Milyen a jó futócipő?

A kérdés megválaszolásában ezúttal is Woth Klára, a Testnevelési Egyetem egykori adjunktusa, távolugró bajnok és csúcstartó, az ARAK amatőröknek létrehozott Futóklubjának szakmai vezetője volt az Életmódi segítségére.

A világon rengeteg futócipő márkát találunk, márkánként pedig még többszörös mennyiségű típus és modell közül választhatunk. Igazi útvesztő ez, amelyben azonban fontos eligazodnunk. A cipő ugyanis a legfontosabb kelléke a futásnak, amely sokat segíthet, de ha rosszul választunk, árthat is a lábunknak. Ezért sose a divat határozza meg, mit veszünk!

Válasszunk terepet

Sokan aszfalton futnak, mert – főleg a városban – ilyen felület esik hozzájuk közel. Aszfalton futni a láb számára a legmegerőltetőbb, ezért igen jól felkészített láb, valamint nagyon jó cipő kell hozzá. Az ideális terep egyébként az egyenletes, füves terület lenne – amilyenek a futballpályák –, de a betonra terített gumi, közismertebb nevén rekortán is kényelmesebb felületet biztosít futás szempontjából. Az erdei földes, nem túl kemény, de nem is süppedős utak szintén jól használhatók futásra. Azonban ahány felület, annyifajta cipő, adott esetben tehát 2-3 pár futócipőnek is kell a szekrényünkben lennie.

Futócipő kategóriák

A szaküzletekben kapható cipőket alapjában véve két kategóriába sorolják: aszfaltfutó-, és terepfutó. Nyilván mindegyikből létezik férfi és női változat. Az aszfaltra vagy más szilárdabb talajra alkalmas futócipőket úgy tervezték és olyan kialakítással készítik, hogy alkalmasak legyenek utcai aszfaltos futásokhoz, kemény felületű, kevés szabálytalanságot tartalmazó utakhoz vagy apró szemű kavicsos ösvényekhez. A terepfutó cipők ehhez képest keményebbek, merevebbek és nehezebbek. Lehet ilyenekben is futni aszfalton, de nem fogják benne jól érezni magukat. A szakember szerint ezek nem is ajánlottak hobbifutóknak, mert tönkretehetik velük a lábukat.

Mitől jó egy cipő?

Akár olcsóbb, akár drágább cipőt veszünk, a következő szempontokat vegyük figyelembe. Amit a szakember legelőször említett: legyen benne boltozatemelő. Legyen könnyű és rugalmas, hajlítható a talpa, a sarka pedig lefelé és kifelé szélesedő. Ezen felül jó, ha vastag a talpa, amely a saroktól a lábfej irányába laposodik, ez ugyanis segíti a talajfogást és csökkenti a lábra ható ütést. Legyen a cipő hátul, a sarkánál körben és az első részénél, a lábujjaknál megerősítve, ami stablilitást ad. Az anyaga pedig engedje szellőzni a lábat.

Figyeljünk a méretre!

Ha a cipő mérete nem megfelelő, fájó dörzsöléses és nyomásos sérülést okozhat. A futócipő méretének körülbelül 1 centiméterrel kell nagyobbnak lennie, mint a lábfejünk hosszúsága. A pont jó nem jó. Egyes gyártók a cipő szélesség mérete alapján is készítenek modelleket. A próbánál azt a vastagságú zoknit viseljük, ami majd a futások alkalmával is rajtunk lesz. Ha lehet, délután próbáljunk, mert ilyenkor nagyobb a lábunk. Ha a sarkunk a helyén van és nem mozog lépés közben, a középtalp boltíve kényelmes és nem feszes érzetű, és még a cipő orrában is van elég hely a láb­ujjainknak, akkor körülbelül jó a méret. Mindig befűzve, jól bekötve legyen a cipő a lábunkon – a cipőfűző tolja a helyére a sarkunkat –, és álljunk rá a próbált modellre teljes testsúlyunkkal. Ilyenkor terjeszkedik a lábfej és érezhetjük a szélességbeli különbségeket.

Ha mindent jól csinálunk, és még a felszerelésünk is megfelelő, biztosan örömet szerez majd a futás!