Az élet értelmét találta meg a kavicsművészetben Papp Tímea

Erdőben sétáló női alak, szélfútta szoknya, békegalamb – és sok más hasonló fedezhető fel a debreceni Papp Tímea kavicsképein, amelyeknél az alapanyag – a kavics – olyan, mintha ezekhez az alkotásokhoz teremtette volna őket a természet. 

– Öt éve láttam meg először egy kis kavicsképet az interneten, s mivel a kavicsokat egyébként is régóta gyűjtöm, ezért úgy döntöttem, magam is készítek egyet. Nagy sikere volt, és magam is úgy éreztem, hogy az alkotás boldogsággal töltött el, ezért hát ettől a naptól kezdve, azt mondtam, én kavicsművész leszek! Nem találtam addig magam, ám azóta, úgy érzem, teljes életet élek. Ez a felismerés tehát számomra óriási jelentőségű volt! Megtaláltam az életem értelmét – meséli el dióhéjban a művész, aki azóta férje segítségével mottót is talált: A kő lelke. Ez lesz a gárdonyi Velencei-tavi Galéria kiállításának címe is, melyet április 1-jén 18 órakor nyitnak meg.

 
Az alkotó azonban addig sem pihen, így készülnek a művei: – Amikor meglátok egy kavicsot, belelátok egy formát. Ám a kép csak akkor készülhet el, ha megtalálom hozzá a többi követ. Van ezért kép, ami évekig készül, hiszen sok idő, mire passzoló kavicsokra bukkanok – mondja Tímea, s hozzáteszi: van azonban, amikor a téma van meg előbb, ahhoz keresi a passzoló követ. – Ilyen volt a Világ békét akar című kép is, melyet a háború miatt szerettem volna elkészíteni. Hosszú ideig kerestem hozzá a galamb­formájú követ, s nagyon örültem, amikor rábukkantam – árulja el, ahogy azt is: sokszor kap kavicsokat postán, küldik neki az ismerősök. Vagy áll a hideg vizű patakban érte órákig, hogy megtalálja a megfelelőt. S ha talál hozzá kagyló fosszíliákat, uszadékfát, bármit, akkor az is rákerül a képekre. A természetet illeszti egy alkotásba Tímea.