Önöknél mennyi feleslegesen megvásárolt élelmiszer kerül a szemétbe?

Az élelmiszer-pazarlás környezetvédelmi, gazdasági és erkölcsi probléma. Miközben rengeteg ember éhezik ma is a világon – a probléma főként a fejlődő országokat érinti – nagy mennyiségű, otthonainkban képződő élelmiszer-felesleg végzi a szemetesben. Az Európai Unió többi országához hasonlóan hazánkban is ez teszi ki az élelmiszer-veszteség legnagyobb hányadát. A Nébih friss kutatása szerint egy átlagos magyar állampolgár évi 65 kg élelmiszer-hulladékot „termel”. Ennek fele nem megelőzhető – például csirkecsont, zöldség- és gyümölcshéj, tojáshéj stb. –, a másik fele viszont egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne. Magyarországon bő 300 ezer tonna élelmiszert pazarolunk el évente, ami több mint 600 millió adag élelmiszert jelent – ez több mint félmillió ember teljes körű éves élelmezését fedezné. A veszteség pénzben kifejezett értéke meghaladja a 170 milliárd forintot, azaz fejenként 18 000 forintnyi élelmiszert pazarolunk el évente.

Az élelmiszer-pazarlás ellen az elmúlt években Magyarországon is széleskörű összefogás volt tapasztalható. Ennek első eredménye az Élelmiszer Érték Fórum létrehozása volt 2014-ben, amelyben a társadalom és a gazdaság minden szegmense képviselteti magát. A Nébih Maradék nélkül programja 2 évvel később, 2016-ban jött létre azzal a céllal, hogy a szemléletformálás eszközével csökkentse a háztartási élelmiszer-pazarlás mértékét. A szemléletváltozást gyermekkorban lehet leginkább megalapozni, ezért a Nébih az oktatási programjában is kiemelt hangsúlyt fektet az élelmiszer-pazarlás megelőzésre.

A kidobott élelmiszer ugyanakkor környezetvédelmi problémát is generál. Ennek csökkentésére, elkerülésére szolgál az úgynevezett fenntartható táplálkozás. A táplálkozási ajánlás alapján egészségünk szempontjából is előnyös, ha napi ételeink nagy részét növényi alapanyagok, zöldségek, gabonák, gyümölcsök teszik ki, azonban az állati eredetű fehérjeforrásoknak, húsoknak, halaknak, tojásnak, tejnek és tejtermékeknek is szerepelniük kell az étrendünkben, igaz, kisebb arányban. Egy hazai vizsgálat alapján a magyar lakosság táplálkozása jelentősen eltér az ajánlásban megfogalmazott elvektől és arányoktól, pedig ha ezt követnénk, az kedvező lenne egészségünk szempontjából, és harmadával csökkentené étrendünk ökológiai lábnyomát is.