A tyúkokkal kelni és feküdni is?

2021.10.26. 17:00

Felborult a biológiai óránk, rámehet az egészségünk

A szervezet cirkadián ritmusának nevezzük azokat a biológiai folyamatokat, melyek szabályos napszaki ritmus szerint ismétlődnek. Más szóval ez a biológiai óránk. Ma már azt is tudjuk, hogy ennek a ritmusnak a felborulása az egészségünk rovására megy.

Borsányi Bea

A biológiai folyamatok általában a nap huszonnégy órája köré rendeződnek, és minden egyes nappal újra- meg újrakezdődnek. Ilyen például az evés vagy az alvás, de hasonló mintát követ egyes hormonok termelődése, a sejtek megújulása és a testhőmérséklet normál ingadozása is. Ezek a folyamatok biztosítják a szervezet működéséhez szükséges energiát, és teszik lehetővé a pihenés alatti feltöltődést, ami pedig kihat a hangulatunkra, a gondolkodásunkra és a koncentrációképességünkre is.

A leggyilkosabb a gyárakban jellemző, három műszakos munkarend

– A cirkadián ritmus nem más, mint a szervezetünk természethez történő alkalmazkodása. Az ember is a természet része, amelyet meghatározott ritmus szerint zajló folyamatok irányítanak. Ez egy olyan ritmus, ami több százezer éve alakult ki. Sajnos, az úgynevezett modern világ alaposan felborította – magyarázta Mezei Piroska, endokrinológus. Életünk megszokott ritmusa, amelyet az ipari forradalom előtti időszakban legtalálóbban a „tyúkokkal kel, tyúkokkal fekszik” kifejezéssel lehetett jellemezni, megváltozott. Ma már nem a világosság-sötétség határozza meg a napi ritmusunkat, a mesterséges fénnyel kitoltuk a napok tevékeny részét, ez pedig felrúgta azt a szervezetünk által megszokott napi beosztást, miszerint nappal aktívak vagyunk, éjjel pihenünk. A cirkadián ritmusra nézve a „leggyilkosabb” a gyárakban bevezetett háromműszakos munkarend, amiben a munkavállaló felváltva délelőtt, délután, illetve éjjel jár dolgozni. Ilyenkor ugyanis állanódan változik a napi ritmus, ehhez pedig a szervezet nem tud alkalmazkodni. Emellett azonban a mindennapok okozta krónikus stressz, vagy az olyan rossz szokások, mint a kampányszerű munka vagy tanulás, a rendszertelen táplálkozás, a tévé mellett történő elalvás szintén negatívan hathatnak a természetes napi ritmusunkra.

Az óraállítás is megbolygatja a biológiai óránkat, ám az új ritmushoz a szervezet alkalmazkodik
Fotó: Stock

Ugyanígy negatív hatással van ránk a téli és a nyári időszámítás miatti óraállítás, de mivel ez csak rövid ideig ér minket, a szervezet néhány napon belül képes hozzászokni az új ritmushoz. Néhány napos, esetleg hetes felborulást egyébként is tudunk kompenzálni, de hosszú távon biztosan káros hatással van ránk a cirkadián ritmus megváltozása. Természetesen egyénileg változó, kinek meddig bírja az egészsége, és hogy a tünetek aztán enyhébb vagy súlyosabb formában jelentkeznek. Bizonyított tény, hogy a biológiai óránk elállítódása olyan betegségekhez vezet, mint a depresszió, a krónikus alvászavar, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás vagy a magasvérnyomás. Ezek kialakulása bizonyos hormonok megváltozott termelésére vezethető vissza – tudtuk meg a szakembertől.

De melyik hormonokról van szó?

– Az egyik legfontosabb, aminek a termelődését a fény és a sötétség változása befolyásolja, a melatonin. Ez a tobozmirigyben termelődő hormon, mely többek között az elalvást és az ébredést is szabályozza. Termelődése nagyjából akkor indul be, amikor lemegy a Nap, és a környezetünk egyre sötétebb lesz, majd reggelre a koncentrációja újra lecsökken. A szervezet számára így jelzi, hogy este, illetve reggel van, azaz feküdni vagy kelni kell – mondta Mezei Piroska.

A másik a kortizol, amit a mellékvese termel, és anti­stresszhormonként is ismert

Ennek a termelését is meghatározza a napi ritmus – éjjel, pihenés közben csökken a szintje. Ha viszont nem pihenünk rendesen, vagy össze-vissza alszunk, a kortizol szintje magas marad, ami nagyban hozzájárul az úgynevezett civilizációs betegségek kialakulásához. Több más hormonnak is van a melatoninhoz és a kortizolhoz hasonló napszakingadozása, ám egyelőre nem egyértelmű, hogy ezeknek van-e szerepük az egészségünk megromlásában.

Mit tehetünk azért, hogy biolgóiai óránk jól járjon?

A legfontosabb a minőségben és mennyiségben is megfelelő alvás. Ennek hiányát nem lehet mással pótolni. Ha valakinek lenne megfelelő ideje az alvásra, de azért nem tud aludni, mert nem termelődik elég melatonin a szervezetében, annak melatoninpótlással tudnak segíteni. Ezt a „trükköt” szokták azok az üzletemberek is bevetni, akik egy-egy út során több időzónában is megfordulnak. A kortizolt azonban ilyen módon nem lehet szabályozni, túltermelését viszont egészséges étkezéssel és testmozgással, valamint a kialakult betegségek kontroll alatt tartásával tudjuk kompenzálni.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget