Ott a park, a régi szerelmek lábnyoma - Pusztaszabolcs

A mai Pusztaszabolcs és környékének területe az 1650-es évektől a Zichy család birtokában volt, akik anyagi nehézségeik miatt 1895-ben eladták birtokaik egy részét. A cikolai területet a Hirsch-Halász, a szabolcspusztait a Springer család vásárolta meg. Marie-Cecile Springer 1898-ban Eugene Foulddal kötött házassága idején örökölte meg a birtokot. Ekkor építették a településen álló vadászkastélyt.

A környékbeli pusztákból 1875-ben alakult ki a község. 1916-ban megépült a községháza, tíz évvel később a MÁV iskola. A település központja a vasútállomás és környéke volt a vasúti tiszti lakásokkal, az 1920-ban megalakított Hangya Szövetkezettel, valamint a mai focipálya területén lévő egykori kápolnával és barakk épületekkel. A népszámlálási adatok szerint a település lakosságszáma 1930-ban 2448 fő volt.

A helyi katolikus felekezet 1929-ben alakult, ekkoriban egy barakk épületből kialakított kápolnában tartottak szertartásokat. A ma látható kéttornyú templom alapkövét 1936-ban tették le, a templomot 1942-ben szentelte fel Shvoy Lajos megyés püspök. Olvasóink szavazatai alapján Pusztaszabolcs legjellemzőbb épített öröksége a Szent Imre templom, melynek különleges éke az itt található kétmanuálos nagyorgona, mely az ország legrégebbi, legnagyobb fennmaradt barokk orgonája. A több, mint 300 éves Pazsiczky-orgona 1941-ben került a településre. A gondos restaurálási munkálatoknak köszönhetően mára ismét eredeti pompájában ragyog a kuriózumnak számító hangszer.

A település református temploma is ez idő tájt, 1935-ben épült. A gyülekezet olykor önállóan, máskor a szomszédos települések szórványaként működött. A hitélet fellendülésében az 1989-90-es év hozott fordulatot, amikor a hitoktatás az iskolai keretek közé is bekerült.
Pusztaszabolcs hallatán leggyakrabban a település jelentős vasúti csomópontjára asszociálnak az emberek, nem véletlen, hogy egykoron a község ezen része központi szerepet látott el. A pályaudvarhoz kapcsolódóan fokozatosan épültek ki a vasúti szolgálati lakások és a vasutat kiszolgáló infrastruktúra. A századfordulón megtelepedett vasutas családok jelentősen megváltoztatták a település szociológiai jellemzőit. Szabolcson a MÁV 48 szolgálati lakást tartott fenn, kényelmes vonatkísérő és vontatási laktanya állt az utazó személyzet rendelkezésére.

Az 1900-as évekig elkészült a csomóponti állomás, megépült az új szabványú felvételi épület is, melyben helyet kapott a váróhelyiségen túl két hivatalnoki és egy szolgálati lakás is. Az állomással szemben egyemeletes szolgálati lakásokat és laktanyát építettek. A hét szoba-konyhás ház típusterv szerint készült, ezért külsőleg szinte teljesen egyformák voltak – a házakat 1964-65-ben lebontották, helyükön modern lakótelep létesült. A Magyar utca elején emeletes MÁV lakások épültek.
A település vasúti csomóponti szerepe kedvező földrajzi adottságai miatt az évtizedek során folyamatosan nőtt. Az elmúlt években az ország eddigi legnagyobb vasúti fejlesztésének részeként megújult a pusztaszabolcsi állomás, parkolók épültek a vasút köré és a vasúti vonalszakasz átépítésére is sor kerülhetett.

A 2008-ban városi rangot kapott településen jelenleg mintegy 6100 lakos él, helyben működik óvoda, általános iskola és középiskola is. A településhez tartozik Felsőcikolapuszta, Paksidűlő és Szabolcspuszta.
A helyi események közül kiemelkedik a Szabolcs Napok, melyet minden évben a Szabolcs névnaphoz közelebb eső hétvégén rendeznek. A sokrétű, háromnapossá fejlődött rendezvénysorozat szabadidős, sport és kulturális területen egyaránt színes programokat kínál a település lakóinak. A Szabolcs Napok legfőbb célja, hogy a helyiek életkortól és érdeklődési körtől függetlenül kikapcsolódhassanak lakóhelyükön.

„A szabolcsiak megküzdöttek mindazért, amijük van”

Ezúttal is helybélieket kérdeztünk arról, mit gondolnak településükről, miért szeretnek itt élni.

– Szeretem látni azt a fejlődést, megújulást, ami az utóbbi években bekövetkezett. Érzelmileg is kötődöm ide, hiszen vasutas vagyok, vasutas családban nőttem fel egy vasutas településen. – mondja Neikl Ferenc, aki a település értékei közül büszke a Hagyományok Házára, az azt körülvevő megújult parkra, a Szent Imre templomra.

Czöndör Mihályné tősgyökeres pusztaszabolcsi, gyermekkora óta itt él, felnőttként itt alapított családot.
– Amikor hazaérkezünk, bármelyik irányból is jövünk, látjuk a Szent Imre templom tornyát. Ilyenkor érzem, hogy haza érkeztem, itthon vagyok. Lehet, hogy nálunk nincs meg az a fény és csillogás, ami máshol megvan, de a pusztaszabolcsi emberek keményen megküzdöttek mindazért, amink van.

Ábelné Pálfi Adrienn Veronika anyai és apai ágról is kötődik a városhoz, déd- és nagyszülei is itt éltek, innen származnak.
– Nagyon tetszik Pusztaszabolcsban, hogy mindenhez közel van. Elérhető és belátható közelségben van Budapest, Székesfehérvár és Dunaújváros is, a szomszédságunkban van a Velencei-tó, de elérhető közelségben van a Balaton is. Az utóbbi években a lehetőségekhez képest sokat fejlődött a város, nagy hangsúlyt fektetnek a meglévő terek karbantartására, újak kialakítására és hagyományaink ápolására.