Jótékony célokat szolgált a dagasztás

2022.02.27. 15:30

Generációk óta hordozza a tökéletes fánk titkát Krajtl Jánosné és Kőműves Józsefné

„Nagylány korunkban minket anyám befogott, hogy tanuljunk meg ilyesmiket csinálni. Akkoriban természetes volt számunkra, hogy lányként a konyhában mindent eltanulunk az anyánktól."

Héjj Vivien

Szívvel-lélekkel sütötte a farsangi finomságokat Krajtl Jánosné és Kőműves Józsefné

Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Szívvel-lélekkel sütötte a farsangi finomságokat Krajtl Jánosné és Kőműves Józsefné

Forras: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Fánksütésre vállalkozott a Nem csak a 20 éveseké a világ elnevezésű nyugdíjasklub két tagja, Krajtl Jánosné Marika és Kőműves Józsefné Éva. A két asszony ma már nem csak saját öröme okán húz kötényt: unokáikat, dédunokáikat kápráztatják el konyhaművészeti remekeknek is beillő süteményeikkel. 

Krajtl Jánosné konyhájában állt össze a kéttagú csapat, a barátnők rutinos mozdulatokkal vetették bele magukat a fánksütés hosszadalmas folyamatába. Előkerült a mérleg, a különböző méretű tálak, spatulák, kanalak. Az első lépés mégsem a liszt kimérése volt, az csak a második etapban vált fontossá. Mindenekelőtt ugyanis a digitalizációt nélkülöző, ám pontosságáról ezúttal is tanúbizonyságot tevő mérleg tárázását kellett elvégezni. Egy kicsit jobbra, egy kicsit balra került a súly, míg végül kijött az a bizonyos nulla. Előkerült aztán a nagy, kerek szita is, kimérés után ebbe került a liszt, sütés előtt annak átszitálása ugyanis szinte kötelező feladat. 

– A kovászhoz élesztőt, porcukrot, lisztet és tejet keverünk össze. Megkelesztjük, és utána kezdődik a tészta összeállítása – magyarázta a folyamatokat Kőműves Józsefné, aki tettekkel sem fukarkodott, és már készítette is a szóban forgó kovászt. – Manapság már nem divat, hogy a fiatalok szalagos fánkot süssenek. Mi, a nyugdíjas korosztály, igencsak szeretjük a hagyományokat. – vette át a szót Krajtl Jánosné, aki mindeközben gyermekkori, fánkhoz kötődő élményeit is felidézte. – Nagylány korunkban minket – a nővéremet és engem – anyám befogott, hogy tanuljunk meg ilyesmiket csinálni. Akkoriban természetes volt számunkra, hogy lányként a konyhában mindent eltanulunk az anyánktól. Amikor férjhez mentem, már többször sütöttem fánkot, főleg a farsangi időszakban, manapság már ritkábban – mondta Krajtlné Marika, aki annak idején még a töltött fánkok elkészítésének fortélyait is kitanulta. Az édes kelt tésztát megtöltötte baracklekvárral, majd cukorban megforgatta, így lett tökéletes a végeredmény. 

Habár, mint mondta, manapság már ritkábban jut idő a fánksütésre, nemrég mégis úgy döntött, benevez a nyugdíjasklub által szervezett fánksütő versenyre, amelyen harmadik helyezést ért el szalagos fánkjaival. Kőműves Józsefné elmesélte, ő ugyancsak édesanyja révén merült el először a fánksütés rejtelmeiben. Mint mondta, édesanyja igen jó szakács volt. Később, férjhezmenetele után, anyósától is ellesett néhány hasznos fortélyt, a kenyérsütés titkait például tőle tanulta. 18 évesen, amikor a bolttól még igencsak messze laktak, maga sütötte a család kenyerét. 

A tökéletesen kidagasztott, sima felületű tésztát mindketten azonos hozzávalókból, ám a saját ízlésviláguk szerint, az általuk megszokott lépések mentén haladva állították össze. Éva egy nagy tálban készítette a kovászt, ahhoz adta a többi hozzávalót, míg Marika úgy tanulta, az élesztőt bögrében kell felfuttatni, majd azt kell hozzáadni a tészta alapját adó lisztes keverékhez. Mindketten úgy csinálták, ahogy egykoron édesanyjuktól megtanulták. Minden mozdulatuk az évtizedes rutinról árulkodott, egyértelműnek tűnt, hogy őket a tűzhely mellett csak ritkán éri meglepetés. 

– Az élesztő felfuttatásához csak egy nagyon pici porcukor kell, habár azt mondják, édesen jó a fánk. Azért fontos, hogy porcukrot használjunk, mert a kristálycukor nem olvad el rendesen. A liszt átszitálásától pedig sokkal szebb, levegős lesz a tészta. Ezt tanultam édesanyámtól és anyósomtól is – magyarázta Marika, aki társával, Évával együtt további praktikát is megosztott a Fejér Megyei Hírlap olvasóival. 

Mindenekelőtt a legfontosabb, hogy az alapanyagoknak nem szabad hidegnek lenni: a sütés előtti estétől vagy a munkafolyamatok kezdete előtt néhány órával ajánlott a hozzávalókat szobahőmérsékleten tárolni. Az sem mindegy, hogy a sütés helyszínén milyen időjárás uralkodik: a szellőztetést ilyenkor ildomos mellőzni, ugyanis a huzat jelenléte nem kedvez a tészta állagának. A vajat margarinnal helyettesíteni nem ildomos, ugyanis más összetétele, magasabb víztartalma miatt megváltoztatja a tészta állagát. A vaj beleolvad a tésztába, az teszi igazán lággyá, puhává az elkészült fánkokat. Sietni bizony ugyancsak nem érdemes, az időnek ugyanis kulcsszerepe van: a harmincperces kelesztést szaggatás követi, majd újabb fél órán át kelnek a már kerekded formákkal büszkélkedő, ám még nyers külsővel rendelkező fánkok. Sütésnél fontos, hogy lyukkal felfelé kerüljenek a fánkok a bő olajba, fedő alá. Két perc után fordul a kocka – mármint a fánk –, akkor már fedő nélkül sülnek a fogyasztásra váró finomságok. 

A konyhában töltött hosszú órák végül meghozták a várva várt eredményt: több mint hatvan darab farsangi fánkot készítettek a nyugdíjasklub tagjai, akik bőséges cukorszórással tették igazán édessé a lekvárral tálalt finomságot. Természetesen nem ok nélkül készült a nagy mennyiségű fánk, jótékony célokat szolgált a dagasztás, a szaggatás és a sütés. Hogy pontosan kik és hol kóstolhatták meg az ínycsiklandó végeredményt, azt későbbi lapszámunkban eláruljuk...

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában