Elvásik a török félhold

2021.12.21. 13:32

Pataki Tamás: bármikor megszállhat a török

Mindannyian lehetnénk nyelvünk hagyományőrzői, még csak csizma és íj sem kell hozzá – mondta a Vasárnap Reggelnek Pataki Tamás.

Hidaskürti Nagy Mátyás

Nemcsak a néptánc, a lovasíjászat vagy a kézművesség, hanem a nyelvművelés is hagyományőrzés. Ezt általában elfelejtjük, pedig nyelvünk nélkül értelmetlen az előbbieket művelni – mondta a Vasárnap Reggelnek Pataki Tamás Debüt-díjas író, akit az Elvásik a török félhold című új regényéről kérdezte Hidaskürti Nagy Mátyás.

Kérte, hogy a Kara Caféban találkozzunk. Miért pont itt?

Mert basához illő környezetben ülhetünk. Szeretem a török kultúrát és gasztronómiát. No meg a Hősök tere mellett vagyunk, ahol az új regényemben kikiáltják a Díványköztársaságot.

 

Ne szaladjunk ennyire előre! Mi jut eszébe a törökökről?

Mohács, a kávé és a törökfürdő. Meg hát a szép nyelvük.

 

Beszéli a nyelvet?

Belekóstoltam és folytatni szeretném.

 

Nemrég ünnepelte 30. születésnapját. Már számos könyv, kiadvány és cikk fűződik a nevéhez. Hasonló tervei vannak a következő harminc évre is?

Hálát adok Istennek, hogy erőm teljében dolgozhatok és sok terv van még a tarsolyomban: történelmi, futurisztikus regények, történelmi albumok, de utazókönyv írása is eszembe jutott.

 

Már előrendelhető az Elvásik a török félhold című új regénye, amit „áltörténelmi”-nek nevez. De mit keresnek a törökök Budapesten a millennium évében?

Már akkor is Európa mulatófővárosa voltunk. 1896-ban járunk, amikor Somossy Károly megépítette Európa legnagyobb mulatónegyedét: a Konstantinápoly Budapesten-t. Az Ayasofia mecsetjének épületmása is állt a Gellérthegy lábánál, tevék cirkáltak utcáin, hastáncosok ropták a kávéházaiban, s töröklázban égett az ország. Ebben kezdődik a regény cselekménye, Rákóczi partra szállásával.

 

De miért pont 1896?

Ekkor épült a mulatónegyed, no meg a bőség éve volt, és a bőségben a tunyaság veszélye rejlik, mert akkor vagyunk igazán kiszolgáltatottak, amikor csak hátradőlünk és élvezzük ezerévünk gyümölcseit, de nem foglalkozunk a válságjelenségekkel. Mondok még ijesztőbbet: hogyha valaki húsz évesen a Konstantinápoly Budapesten-ben mulatott, 45 évesen már a trianoni diktátum ellen tüntethetett az Irredenta szoborcsoportnál, a mai Szabadság-téren. Gondoljunk bele, hogy milyen nagy változás ez, ennyi idő alatt!

 

De hogyan kerülnek ide a törökök?

Naná, hogy akkor szállják meg Magyarországot, amikor mindenki mulat. De a török és a janicsár csak egy metafora. „Török” lehet bármelyik megszálló hatalom vagy ideológia, s azt sem szabad elfelejtenünk, hogy megszállásra alkalmas terepen élünk Közép-Európában. Bármikor újra megszállhatnak a „törökök”. S manapság ez a veszedelem nem csak keletről jöhet, hanem Nyugatról is. A regénybeli törökök bevezetik Budapesten minden idők legkegyetlenebb és legpuhább diktatúráját.

 

Ez nem ellentmondásos kissé?

A történelem legtöbb diktatúrájában elnyomják, éheztetik és lefejezik az embereket, ezeken nem csodálkozunk. Ám a testi szenvedés csak fokozza az ellenállás képességét, a tespedés pedig lehetetlenné teszi azt. Nem véletlenül börtönözik be Ferenc Józsefet és minisztereit a Rudas fürdőbe. De erről többet nem árulhatok el! Különben a törökfürdők szerelmese vagyok, minden évben alig várom a csípős őszi levegőt, majd a fagyott világot, hogy elzarándokolhassak a kedvenc hamamjaimba.

