2022.11.30. 18:29
Szent András a fejér megyei “szinglik” védőszentje is lehetne
Az első században élt Szent András apostol, a keleti egyház védőszentje, leginkább emberségével szolgálta meg a szentek közé emelését. András napja nem csak a katolikus vallás egyik legfontosabb napja, de a néphagyományokban is jelentőséggel bír.
Forrás: Pixabay
Nem csak vallásban, hagyományban is.
A történet szerint András apostol Aegates prokonzullal hitvitába bonyolódott, aminek a végén börtönbe vetették, majd egy átlósan ácsolt keresztre feszítették. Ezért nevezik az ilyen keresztet andráskeresztnek. András napjához fűződő népszokások fő célja az volt, hogy a fiatalok meg tudják, ki lesz majd a házastársuk, ebből sokat megyénkben is buzgón gyakoroltak. Egyes vidékeken ezen a napon a lányok böjtöltek – csak három szem búzát ettek, három csepp vizet ittak – azt gondolták az éjszaka így megálmodják, ki lesz a férjük.
Csak egy “gatya” kell hozzá.
A párna alá rakott nadrággal – figyelem, csak férfi ruhadarabbal működik! – is próbálták a jóslatok hatékonyságát fokozni. Volt, aki ereszjóslásra esküdött: a zsúpfedeles házak ereszét megrázva, azokból a magokból jósoltak, amilyen a kötényükbe esett. Ha búza esett: gazdag kérő jön, ha rozsmag, akkor szegény lesz a férj, ha pondró hullik, a következő év gyerek áldást hoz.
András napon az időjárást is figyelték.
Az tartották, ha András napján esik az eső – vagy a hó – az a következő negyven napig esik majd. Ekkor jött el a disznóvágások időszaka is. Van, ahol “disznóölőnek” is nevezték. A legvidámabb, amikor a disznóólat rugdosták meg és ahányat röffentett a malac, annyi év múlva mennek férjhez. Szemét- vagy trágyadombra állva is fontos információkhoz lehetett jutni. Ahonnan kutyaugatást hallottak, abból az irányból várhatták a jövendőbelit. Öntöttek ólmot és jósoltak gombóc főzéssel. Ezt Fejér megyében szinte mindenhol alkalmazták az eladó lányok. A gombócok belsejébe egy-egy férfinevet rejtettek. A hit szerint, amelyik elsőnek jött fel a víz tetejére főzés közben, az lett az illető férjének a neve. Az ólom öntésnél az öntvény alakjából a jövendőbeli foglalkozását jósolták meg. Enyingen cédulákra férfi neveket írtak és karácsonyig minden nap egyet elégettek. Amelyik megmaradt, olyan nevű lesz a férj.
Csórón és Sukorón a fiúk igazán mókásak voltak. Levették és elcserélték a lányos házak kisajtóit. Elhúzták a kocsit a háztól és vagy szétszedték, vagy megrakták trágyával. Hogy ezek közül mi vált be holt biztosan, nem tudhatjuk, de mit veszítünk, ha kipróbáljuk?