A taps egészen Kárpátaljáig szállt a gyermekrajzpályázat átadóján (videó)

A Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete és a nagyváradi Tanoda Egyesület által életre hívott esemény, a Kárpát-medencében élő magyarság összetartozását, a nemzeti öntudat erősítését kívánja hirdetni évről évre, június 4-éhez kapcsolódva. Megható volt látni, ahogy a jubileumi díjátadó ünnepségen – melynek keretében a beérkezett 1145 pályamű közül 146-an részesültek díjazásban –, egy tűt sem lehetett leejteni, annyian voltak kíváncsiak az eseményre.

Vargha Tamás országgyűlési képviselő, honvédelmi miniszterhelyettes köszöntőjében háláját fejezte ki a pályázaton résztvevő gyermekeknek, szüleiknek, valamint a szervezőknek is, akik az elmúlt tíz évben több ezer diákot ösztönöztek alkotásra szerte Nagy-Magyarország területén. Reméli, hogy nagypapaként ő is átélheti majd azt a csodás érzést, hogy az unokái műveit megpillanthassa a kiállításon.

Sándor Zsolt, a Magyar Honvédség altábornagya szintén meghatóan beszélt a kiállított rajzokról, amelyek szerinte a katonai hivatás elismerései, hiszen a katonákat mint hősöket ábrázolják gyerekek.

Spányi Antal megyés püspök kiemelte, hogy a rajzpályázat legnagyobb gyümölcse, hogy a család az alkotások megszületése során beszélgethetett. Felmerülhettek olyan fontos fogalmak, katonai erények, mint a hazaszeretet, az elkötelezettség, a valahová tartozás érzése, amelyek a gyerekeket egész életükben elkísérhetik útjuk során. Ehhez kívánt a szülőknek és a családoknak sok erőt Isten segedelmével!

A díjak átadásánál közreműködtek a rajzpályázat támogatói, akik különdíjakkal is segítették a rendezvényt. A zsűri által legszebbnek ítélt művek alkotói bronz-, ezüst-, és aranyceruza díjakban részesültek, szám szerint 146-an. A már-már maratonira nyúló átadón a közönség lelkes tapssal fogadta az ifjú művészpalántákat. A papíralapon beérkező rajzok közül egy salánkai, kárpátaljai kislány rajzát jutalmazták "aranyceruzával", aki az orosz-ukrán háború második napját vetette papírlapra. Bár László Antónia nem volt jelen az ünnepségen, hatalmast tapsot küldött neki a közönség, ami, biztosak lehetünk benne, hogy egész Kárpátaljáig elhallatszott.