2022.04.19. 10:03
Nochta Györgynek az idei volt a 88. húsvétja
Sok nélkülözést látott, emlékszik a háborút követő évekre, amikor karácsonykor kenyérhéjat csomagoltak a szaloncukor papírjába, aztán a papírt gondosan eltették a következő ünnepre.
Nochta György 1934-ben született
Forrás: Tihanyi Tamás / Fejér Megyei Hírlap
Amikor kenyérhéj sem akadt, széndarab helyettesítette a szaloncukrot. De nem voltak bőségesek a húsvétok sem, mert minden disznót elvittek a németek, ami maradt, azt megették az oroszok.
– Minden legény elindult locsolni, vödör vízzel, szódával, pénzünk nem volt kölnire – mondta az idős férfi. – Úgy 1948-49-ben lehetett, amikor nagynéném hozott Pestről „szagos vizet”, nagyon örültünk neki. Vigyázni kellett a templomba járással is, volt, aki másik faluba járt át, vagy ott keresztelte a gyerekét. Akkor ilyen volt a világ, az volt a lényeg, hogy enni és inni tudjunk, és meleg legyen. Később lett csak természetes a sonka, a tojás, ami ma már nélkülözhetetlen része a húsvétnak.
Huszonhárom évet Bakonycsernyén élt le, a többit Bodajkon. Kisgyónban volt ipari tanuló, aztán Balinkára került, bányagépeket javított. Később Kincsesbányán dolgozott nyugdíjazásáig: amikor elköszönt, egy év múlva bezárták a bányát. A bányászélet mellett 120 holdon gazdálkodott is.
– Már nem olyanok a lábaim, mint régen, mint amikor fociztam a balinkai csapatban – jegyezte meg, s felidézte: háromszor sikerült megmenekülnie a bányában, amikor a legrosszabbra fordultak a dolgok.