Mire a hatóság szakemberei a helyszínre érnek, addigra már levonul a szennyezés a Gaján

Április 9-én olyasmi következett be, amilyen nagy valószínűséggel még nem esett meg egyik hazai horgászverseny történetében sem. Azon a napon harmincnyolcan készülődtek a Parti Pergetők Országos Bajnokságának második selejtezőjére a Gaja-pataknál. Mindenki tudta a versenyzők közül, hogy nem lesz könnyű kihívás, mivel előző éjszaka és aznap hajnalban több mint 20 mm csapadék esett, így megáradt a patak. Először a szokásos sárga, löszös áradás vonult le falevelekkel és kisebb ágakkal, gyakorlatilag ellehetetlenítve a horgászatot. Azonban a többség kitartott.

– Ekkor megváltozott a víz, és büdös, szürke folyam érkezett a patak medrébe – idézte fel a történteket Nagy Attila, a Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége (Hofesz) társadalmi elnöke. – Mindannyian hosszú ideje járjuk a hazai vizeket, nem kellett nagy tehetség hozzá, hogy megállapítsuk: ez bizony szennyvíz­iszap. Egyes szakértők később felvetették a szerves trágya vízbe kerülésének a lehetőségét, de nem jelent meg a szalma, ami a trágya velejárója, sem nagyobb darab.

A Gaja Tájcentrum területén alig van megfelelő térerő, ezért miután az egykori horgász világbajnok vízmintát vett a patakból, elsietett az autójához értesíteni a rendőrséget és a vízügyet, miközben a halőr elindult – hiába – felderíteni a szennyezés forrását. A rendőrjárőr érkezésekor a balinkai közúti hídnál már nem volt látható a szennyezés a vízben, eközben a Fejérvíz munkatársa ellenőrizte a balinkai szivattyúk állapotát. Addigra nagyjából tíz darab pisztrángtetemet halásztak ki a vízből, ám feltehetően a korábban telepített kétszáz kilónyi hal sem úszta meg a csapást, csak éppen a többi elpusztult példányt elvitte a víz. A horgászszervezet ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, ám minden remény nélkül, ugyanis akkreditált vízminta nélkül nem sok értelme van a nyomozásnak. Ugyanis hiába vett vízmintát a Hofesz elnöke, azt nem fogadják el a hivatalos eljárásban.

– Mivel a vízfolyások esetében a szennyezés akár néhány tíz percen belül elvonul, felhígul, ezért ezek észlelése és akkreditált mintavételezése szinte lehetetlen feladat. A fenti eset is bizonyítja, hogy hiába a közel negyven tanú, a mintavétel nem használható fel hivatalos eljárás során – mondta Nagy Attila. – Ezért azt szeretnénk elérni, hogy mivel a halászati őrök rendészeti feladatokat ellátó személyek, érdemes lenne némi felkészítés után a jogkörüket bővíteni, hogy az általuk begyűjtött vízminta is hivatalos eljárás alapja lehessen ilyen esetekben.

A vízügyi hatósági feladatokat 2014. szeptember 10-től a katasztrófavédelem látja el. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság korábbi önálló szervezeti egységének, az Országos Vízügyi Hatóságnak a jogutódja attól kezdve a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság lett, rájuk tartoznak a vízvédelmi hatósági és szakhatósági ügyek.

– Úgy gondoljuk, hogy a magyar állampolgárok élhető környezethez való joga előrébb való, mint azon gazdálkodók joga, akik poten­ciálisan szennyezni tudják az adott víztestet – érvelt Nagy Attila. – El kell érni, hogy az adott szennyezés felett működő mezőgazdasági állattartók és szennyvíztisztító telepek együttesen feleljenek a vizes élőhelyekért. Amennyiben a víztestet szennyezés éri, a kapacitásuk arányában feleljenek az adott víztestben bekövetkezett természeti károkért. Soha nem értettük, hogy ennyi hal telepítése után sem tud a Gajában stabil állomány kialakulni. Úgy gondoljuk, hogy a szennyezések mindig kisebb mértékben, éjszaka történtek, így a horgászok számára nem voltak látványosak. Azonban most túl sok szennyvíziszapot engedtek el túl korán, ráadásul több tucat versenyhorgász szeme láttára. Ennek ellenére valószínűleg soha nem lesz meg a tettes, mert a hazai hatóságok nincsenek felkészülve ilyen munkára, és ma még a szennyezők dolgát segítik a jogszabályok.

Azon a szombaton, amikor a szennyezés megtörtént, munkatársunk éppen a Fehérvári Halünnepről tudósított, ezért az eset gyorsan felkerült a feol.hu-ra. Ezt látva a Fejérvíz Zrt. azonnal közleményben határolódott el a patakot érintő szennyeződéstől. Ezt írták: „Társaságunk szenny­víztisztító telepei folyamatos ellenőrzés mellett, az előírások szerint működnek. A fent nevezett esettel kapcsolatosan társaságunk semmilyen mértékben nem érintett. Az élővilág és a vízkincs megóvása kiemelt feladatunk, így rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a szennyezés oka mielőbb kiderüljön. Ennek vizsgálatához ivóvíz- és szennyvízvizsgáló labo­ratóriumaink, jelen eset segítéséhez, térítésmentesen állnak az érintettek rendelkezésére.”

A Hofesz élt is a lehe­tőséggel, a maguk gyűjtötte – azaz nem akkreditált – vízmintát egy másik horgászvezető, Urfi Tamás elemeztette ki a vízügynél, az eredmény szerdán készült el, a laboratóriumi értékeket még szakembernek ki kell értékelnie. A történetet innen folytatjuk.