Frissen Fejérből

2021.06.28. 20:00

Mesélő helyek motoros fotósa – A Fejér megyei Karóczkay Zsófia képei bejárják a világot

Gomolygó királykék fellegek, alattuk óriásként kimagaslik a tájból a Somlyó-hegy megmaradt sziklatömbje és a Szár-hegy lebányászott kőfalai. Ugyanúgy megérint a látványa, mint a zöldellő mezőből kinőtt bíborszínű máriatövisé. Mindez fotókon, a készítőjük Karóczkay Zsófia, akinek felvételeit többször is közölte a National Geographic Magazin internetes oldala, s lapunkban is megjelentek már képei.

Tóth Sándor

Fotó: Karóczkay Zsófia

Zsófi egyénisége érdekes és színes, akár a fotói. A Fejér Megyei Kormányhivatalnál pályázatokkal és pályaorientációval foglalkozik, egyben a megyei pályaválasztási kiállítások fő rendezője. A bíróság munkájában pedig ülnökként vesz részt. Munkája mellett szabadidejében szeret sportolni, terepmotorozni, túrázni, gombászni és fotósként a természetet, s a szívéhez közel álló helyeket fotózni. Erről kérdeztük a vele készített interjúban:

Mióta fotózik, miért választotta a képi látásnak ezt a formáját?

– A fotózás szeretete nálam összekapcsolódik a természetben való kint lét szükségletével, amely a legértékesebb feltöltődést adja számomra. Szüleimnek köszönhetően egész kicsi korom óta járom az erdőt, így igényként merült fel bennem, hogy a legnagyobb palettával bíró „művész”, a természet alkotásait megörökítsem. Fogékony vagyok zöld környezetünk törékenysége iránt, és festőművész édesapámnak is szívesen nyújtok inspiráló témát egy-egy fotómmal. Próbálkoztam festészettel is, de úgy gondolom, ahhoz még érnem kell.

Kedvenc témái, mit szeret fényképezni?

– Ahogyan említettem az imént, a szabadban érzem magamat a legjobban, így a kedvelt témák is főként ehhez kötődnek, de azok aztán változatos irányban, legyen szó fákról, állatokról vagy éppen motorosképek készítéséről. A terepmotor világa számomra nagyon vonzó, mindig csodáltam a versenyeken „repkedő” pilótákat és a már akkor endurózó testvéremet, no meg a miliőt, ami körülveszi ezt. Így az álmom vált valóra, amikor én is egy ilyen motor boldog tulajdonosa lettem. Nyitott vagyok az apró szépségek iránt, legalábbis amelyek számomra különleges élményt, érzetet, hangulatot okoznak.

Jelentés a kép mögött – Rejtélyeket bújtató, mesélő sziklák
Fotó: Karóczkay Zsófia

Hol fotózik a legszívesebben, mi köti ezekhez a helyekhez?

– Legszívesebben a közeli környezetem vadonjaiban, a Bakonyban és Vértesben, valamint Somlyó-hegy, Szár-hegy környékén fotózok. Előszeretettel a növényvilágot, különösen a gombákat, vadvirágokat, no meg persze otthon a macskáinkat is. Ami még közel áll a szívemhez, azok a mesélő múlttal bíró elhagyott helyek. Nem csak fényképezem az adott témát, hanem szívesen felkutatom a hátterét, utánaolvasok – hisz így nemcsak egy fotót, hanem egy egész történetet ad számomra. Emiatt az imént említett KőszárhegyPolgárdi tengely is nagyon fontos és vonzó számomra, hiszen a meseszerű gyermekkorom Polgárdihoz köthető, a jelenlegi életem pedig Kőszárhegyhez, így ennek a varázslatos vidéknek mindig csodálója leszek. Erős kötődéssel bírok a már római eredethez visszanyúló területhez, és ugye a Seuso-ügy kapcsán, illetve a Batthyány grófi család története miatt bőven van históriája ennek a vidéknek. Én itt érzem otthon magamat: a régmúltat megidéző polgárdi erdő ölelésében, a poros ipartelepi úton a marsbéli tájra hasonlító bánya felé haladva, a rejtélyeket bújtató, mesélő sziklák közt.

Szenvedély, hobbi, vagy komolyabb tervei vannak a fényképezéssel?

– Egyértelműen szenvedély. Terveim vannak persze, hisz a célok megvalósításához ezek is szükségesek, de ezekről pont emiatt nem beszél az ember lánya. Álmok is vannak. Jó lenne ennek a vidéknek a történetéről, történelméről, a növény- és állatvilágával megfűszerezve egy könyvet írni. Úgy gondolom, ahogy más művészet, a fotózás is szubjektív, kinek mi tetszik, szuverén joga eldönteni. Én már annak is nagyon tudok örülni, ha valakit megfog egy fényképben a „zöld szépsége” és feltámad benne a környezetünkkel szemben érzett felelősség, vagy egyszerűen csak megtetszik neki, mint esztétikum és elültet egy fát a háza elé. Ezt nevezném sikernek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában