Frissen Fejérből

2021.11.20. 12:00

Nagy-Kalmár Szilvia: egyre több kismamában van igény egy mélyebb szintű ráhangolódásra

Az anya–magzat kapcsolatanalízist Hidas György pszichiáter és Raffai Jenő pszichológus és pszichoanalitikus dolgozta ki a 90-es években. A módszer ma már viszonylag széles körben elérhető, és hasznos lehet mind a várandós kismamának, mind a méhen belül fejlődő magzatnak.

Borsányi Bea

Nagy-Kalmár Szilvia: egyre több kismamában van igény egy mélyebb szintű ráhangolódásra

Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

A módszer kidolgozásának kiindulópontja az volt, hogy sok pszichés betegség méhen belüli traumákra vezethető vissza, amelyeket meg is lehetne előzni. Hidas és Raffai megfigyelte, hogy lehetséges gondolatátvitel az anya és a magzat között. A vizsgálati eredmények később azt is kimutatták, hogy az anya-magzat kapcsolatanalízisben részt vett gyerekek a világra nyitottabbak, érdeklődőbbek, és az emberi kapcsolataik is gazdagabbak. A módszerről Nagy-Kalmár Szilvia anya-magzat kapcsolatanalitikussal, pszichológussal beszélgettünk.

Mindenki képes a méhen belüli kapcsolat megteremtésére

Nem csak megelőzésre

- Sok, eltérő hátterű kismama fordul hozzám, számos különböző ok miatt. Vannak, akiknek a terhesség során fizikai problémáik adódnak, például folyamatosan véreznek, korán elöregszik a placentájuk, esetleg korán kinyílt a méhszájuk, és amellett, hogy orvoshoz is elmennek, úgy gondolják, a problémák mögött lelki okok is meghúzódhatnak, amiket szeretnének felderíteni. Vannak olyanok, akiknél a várandósság előhozza a szülés körüli tudattalan tényezőket, esetleg felerősíti a saját anyjukkal való terhelt kapcsolatuk lelki következményeit, amin szeretnének dolgozni, hogy ők is gyógyuljanak és a babának se adják tovább az úgynevezett rossz mintákat – magyarázta a szakember. Hozzátette, a módszer ugyan a terhesség alatt előforduló problémák megelőzésre született, de ma már egyre több kismamában van igény egy mélyebb szintű ráhangolódásra, megismerésre, felkészülésre. Olyan édesanyák is vannak, akiknek – második, harmadik gyermeküket várva – a heti alkalmak lehetőséget jelentenek arra, hogy az otthoni teendőkből kiszakadva időt, figyelmet fordítsanak az érkező babára. Nagy-Kalmár Szilvia a beszélgetés elején azt is hangsúlyozta: a várandósság ideje nem mindenki számára idillikus, csupa jó élményekből álló, rózsaszín állapot. Minden trimeszternek megvan a maga izgalma, szorongása és félelme, ezért jó, ha tudják a kismamák, nem kell mindig tökéletesen boldognak érezni magukat azért, mert áldott állapotuk okán ezt várja el tőlük a környezetük!

Nagy-Kalmár Szilvia: egyre több kismamában van igény egy mélyebb szintű ráhangolódásra
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Beszélgetések a babával

Anya és magzat között számos kapcsolatteremtési mód létezik. Ha csak egyszerűen a gömbölyödő pocakjára helyezi az anya a kezét, már az is egyfajta kapcsolódás, csakúgy, mint amikor zenét hallgat, énekel vagy beszél a babához. A magzat ezeket már akkor is érzékeli, amikor a saját érzékszervei még nem fejlődtek ki. A baba-mama kapcsolatanalízis nem más, mint egy „beszélgetés”, kölcsönös kommunikáció a kisbabával egy erre szakosodott szakember segítségével. Az úgynevezett ülések vezetett relaxációval kezdődnek, amelynek során a kismama ellazul, majd „bekéredzkedik” a méhébe a kisbabához. A kommunikáció ebben a sajátos állapotban történik. Nyilván nem a szó szoros értelmében vett beszélgetést jelent, leginkább képek, testérzetek, érzések és gondolatok formájában zajlik. Egyéntől függ, kinél melyik csatorna erősebb. A vizuális alkatúaknál valószínűleg főként képekben jelennek meg a baba reakciói. Az üzeneteket persze minden esetben dekódolni kell, de egy idő után minden édesanya képes erre a saját gyermekét illetően. – Tapasztalatom szerint legkésőbb az ötödik-hatodik alkalom után megtörténik a valódi kapcsolódás, amikor az anya is nagyon valóságosnak éli meg a „találkozást”. Hangsúlyozom, mindenki képes létrehozni egy ilyenfajta kapcsolatot, nem kell hozzá semmilyen előképzettség, tapasztalat. Az más kérdés, hogy mindenkinek más a ritmusa, és egyéb tényezők függvénye is, hogy mennyi idő után képes felvenni a babával a kapcsolatot – mondta a pszichológus.

A kezdetektől a szülésig

A kapcsolatanalízis egyfajta megismerési folyamat, amiben a baba-mama kapcsolatnak is van egy íve, egy érési folyamata, ami a szülésre, születésre fut ki. A kommunikáció eljuthat arra a szintre, hogy az anya nemcsak jelezni, de kérni is tud a babától, amit az vissza is jelez. Például, ha úgy fekszik a méhben, hogy valamit nyom és ez az anyának fáj, meg lehet kérni, hogy változtasson a helyzetén, vagy ha mondjuk farfekvésű, szülés előtt kérheti tőle, hogy forduljon a megfelelő irányba. Mikor érdemes kezdeni a baba-mama kapcsolatanalízist? – Bármikor, akár már a terhesség első heteiben is. A módszert eredetileg a betöltött 12. héttől ajánlják, de úgy gondolom, a 20. hétig bezárólag mindenképpen jó elkezdeni és végig is csinálni ahhoz, hogy valóban működjön. Néhány alkalom nem nevezhető kapcsolatanalízisnek. Fontosnak tartom azt is kiemelni, hogy az anya mellett az apa is bekapcsolódhat a folyamatba – bár a férfiak talán kevésbé nyitottak erre -, mert képes lehet ő is a babához kapcsolódni annak ellenére is, hogy nem az ő testében fejlődik a magzat. Összefoglalva: a módszer lényege az egymásra hangolódás, amely megalapozza a születés utáni kötődést, együttműködést az anya és a gyermeke között. Emellett talán a legfontosabb, hogy egy olyan módszer, amely az orvosi felügyelet mellett lelki segítséget is nyújt a kismamáknak. Általa a szülés és születés valóban a lehető legideálisabb formában valósulhat meg, pozitív élménnyé válhat az anya és a baba számára is, és segít abban, hogy a korai hónapokat minél békésebben élhesse meg a család.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában