Helyben a helyiek tudják, mi kell

Iskolai osztályok tanulmányi kirándulása, alkotóház, rendezvény helyszín kialakítása, helyi termék előállítása, kézműves eszközök, képzések, református hittantábor, gyógynövénygyűjtés – sorolja Szendrői Júlia, a Völgyvidék Közösség irodavezetője, mi mindenre fordítják a nyertesek a támogatást. Mind utófinanszírozású, teszi hozzá, tehát a megvalósulás után kapják meg az összeget a pályázók, szigorú elszámolást és ellenőrzést követően. A Völgyvidék Közösséget a Váli-völgy és néhány szomszédos település önkormányzatai, kis- és közepes vállalkozói, kézművesei, élelmiszer előállítói és egyénei alkotják, a vidékfejlesztés érdekében folytatják tevékenységüket.

Az európai uniós Leader rendszer neve ismerősen cseng már nálunk is, noha a magyar fülnek meglehetősen kacifántosan hangzik a francia kifejezés, amelynek kezdőbetűi adják a mozaikszót: Liason Entre Actions pour de Developement de’ l Economie Rurale. Lényegében a vidék gazdaságfejlesztési tevékenységét, intézkedéseinek összekapcsolását jelenti, s az egyre urbanizálódó országok vidékmegőrző erőfeszítéseit fogja össze.

A Völgyvidék Közösséghez 105 benyújtott pályázatból 67 nyert, s bár ezek tíz téma- és tevékenységi körbe foglalhatók, nagyon szerteágazó és egyedi az összetétel. Minden belefér, ami vidék, mondja az irodavezető nem kis büszkeséggel, mert országosan is jó eredményeket tud felmutatni ez a közösség. Európában 2300 helyi akciócsoport működik (ilyen a Völgyvidék is), Magyarországon 94, amelyekből öt Fejér megyei központú, közülük az egyik átnyúlik Komárom-Esztergom megyébe.

Európa 500 millió lakosának több mint fele vidéken él, azaz 10 ezer főnél kisebb lélekszámú településen, ám a kontinens összterületének 90 százalékán! A városok viharos sebességgel nőnek a falvak rovására, számos veszélyt előrevetítve, erről hallhatunk eleget. Ám hogy mi tartsa meg ezt a falusi népességet, főként a tanultakat, képzetteket, aktívakat, fiatalokat, az korunk dilemmája. A Leader-programok a sok-sok kérdésre kísérelnek meg válaszokat kínálni, erről Budapesten, a Vidékfejlesztési Minisztériumban nemzetközi konferenciát szerveztek nemrégiben.

Minden résztvevő megegyezett abban, hogy a helyiek tudják legjobban, mi kell leginkább helyben! Mire van szükség, mit célszerű fejleszteni, újjáéleszteni, meghonosítani. A helyi közösségek erősítése, gazdasági hátrányaik leküzdése, kulturális marginalizálódásuk megakadályozása az elsődleges, s annak a téves felfogásnak az eloszlatása is, hogy a falu és a város közti különbség tűnjék el. A szegénység, a munkanélküliség, a kirekesztés csökkentése mindenütt az első szempont, ezt pedig az állam önmagában képtelen megoldani. A helyi közösségek nélkül a sok pénz átcsoportosítása sem megoldás, de a válság megmutatta: nincs sok pénz, még gazdag országokban sem. A helyi tudás, akarat, a társadalmi tőke képes aktivizálni azt a pénzt, ami jut a vidékfejlesztésre. Egyes helyeken már csekély összeg is óriási segítség, mert mozgósítja a helyben szunnyadó energiákat. A helyi élelmiszer- és kézműves termékek favorizálása, a mikrovállalkozások támogatása, a vidéki értékek megőrzése külsőségekben is – ez a Leader fő törekvése. A Völgyvidék Közösség büdzséjéből a nyáron például 14 tábor támogatására fordít pénzt. Az egyikben táncolnak, a másikban kézműveskednek, a harmadikban gyógynövényeket gyűjtenek, de tartanak vidékakadémiát, s koncerteket a megszépült magtár-hangistállóban. S épülnek a közösségi kemencék, amilyenek még ötven-hatvan éve is majd minden falusi háztartásban megvoltak. De lebontották őket. S vannak dolgok, amelyeket érdemes újjáépíteni.