Az emberek szerint továbbra is fontos a víz megfelelő minősége

2018 őszétől 100 szervezet a WWF-fel közösen bevonta az európai – köztük a hazai – lakosságot a Víz Keretirányelv (VKI) szerepéről szóló társadalmi konzultációba, amelynek sikeressége most már megkérdőjelezhetetlen.

Miután a tagállamok jelentős része az ebben foglalt kötelezettségeket nem teljesítette időben, félő volt, hogy a jogszabály tartalmát felülvizsgálják és céljait gyengítik. Ez azt jelentette volna, hogy édesvizeink még annyi védelmet sem kaptak volna, mint eddig.

Az Európai Bizottság azonban most döntött: kimondták, hogy nincs szükség a Víz Keretirányelv megnyitására, hiszen ez a jogi keret jó lehetőségeket ad a tagállamok számára, hogy javítsák a vizek állapotát.

A környezetvédelmi biztos most közzétett nyilatkozata azt jelenti, hogy az európai uniós tagállamok elkötelezettek vizeink állapotának megőrzése és javítása mellett. Így ahelyett, hogy az országok kitérőket keresnének és haladékot kérnének, a VKI céljainak megvalósítására és végrehajtására kell törekedniük, mely régóta várt fordulatot kíván a vizeket érintő szakpolitikák terén is.

Mindennek volt előzménye is.

2018 őszén az Európai Bizottság társadalmi konzultációt kezdeményezett, így bárki kifejthette véleményét a Víz Keretirányelvről. A WWF és más civil szervezetek erre rea­gálva „ProtectWater” néven kampányt indítottak azért, hogy minél több állampolgár részt vegyen a konzultációban.

Az eredmény nem maradt el: fél év alatt 375 000-nél több aláírás gyűlt össze Európa-szerte, vagyis az emberek jelentős része úgy gondolja, hogy meg kell óvni értékes folyóinkat, tavainkat és vizesélőhelyeinket, és meg kell állítani a vizeket érintő természetkárosító tevékenységeket. A VKI melletti elköteleződés új irányt jelent a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálatában, mely jelenleg is zajlik.

Most határozott terveket lehet készíteni a vizek helyreállítására, és elengedhetetlen a megfelelő anyagi források biztosítása is.

A WWF ebben vissza nem térő alkalmat lát, hiszen a 2021 és 2027 közötti időszak bőven elegendő számos állapotjavító intézkedés elindítására. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálata során fel kell ismerni, hogy összetett tervezésre és megvalósításra van szükség, melyben kulcs­szerepe van a mezőgazdasági területhasználatnak vagy a klímaváltozás hatásaira való felkészülésnek.

A civil szervezetek bevonására és a társadalmi egyeztetésre a folyamat elengedhetetlen kiegészítőjeként kellene tekinteni. A vízgazdálkodásban sok téren paradigmaváltás szükséges, a vízlevezetés helyett pedig a vízmegtartó megoldásokra kell fókuszálni. Ha vizeinket jó ökológiai állapotba hozzuk, és megállítjuk állapotuk további romlását, azzal a vízbiztonságot szolgáljuk, valamint a klímaváltozás okozta sérülékenységet csökkentjük.

MIT KELL TUDNI A VKI-RŐL?

A VKI (Víz Keretirányelv) egy 2000-ben létrehozott ambiciózus irányelv, egy erős uniós szabályozás, melynek célja az európai vizek védelme, továbbá a vizeink jó állapotának fenntartása, mely így összességében a társadalom jólétét segítheti. A VKI szerint a vizek jó állapotát 2027-re kell elérni, de az elmúlt 20 évben ennek érdekében nem történt elegendő intézkedés. A szakértők ezt azért sem értik, mert a legjelentősebb problémákat és veszélyeztető tényezőket már 2010-re beazonosították, és a lehetséges megoldásokat is régóta ismerik. A felszíni vizek állapotának gyengülését elsősorban a folyók szabályozása és az egykori árterek elvesztése okozta. Számos országban a gátaknak és vízerőműveknek van a leginkább romboló hatása, ezenkívül bizonyos szennyezések és a túlzott vízhasználat járnak a legnagyobb kockázattal.