Papp Lajos szívsebész megfejtené szívünk minden titkát

Jelenlegi tudásunk szerint az emberi test mintegy 300 milliárd sejtből áll. Az agyban 100 milliárd sejt van, míg szívünk mintegy 5-6 milliárd építő­elemből épül fel. A szívcső már a fogantatást követő harmadik héten dobog. Mindezt Papp Lajos Széchenyi-díjas szívsebész adta közönségének tudtára mezőszilasi előadásán. A professzor tudását a világból merítette: szinte minden földrészen tanult, tanított; az elmúlt pár évben csak Amerikában mintegy tizenöt előadást tartott, de Európa országaiban is meghallgathatta „beszédét” a nagyérdemű. A sok utazás, az elkötelezett tanulás és az állandó információéhség hátterében egy cél állt: a professzor szerette volna megfejteni szívünk minden titkát.

Nos, így derült fény arra is, hogy szívünk egy nap alatt százezerszer dobban, amelyből igen hamar következik a megállapítás: egy nyolcvan évet megélt ember esetében ez hatalmas mennyiségű dobbanásszámot jelent. Már-már pihenés nélkül – hiszen „nyugodni” egyedül két ütés között tud az emberi működés motorja. Ebből következik, hogy akinek gyorsan megy a szíve, kevesebbet is pihen ez a szerve. Mindezt pedig nemcsak betegségek, rendellenességek okozhatják, de a kevesebb éjszakai pihenés és a veszekedés is. Hiszen a szív éjszaka, alvás közben lelassul, ekkor tud többet pihenni – s ezért perlekedhetnek nyugodtan a szülők gyermekeikkel, hogy a késői telefonozás, számítógépezés és fent lét helyett inkább válasszák az alvást. Bár ezzel a viselkedéssel a szülők sem tesznek jót maguknak: a veszekedéseknél, vitáknál ugyanúgy megemelkedik a pulzus, vagyis gyorsabban dobog a szív. Butaság lenne a test–lélek–szellem hármasának egymásra hangoltsága? Éppen ezekkel a példákkal igazolta Papp Lajos, hogy nem.

A stressz

A betegségek legfőbb okozója a stressz. Ezen belül is első a családi feszültség, amelyet a munkahelyi, majd az úgynevezett „a nemzet feszültsége” követ. A dohányzás csupán a lista kilencedik helyén áll. A család azért szerepel az élen, mert állandó, minden életkorban és életszakaszban jelen van (még a munka mellett is), szemben a munkahellyel, amely nyugdíjaskorban már nem feltétlenül jelenik meg az életünkben. A nemzet stressze a folyamatosan megtapasztalható szembenállást jelenti, értve ezalatt például a generációk (fiatal–idős) vagy a politikai világlátás (jobb–bal) közötti feszültséget. Ehhez kapcsolódnak a különféle médiumokban látható, hallható, olvasható vélekedések is. Papp Lajos szemléletes példájával élve: a televízióban sem véletlenül vitaműsor az efféle programok neve. S mivel a veszekedés csaknem minden szervünket tönkreteszi, ezért érdemes gyakran használnunk a távirányítón található csatornaváltó vagy kikapcsoló gombot.

Mi több, ugyanezeken a fórumokon más kártékony információk is megjelennek: a gyógyszerreklámok. A gyógyszercégek ugyanis – valamelyest érthető módon – haszonnal dolgoznak, amely azonban nem feltétlenül jövedelmező a gyógyszerhasználóknak. Merthogy a történelemben már olyan is előfordult, hogy két gyógyszergyár összeveszett, amelynek eredményeképpen az egyik cég mérgezőnek titulálta a másik gyártmányait. Amit a gyógyszerekkel kapcsolatban a szakember tanácsa alapján érdemes megfogadnunk: ne szedjünk belőlük túl sokat! Ezzel kapcsolatban egy saját példáját is megosztotta velünk a szívsebész. Eszerint egy több mint hetvenéves hölgy került hozzá nagyon lassú szívműködéssel. Kiderült, tizenhat gyógyszert szedett, amelyeket a professzor – alaposan megvizsgálva – egymással szembe tudott állítani. A szembeállított gyógyszerek egymás kedvező hatását kioltották, s így csak a mellékhatások érvényesültek. Szóval első körben tíz gyógyszert kivett a listából, a hölgynek a maradék hatot az utolsó pirulákig kellett szednie. Aztán a professzor a kiszedett gyógyszerek helyett gyógyhatású készítményt ajánlott a nőnek, akinek reggel és este egy-egy pohárral innia kellett az általa kultivált, jó minőségű francia pezsgőből, a székletrendezéshez pedig banánt kellett fogyasztania. A sikert mutatja, hogy a szívsebész a nő 102 éves korában cserélte annak pacemakerét.