 

És kik küzdenek majd a török diktatúra ellen?

Az Elvásik a török félholdnak több főhőse van: szamojéd táltos, ada-kalehi főhadnagy, iráni végzetasszony, finnista nyelvész, népszerű operettprimadonna, dervis-terminátor és Gárdonyi Géza is felbukkan benne. Meg akarják dönteni a Díványköztársaságot.

 

Akkor jól sejtem, hogy ezt a félezer oldalas pikareszk kalandregényét is átitatja a humor és a patriotizmus. A mindennapokban is ezeket tartja fontosnak?

Egy nemzetközi korban csakis patrióták lehetünk. Ennek megvan a gyakorlatias és a szellemi oldala is. Kezdhetném a „mit nékem” kezdetű okfejtést, de szükségtelennek érzem. A humor pedig nem csak a puszta szórakoztatás eszköze, hanem olyan, mint Diogenész lámpása. Görög cinikusunk fényes nappal, lámpást gyújtva járta az utcákat s az ordította, hogy embert keres. A humor is ilyen, hisz nem titkokra világít rá, hanem arra, hogy milyenek vagyunk valójában. És ha összekötjük a két kifejezést, patrióta humor az, ami a végtelenségig kifiguráz egy jelenséget, de nem döngöl minket a sárga földig. A jó humor elgáncsol, kinevet és utána felemel. A rossz humor letaszít és beledörzsöli az arcod a sárba. Tanulni ritkán tanulunk belőle, általában megfogadjuk, hogy majd megváltozunk a törökök húsvétján.

 

Mindenképpen kiemelendő műveiben a szóhasználata, ami szögesen eltér a legtöbb kortárs íróétól. Stílusjegye vagy missziós tevékenysége a nyelvművelés?

Nem csak a néptánc, a lovasíjászat vagy a kézművesség, hanem a nyelvművelés is hagyományőrzés. Ezt általában elfelejtjük, pedig nyelvünk nélkül értelmetlen az előbbieket művelni. És a magyar nyelv maga a mesterséges intelligencia, hatalmas tudásadatbázis rejlik a legegyszerűbb szavainkban, idiomatikus kifejezéseinkben, s nyelvünk által úgy gondolkodhatunk  – olyan algoritmust használhatunk – mely lehetővé teszi, hogy újra megéljük a múltat és megsejtsük a jövendőt. És persze fáj, hogy egyre silányabb a média, a közösségi média nyelve, fáj, hogy egyre igénytelenebbül fogalmazunk minden beszédhelyzetben. Pedig mindannyian lehetnénk nyelvünk hagyományőrzői, még csak csizma és íj sem kell hozzá.

 

Dicsőszentmártonból származik. Mit jelent önnek Erdély?

Mindent. Jeruzsálemet és Magna Hungáriát. A Kis-Küküllő menti, magas, vízválasztó dombok teraszait, a szőlőhegyeket, az ősz színeit, egy korty királyleánykát, reneszánsz kastélyok földjét, hűséges diófákat, ismerős arcokat, sírköveket és boldogult úrfikoromat, mikor azt hittem, hogy Magyarországon élek, mert körülöttem mindenki magyarul beszélt, élt és érzett. Ám ameddig a Kárpát-medencében élünk, addig mindenhol otthon vagyunk benne.

 

Hazamegy karácsonyra?

Minden évben igyekszem hazamenni, de a járvány ezt is megnehezítette. Édesanyám karácsonykor született, ezért az ünnepről mindig ő jut eszembe, jósága és szeretete. Nálunk ez mindig kettős ünnep volt, s amikor a karácsonyfa előtt elénekeltük a Mennyből az angyal-t, akkor éreztem igazán, hogy hazatértem.

 

Pataki Tamás Elvásik a török félhold című új regénye ITT rendelhető elő.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában