Virág Krisztina Karolina repolcozta Relinda boltját

Kriszti férjével és pici gyermekeivel él, fiatal édesanya. Mindenestül magyar, bár Nürnberg­ben látta meg a napvilágot. Tizennégy éves koráig élt szüleivel Németországban.

– Egy riszájkling nemzetbe születtem. Németországban teljesen normális volt, hogy visszavittük az üvegeket: zsebpénz lett belőle! Illetve mindent a megfelelő színű kukába szelektáltunk – mesélte.

Kriszti tapasztalata szerint évekkel ezelőtt idehaza is jól forogtak a betétdíjas üvegek, ám a műanyagflakonok térhódítása visszarántotta ezt.

– Pedig ez az egyetlen olyan anyagunk, ami száz százalékosan újrahasznosítható: üvegből üveg lesz! – magyarázta. – Még jobb lenne, ha azt az üveget, amit használunk, nem törnénk össze, hogy újra üveget csinálhassanak belőle, hanem egész egyszerűen továbbpasszolnánk – folytatta.

Az egyik legnagyobb ellenség a kosztól való félelem

Kriszti tavaly ősszel ismerkedett össze a környék egyik zöldségesével, akinek keresztneve Relinda. Az unikális név talán rá is erősített az ötletelő kedvre: Kriszti meggyőzte Relindát, csináltasson boltja elé repolcot!

– Ez egy egyszerű kültéri polc, ahova az emberek lerakhatják a felesleges üvegárujukat, befőttesüvegeket, amelyeket a zöldséges üzlet felhasznál a savanyúságok, a szemes áruk tárolására, sőt, ezekben akár haza is vihetik a kiválasztott portékákat a vevők – mutatta be a pofon­egyszerű rendszert Kriszti, amelyben egyedül a nejlonzacskó marad hoppon.

– Kialakulóban van – értékelte a kezdeményezést hősnőnk. – Nagyon nehéz elérni, hogy az emberek ne féljenek a kosztól! Az újrahasznosítás és az ún. zero waste („nulla hulladék”) egyik legnagyobb ellensége a kosztól való félelem – erősített rá.

Kriszti úgy véli, hogy a tisztességesen elmosogatott üvegek esetén ez nem lehet gond. Ahogy az újrahasznosított ruhaneműket, a retextíliákat is kell mosni, sőt érdemes kigőzölni is! A jó háziasszony első használat előtt kimossa az új konfekciókat is…

Miféle retextíliák? Relinda zöldséges boltjához köthető az Agárdon, Gárdonyban terjedő pólószatyor-mozgalom is. Ez a különböző közösségi oldalakon megosztott bejegyzésekkel terjedt el a csoportba verődött lelkes gárdonyiak körében. A pólószatyorba is a világhálón szerettek bele. Elég az hozzá, hogy egy ideje Gárdony-szerte bevásárlószatyrok készülnek a régi pólókból, gyerekruhákból.

– A krumplinak olyan mindegy, van-e a szatyorban sütőtökfolt, nem igaz? – érvelt Kriszti.

Személyes kedvencünk a csipkefüggönyből készült, beköthető szájú szütyő, amely engedi levegőhöz jutni a bezsákolt zöldségeket, gyümölcsöket.

Kriszti kifogyhatatlan a tippekből. Ott van a kávé, amelynek mindössze 0,2 százalékát használjuk: az aromáját. A többi megy a kukába, pedig kiváló szagtalanító, humuszképző hatása van. Hallottunk tőle egy helyi hölgyről is, aki harmóniakockákat készít: farmerbe tölti be a levendulát. Nyugtató hatásuk miatt érdemes ebből párat munkaasztalunkon tartanunk.

Kriszti a kemikáliák helyett a saját maga készítette tisztító­szerekre esküszik. Láttunk nála egy befőttesüveget, benne narancs- és citromhéj ecetben, dunsztolva. Az így nyert gyümölcsös vegyszer vízkőtelenítésre, ruhák öblítésére, fertőtlenítésre is jó.