Egy másik páciense azzal kereste fel, hogy 5,3-as a koleszterinszintje, pedig az összkoleszterin-­szint 5,2-es érték alatt tekinthető normálisnak. A professzor egyetlen kérdése az volt: „És ez fáj?” Hiszen a felső határérték 7–8 mmol per liter. Számára beszédes adat volt, hogy azok a betegek, akik erre sztatint (koleszterinszint-csökkentőt) szedtek, azoknál nőtt a szív meszes foltjának nagysága, s ötven százalékkal nőtt az akut szívinfarktus veszélye. Ugyanígy összefüggést találtak a koleszterinszint-csökkentő és a cukorbetegség között is: akik sztatint szedtek, de nem voltak cukorbetegek, esetükben 48 százalékkal nőtt a valószínűsége a diabétesz kialakulásának. A koleszterin kétharmadát a szervezet állítja elő. Hogy a koleszterinarány helyreálljon, naponta szalonnát, csokoládét, tojást kellene fogyasztanunk – ajánlotta a szívsebész, aki azt is hangsúlyozta: a gyógyszer életmentő lehet, de az atomenergiá­hoz hasonlóan bajt is okozhat!

„A csoda az emberben van”

– emelte ki több ponton Papp Lajos. Miért? Például azért, mert az orvosok ma már egy magzatot is meg tudnak műteni. Ebben az esetben nem elég, hogy felvágják a kismama hasát, majd az anyaméhet, de onnan úgy emelik ki az orrát-száját befogott kisbabát, hogy a műtétet követően vissza tudják helyezni őt a magzatvízbe. A beavatkozás szépsége, hogy az a kilencedik hónapot követően nem látszik meg a csecsemő mellkasán, ott még egy heg sem mutatkozik. „Ha ismerjük a módszert, műtétnek hívjuk. Pedig annak értéke miatt csodának kellene neveznünk” – fogalmazta meg Papp Lajos. A szívsebész több mint ötezer emberszívet tartott a kezében. Úgy véli, ha jól operált, helyreállította a természet hibáját, ha rosszul, akkor gyilkolt. Az orvosnak ismernie kell döntései súlyát, és megértenie: bár ő is azért tanult folyamatosan és járta be a világot, hogy megismerje a szív minden titkát, ez egy szinte lehetetlen küldetés az emberi test komplexitása miatt. Amit tehetünk, hogy testünkre, lelkünkre és szellemünkre egyaránt figyelünk! Kerüljük a feszültséget kiváltó helyzeteket az élet minden területén, és mindennapjainkat tudatosabban éljük! A táplálkozást tekintve találjuk meg a mértéket, ugyanakkor a több mozgásról se feledkezzünk meg! Ez hatvanéves korban napi két óra, hetvenéves korban napi három óra gyaloglást jelent. A bajokat pedig nemcsak gyógyítja, de meg is előzi a szeretet: egy japán orvos és kutató, Masaru Emoto vízkísérletei kimutatták, hogy az emberek számára pozitív (szép, kellemes, előnyös) gondolatok, zenék, érzelmek hatására a víz­kristályok harmonikus, rendezett képet mutatnak. Nos, az emberi test is hasonlóan működik.