Rudolf Panka irodalomterapeuta rávilágított arra, hogyan segíthetnek a könyvek

– A történetek ott vannak velünk a mindennapjainkban, a sajátjaink ugyanolyan fontosak, mint azok, amelyekhez könyvek révén kapcsolódunk. A történetek fontosságát hangsúlyozva érdemes akár csak arra gondolni, hogy a népmesék sokáig nem gyermekműfajnak számítottak, hanem ebben őrizték a közösségek, kultúrkörök tudását, kollektív tudatban tárolt megoldási sémáit. A meséken keresztül adták át az akkori társadalmi normák fontos aspektusait.

Nehéz helyzetekben vegyünk elő egy korábbi kedvencet

Az irodalomterápia gyökerei innen is eredhetnek, hiszen nemcsak gyönyörködtető, szórakoztatói funkciói voltak a történeteknek, hanem segítettek is az embereknek – kezdte előadását Rudolf Panka, aki arra is kitért, hogy a vallási szövegekben hordozott történetek értékrendet adnak át, és útmutatást jelenthetnek akár a mindennapokban is. Hozzátette, az állatmesék gyűjteményei egykor az uralkodóknak is tanácsot adtak arra vonatkozóan, hogyan viselkedjenek, miként vezessék az államot, milyen döntéseket hozzanak olyan helyzetekben, amikor egy egész ország sorsa forog kockán.

– Személyes kedvenc példám Az Ezeregy éjszaka meséi. Itt a történet gyógyító ereje kétféleképpen jelenik meg: Seherezádé egyrészt a saját életét menti meg a meséléssel, másrészt a szultánt is megtanítja arra, hogy másként álljon a nőkhöz, azokhoz, akiket feleségként magához fogad. Mi lehet ennél nagyobb súlyú, mint hogy a történetek életeket menthetnek? – tette fel a kérdést Rudolf Panka.

Az irodalomterápia arra vállalkozik, hogy az irodalom segítségével gazdagítsa, segítse az olvasót. Ha ezt a szemléletet elsajátítjuk, akkor önálló olvasással is új szempontok szerint fogadhatunk be egy-egy történetet. A terápia alapja, hogy minden történet, minden könyv tud segíteni. A válaszokat azok a pontok adják, amikor megtaláljuk az adott történet és saját magunk metszéspontját.

– Az, hogy egy író, aki talán nem is olyan nemzetiségű mint én, és lehet, hogy évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt élt, leírja azt az élethelyzetet, amiben vagyok, megerősítő tud lenni abban, hogy nem vagyok egyedül a problémával. Kritikus élethelyzetben keressük a megoldásokat, hogy mi az, amivel ki tudunk jönni az adott helyzetből, amitől jobb lesz, illetve lehet olyan is, hogy egyszerűen csak megnyugvásra vágyunk. Ha öngondoskodó módon szeretnénk viszonyulni magunkhoz, akkor az újraolvasás is segíthet. Nehéz helyzetekben vegyünk elő egy régi kedvencet. Ilyenkor kizárhatjuk annak kockázatát, hogy egy új történet még nagyobb „stresszt” rak ránk. Van abban egy biztonságérzés, amikor olyan történetbe helyezkedünk bele az olvasás által, amelyet már ismerünk, szeretünk – javasolta a szakember.

– A meséket is nagyon tudom ajánlani, érdemes megpróbálni, milyen egy mesés történetbe helyezkedni, hiszen ezekben olyan fordulatok tárulnak elénk, amelyeket mindannyian ismerünk. A mesehősök ugyanúgy próba elé vannak állítva, mint mi magunk, és ők is mindig megtalálják a segítői­ket, az erőforrásaikat. Ha kapunk reményt, inspirációt, az tud akkora töltetet adni, hogy továbblendüljünk vagy kicsit megnyugodjunk az adott élethelyzetben – tette hozzá.

Mindezeken túl az előadás során a versek jótékony hatásai mellett sem mehettünk el szó nélkül. – A versolvasásban az a csodálatos, hogy annyira koncentrálnunk kell rá, hogy ha egy pillanatig nem figyelünk egy-egy szavára, azonnal ki­esünk belőle. Annyira sűrített a nyelvezete és a mondani­valója, hogy az benntart minket a pillanatban. A versek segíthetnek megélni a pillanatot. Meditációszerűen lehorgonyoznak minket az adott helyzetben. Itt ugyanúgy megtalálhatjuk a saját érzéseinket, állapotunkat, ami könnyíti a kapcsolódást – mondta.