A fémforgácsolás magasiskolája a móri Perczel Mór Technikum

Kisvállalkozások és hatalmas, akár multi cégek egyaránt kapkodnak a gépi és CNC forgácsolók után, így nem csoda, ha az iskolák, látva az ipar igényeit, minden évben indítanak ilyen szakot. Ez különösen igaz a móri Perczel Mór-technikumra, hiszen az iparvárosban és annak vonzáskörzetében sok a gyár, így nagy az igény a jól képzett munkaerőre is. A technikum szakmai igazgatóhelyettese ismertette velünk a képzés folyamatát. Hodolitsné Boda Éva elmondta: 

– Évtizedek óta oktatunk forgácsolókat, esztergályosokat az intézményben. Folyamatosan sokan jelentkeznek erre a képzésre, ami mindig is népszerű volt a diákok között. Régen még fél osztállyal indulhatott a képzés, de most már ez a második év, hogy teljes osztállyal indul a gépi és CNC-forgácsoló szak. A tanulók száma változó, ebben a tanévben például 19 diák végzett, méghozzá nagyon szép eredménnyel. Két hármas bizonyítvány volt, az összes többi négyes, illetve ötös. A folytatás is garantált, hiszen a 10. évfolyamban 33-an, a kilencedik osztályban 15-en tanulnak, a beiskolázásunk pedig úgy néz ki, hogy idén szeptemberben 24 fő kezdi meg e szakon a tanulmányait. 

Az igazgatóhelyettes beszámolójából kiderült, hogy a gyakorlati oktatás úgy indul, hogy a 9. évfolyamban ágazati alapképzés van, ami az iskola tanműhelyében történik. A kilencedik év végén ágazati alapvizsgát tesznek és akinek sikeres ez a vizsga, az megkezdheti a szakmai oktatást vagyis elkezdheti a gépi és CNC-forgácsoló-képzést. A legtöbb tanuló esetében a gyakorlati oktatás külső, duális képzési helyen történik. Sokan saját maguknak találnak megfelelő céget, vagy ismeretség útján, vagy azért, mert később ott kívánnak dolgozni, de aki nem rendelkezik ilyen kapcsolattal, annak megpróbál az iskola szerezni gyakorlati helyet. Annak sincs veszve semmi, akinek egyik sem jön össze, ugyanis az tanulhat az iskola tanműhelyében, szaktantermében. 

Az említett szaktantermet fel is kerestük és Keresztény József gépészoktató volt az idegenvezetőnk. A szakember elmondta: – Itt egy marógép és egy esztergagép van. Ezek méretben és a teljesítményben kisebbek a gyárakban alkalmazott eszközöknél, de tökéletesen megfelelnek arra a célra, hogy a diákok képesek legyenek az alapokat elsajátítani. Az informatikaórán a számítógép kezelését, a szaktanteremben pedig már a programírást tanulják. Ennek persze fontos előfeltétele az, hogy a forgácsoláselmélet és az anyagismeret a fejükben legyen. Azt is megtudtuk, hogy nemrégiben még a CNC egy ráépülő szakma volt, ami azt jelenti, hogy először gépi forgácsolónak tanultak a fiatalok és a sikeres vizsgát követően, egyéves képzés keretében ismerkedtek meg a számítógép által vezérelt gépekkel és tették le a CNC-kezelői szakmát. 

Most a két szakmát egyesítették, így három év alatt a diák kap egy szakmai bizonyítványt, hogy gépi és CNC-forgácsoló végzettséggel rendelkezik. Persze a forgácsolás oktatása nem azt jelenti, hogy kész a program, leütnek a tanulók egy billentyűt és elindul a gépsor. Először hagyományos forgácsolás zajlik, tehát a szakma alapjait is elsajátítják és csak ezt követően ismerkednek meg a számítógép által vezérelt CNC-forgácsolással. Keresztény József úgy fogalmazott: – Az a legszebb ebben a munkában, hogy az esztergályos egy terméket állít elő. Önállóan létrehoz egy produktumot a lehető legkülönbözőbb formákkal és anyagokkal dolgozva. A mesterség hátránya talán csak annyi, hogy a forgácsoló szinte állandóan oda van kötve a géphez, így legfeljebb annyi mozgástere van, hogy elmehet a raktárba a darabológéphez vagy új anyagot vételezni. Sok az előnye és kevés a hátránya a munkának, nem véletlen, hogy ilyen népszerű, arról nem is beszélve, hogy mint megtudtuk, a fémipar szereplői egyre inkább nyitottak arra, hogy duális képzés keretein belül tanulókat vállaljanak. Azonban a hároméves képzéssel még nincs vége a lehetőségeknek a Perczel Mór-technikumban, ugyanis gépésztechnikus-képzés is folyik az intézmény falai között. 

Keresztény erről a következőket mondta: – A gépésztechnikusi képzésnek három ága van, az egyik a vegyipari, a másik az általános gépésztechnikusi irány, ám nálunk a harmadikra, a CAD-CAM-re van lehetőség. Aki a szakképesítés és az érettségi megszerzése után bevállal még két évet a CAD-CAM-képzésen, az megtanulja például egy, az esztergályos által legyártható alkatrész háromdimenziós tervezését is megtanulja, számítógépek és különböző rajzprogramok segítségével. A gépek ismerete azonban csak az egyik pillére a szakmának. Keresztény hangsúlyozta: – Ebben a szakmában különösen fontos az anyagok ismerete, emiatt két éven át tanulják a részleteket anyagismeretórán. Tudni kell, hogy melyik anyag mire való, hogyan viselkedik, milyen az összetétele és melyikből milyen alkatrészt kell, illetve lehet elkészíteni. Arról nem beszélve, hogy egy alkatrész gyártása esetén pontosan elő van írva a munkalapon, hogy miből készül és természetesen tudni kell az anyagokat akár szemrevételezés útján is azonosítani. De legalább ennyire fontos megismerkedni a műszaki rajzokkal és a mérésekkel.