölgyek Egyesülete avatja minden évben az Ezerjó fiút, a Teremtés kútjánál.

Hagyományokból és szorgalomból gyúrt város borral készítve 

A Mórt újjáteremtő hét sváb család egyikének leszármazottja Zsilvölgyi Angéla, aki elmondta: -Születésem óta itt élek és nagyon büszke vagyok arra, hogy szüleim, nagyszüleim továbbadták hagyományokat, a történelmet, a kultúrát és én magam is ezt viszem tovább német nemzetiségi pedagógusként is. Mór városát megcsodálni egy nap nem is elég, hiszen annyi a látnivaló, köztük a nemrég átadott, hét stációból álló német nemzetiségi tanösvény. 

A móri reformátusok képviselője Szili Sándor is tősgyökeres móri. A presbiter elmondta: -A fiatalság számára talán történelem, de magyar Mór már létezett a 16. században is. Ha a móri temetőket járjuk, például elkerülünk a Homoki temetőbe, ott megtalálhatjuk a régi reformátusok neveit. Förhéczek, Szilik, Izményiek sírjai sorakoznak. A helyi magyarság és a türelmi rendelet idején betelepített németajkúak közösen fejlesztették tovább a várost, hogy az lehessen, ami ma. A fejlődés azóta sem állt meg, most is épül például a református bölcsőde, illetve óvoda. 

A fővárosban született Gábor Csaba. A mentőszolgálat szakembere gyermekkorában került az északi városba. Mint mondta: -Nyomon követem a város életét, fejlődését és bár sok helyen jártam már az országban, de nem mennék el innen semmiképpen. Mór egy kis ékszerdobozt, ami folyamatosan épül-szépül. Több civil szervezetnek a tagja vagyok, az egyiknek a vezetője is. A Brindisi Szent Lőrinc Borrend nagymestereként, tagtársaimmal zászlónkra tűztük a móri bor, azon belül is az Ezerjó hírnevének fenntartását, a szőlőtermesztéssel és borkészítéssel kapcsolatos hagyományok továbbvitelét.