A zenén keresztül adna lelkéből egy darabot a fiatal tehetség, Szárneczky Fanni

Fanni "kezében" azonban olyan kincs van, amely nem mindenki számára adatik meg. Hiszen ő nem csak átéli a zene által nyújtott érzéseket, hanem hangjával képes mások számára is élményeket, meghatározó pillanatokat adni a színpadon. De hogyan is derült ki a fiatal lányban rejlő tehetség, ki fedezte fel, és legmerészebb álmaiban melyik színpadon képzeli el magát a jövőben? Erről beszélgettünk vele.

Egy piros kis klumpára, és a nagymamára vezethető vissza minden, ugyanis Fanni 4 éves korában, ahogy sok más kisgyermek a nyarak meghatározó részét a mamájánál töltötte. Fellépései meghatározó része pedig a piros kis papucs, egy magnó, és a lelkes nagyi voltak, és már indulhatott is a buli a teraszon, ahol nem félt kiereszteni a hangját. A lábbeliket az ember kinövi, de a tehetség, amely megadott neki az vele maradt, és csak rajta állt, hogy mit is kezd vele. A családban nem sok mindenkinek van érzéke a zenéhez, de nagybátyja hozzá hasonlóan rendelkezett zenei vénával. Ő a DJ szakmában találta meg önmagát, és olyan népszerű bulihelyeken szórakoztatta a közönséget, mint Balatonfüred, vagy Budapest.

12 évesen határozta el a vértesacsai kis tehetség, hogy gitározni szeretne, ám a zeneiskola kötöttsége nem igazán passzolt az ő határozott személyiségéhez. Egy közeli faluban karolta fel egy fiatalember, aki igazán megkedveltette a zenét Fannival, és teljesen saját stílusban tanította meg gitározni. A tinédzser évek, és az ezzel járó trendek, mint a műköröm persze az ő életében sem maradhatott ki, ez pedig nem igazán kompatibilis a gitározással. Így kerül újra porondra az éneklés, és itt is egy magántanár segítségével kezdte el képezni a hangját, és keresni önmagát a zene világban. A gimnázium, és az egyetemi évek mindenki életében meghatározóak, és rengeteg elfoglaltsággal járnak. Az éneklés így Fanni életében is háttérbe szorult, és a tanulásra koncentrált leginkább. Egy másik negatív élmény is szerepet játszott abban, hogy sokáig nem merte kiereszteni a hangját. Ez pedig az volt, hogy egykori barátja mindig felhangosította a rádiót, mikor elkezdett énekelni, és így elvette az önbizalmát, és a zenébe vetett hitét egy jó időre.

Egy zenekari megkeresés azonban megtörte a csendet, amit először nem akart elvállalni. Beütött azonban a koronavírus-járvány, és vele együtt a karantén, ekkor pedig elhatározta, hogy karantén-koncertekkel fogja szórakoztatni a többi otthon ülőt, és videókat kezdett el feltölteni a leghíresebb zenei megosztó portálra. Ekkor döbbent rá igazán, hogy milyen boldoggá teszi a zene, és mennyire ritmusra dobban a szíve. Megkereste a zenekart, és egy éven keresztül zenélt velük. Ez idő alatt több fellépésük is volt szerte a megyében, amelyek mind nagyon jól sikerültek, és meghatározó élményekké váltak. Sajnos a zenekar korbeli különbségek, és az egyik tag külföldi munkavállalása miatt azóta feloszlott, de a mai napig jó kapcsolatot ápolnak, és nem ritkák a spontán örömzenélések sem.

Fanni most nagyon nyitott a világra, keresi a lehetőségeket, és minél többet szeretne énekelni, fellépni, és fejleszteni önmagát. Az alternatív stílus áll közel a szívéhez, ám ezt inkább hallgatni szereti, előadni nem biztos, hogy tudná. Inkább az elmélyülős zenékkel találja meg az összhangot, és szívesen énekli Amy Winehouse, vagy Tina Turner dalait. Akik mind zenei stílusban, mind személyiségügyileg meghatározó előadók az életében. Persze nem könnyű ilyen világhírű slágereket előadni, de Fanni szereti a kihívásokat, és úgy gondolja ki kell lépni a komfortzónánkból, csak így lehetünk egyre jobbak és jobbak, legyen szó bármiről az életben.

A zene mindenki számára mást jelent, de az biztos, hogy meghatározza létünket. Ahogy Fanni mondja, több részre osztaná fel, mit is jelent számára a zene. Ha például koncerten van, akkor megszűnik körülötte a világ, és minden egyes pillanatát átéli. Ha énekelnie kell, akkor pedig magából, a lelkéből szeretne adni egy darabot a közönség számára, és ez a mai világban igencsak nehéz feladat, és nem kis bátorság kell hozzá. Ugyanis mindenki falakat épít maga köré, nem meri felvállalni önmagát, és a közösségi médiában látott "tökéletesre" próbál hasonlítani, csak közben elfelejt boldognak lenni.

Ha legmerészebb álmairól kérdezzük a fiatal lányt, akkor ahogy sok más előadónak, nem titkolt célja, hogy szeretne ismert lenni a zenei világban. Azért is fontos ez számára, mert ha példakép lehetne, mondjuk a fiatalabb generáció szemében, akkor tudná, hogy a hatalmas felelősség mellett, fontos üzeneteket is megfogalmazhatna. Mint például, hogy legyünk őszinték. Természetesen másokhoz is, de ami a legfontosabb önmagunkhoz. Tudjuk, hogy mit szeretnénk, sose érjük be kevesebbel, vállaljuk fel, és lássuk meg a szépséget önmagunkban, mert ha ezt elérjük akkor egy boldogabb élet vár ránk. Ne ítélkezzünk, és ne akarjunk hasonlítani a tökéletesre, mert az nem létezik, az csak egy álarc, amit a közösségi média folyamatosan elénk tol.

Ha behunyja a szemét, akkor pedig a Budapest Park színpadán képzeli el magát, hiszen ez egy magyar előadó számára egy igen jelentős elismerés. Tudja, hogy ezért sokat kell dolgoznia, és nem hullik csak úgy az ölébe. És ki az a magyar előadó, akivel szívesen állna az ország egyik legnagyobb színpadán? A válasz gyorsan jön, és egyértelmű. Az Elefánt zenekar meghatározó szerepet játszik az életében, szinte nincs olyan koncert, amit kihagyna, és ha egy színpadon állhatna velük, vagy a koncertjük előtt ő pezsdíthetné fel a hangulatot, az maga lenne a beteljesült álom.