Elszíneződött a víz a megye több településén - Szakértők szerint ivóvízként fogyasztható

A mostani tordasi történés magyarázata szerint a jogszabály által megengedett mennyiségű vasat, mangánt tartalmazó víz úgyszintén nem ártalmas az egészségre, ivóvízként fogyasztható, azonban a vízvezeték csőfalára a vas, mangán kirakódhat, és az áramlási viszonyok megváltozásakor leválhat, s ezen időszakokban esztétikai problémát okozhat. Valódi megoldást az esztétikai gondokra a megfelelő vízkezelő rendszer létesítése jelentené, azonban az ilyen rendszerek ára a jelenlegi piaci viszonyok között igen borsos.

Amint megtudtuk: az elmúlt napokban fokozatosan magasra emelkedő hőmérséklet a Tordas és Gyúró településeket ellátó hálózatokon kiemelkedően magas és egyidőben jelentkező vízfogyasztást eredményezett. Ezért megnőtt a töltő és hálózati vezetékekben az ivóvíz áramlási sebessége, amely a vezetékekben lévő lerakódásokat magával sodorta, s emiatt sárga, elszíneződött víz folyt a csapokon. Az opálossá, zavarossá vált ivóvíz az egészségre nem ártalmas, kiülepítése után az ivóvíz fogyasztható.

Úgy értesültünk, hogy az ivóvízbe vas és mangán került. Hogyan, miért? Fennáll még ez a probléma? Előfordul ilyen máshol is jelenleg a megyében? Egyáltalán milyen minőségűnek mondható Fejér megyében az ivóvíz? Hol, milyen gondok adódnak? Ezeket firtattuk.

– A Tordas–Gyúró–Kajászó vízellátó rendszeren a vízellátását a kajászói kutakból biztosítjuk. A kitermelhető ivóvíz minősége alapvetően természeti adottság, a vízben lévő vas és mangán geológiai eredetű, az ivóvíz mangántartalma határérték alatt van. Mennyiségük csökkenthető lenne a kellő ivóvízkezelő technológia létesítésével, de Kajászón sajnos ez nem áll rendelkezésre – tájékoztatta a Fejér Megyei Hírlapot Lepsényi Marietta Éva, a Fejérvíz Zrt. kommunikációs menedzsere. 

A jogszabály által megengedett mennyiségű vasat, mangánt tartalmazó víz nem ártalmas az egészségre, ivóvízként fogyasztható, azonban a vízvezeték csőfalára a vas, mangán kirakódhat, és az áramlási viszonyok megváltozásakor leválhat, s ezen időszakokban esztétikai gondot okozhat. Sajnos ez történt jelen esetben is. 

Megtudtuk, hogy a megye több más településén is olyanok a természeti adottságok, hogy a kutakból kitermelhető ivóvízben magas a mangán vagy a vas mennyisége. Azokon a településeken, ahol ez előfordul, a Fejérvíz igyekszik a kutak megfelelő üzemeltetésével a lehetőségekhez képest a legjobb minőségű ivóvizet biztosítani. Emellett rendszeresen végeznek hálózatöblítést, valamint ahol a műszaki adottságok ezt lehetővé teszik, és a víz minősége indokolja, szivacsos csőtisztítást is. 

– Valódi megoldást az esztétikai gondokra a megfelelő vízkezelő rendszer létesítése jelentené – folytatta a kommunikációs menedzser. – Sajnos az ilyen rendszerek ára a jelenlegi piaci viszonyok között, kapacitástól függően, több százmillió forint is lehet, melyre az önkormányzatok jellemzően nem rendelkeznek anyagi forrással. A vízminőség javítására egy esetleges pályázati forrásból lenne lehetőség.

– Vannak olyan kémiai vízminőségi paraméterek, amelyek ha határérték feletti mennyiségben vannak jelen az ivóvízben, a víz ivóvízként nem fogyasztható. E paraméterek határérték alá csökkentése érdekében több vízminőség-javító program zajlott már Fejér megyében (például Pátkán, Hantoson, Kislángon). A programok keretében olyan vízkezelő technológiák létesültek, melyeknek köszönhetően már ezeken a településeken is kifogástalan, egészséges ivóvíz biztosítható.

– Vértesacsán már lezárult, más településeken (Káloz, Aba, Mezőszilas, Igar, Pusztaegres, Sárhatvan, Enying, Mátyásdomb) még folyamatban van az ammóniamentesítő technológiák kiépítése. Mindezekre szintén az ivóvízminőség-javító programok keretében van lehetőség.

– A fenti technológiák kiépülését követően már csak olyan paraméterek mennyiségének csökkentése marad hátra, melyek a vashoz, mangánhoz hasonlóan nem egészségkárosítók, de esztétikai problémákat okozhatnak – tette hozzá Lepsényi Marietta Éva. – Tudomásunk szerint erre jelenleg még nincs felhasználható pályázati forrás, de reméljük, hogy a közeljövőben e vízminőségi problémák is megoldódnak. Ilyen technológia kiépítésére lenne szükség például Vajtán, Sárbogárdon, Kislókon, Rétszilason, Nagykarácsonyban, Középbogárdon, Enying-Kabókapusztán, Cecén, Alsószentivánon, Alapon, Kajászón, Ercsiben.

Előzmények