2025.05.29. 14:19
Nagy István: történelmi fejlődésen ment keresztül a magyar vidék (videó)
A magyar vidék történelmi fejlődésen ment keresztül 2010 óta, de az ehhez szükséges beruházások nem valósulhattak volna meg, ha Ukrajna az EU tagja lenne – mondta Nagy István. Az agrárminiszter a Vidékfejlesztési Program (VP) eredményeit mutatta be a sajtótájékoztatón.
Nagy István agrárminiszter
Forrás: Nagy István Facebook-oldala
Nagy István elmondása szerint
15 éve gyökeres változásokra volt szükség ahhoz, hogy a magyar agrárium növekedési pályára álljon, hiszen meg kellett állítani az élelmiszeripar leépülését, a munkalehetőségek megszűnését, az elvándorlást, és azt, hogy a magyar termőföld külföldi kézre kerüljön.
Forrás: Nagy István Facebook-oldala
A kormány létrehozta Európa egyik legszigorúbb földtörvényét, segítette a mezőgazdaságban a nemzedékváltást, a megújulást, a termelésben a hozzáadott érték növelését, és mindent, ami a vidékfejlesztés része – tette hozzá.
Miután a magyar földet sikerült biztonságba helyezni, következhetett a termelést akadályozó közös osztatlan tulajdon felszámolása, és kedvezőbbé vált a családi gazdaságok adózása. A termelés biztonságát szolgáló, az öntözéses gazdálkodásról és a családi gazdaságok átadásáról szóló törvények után a termelői együttműködések szabályozása megalapozta a termelés, az alapanyag-előállítás biztonságát – idézte fel a miniszter.
Hozzátette, hogy az agrártárca különösen fontos feladatnak tekinti a lemaradó térségek felzárkóztatását, a versenyképesség erősítését, a vidéki infrastruktúra fejlesztését.
Az agrárpolitika eredményei látványosak
Nagy István szerint ezt támasztja alá, hogy egyre többen látnak lehetőséget a vidéki életben. A támogatások kulcseleme a kiemelt nemzeti forráskiegészítés, vagyis az uniós támogatásokhoz társuló 80 százalékos költségvetési társfinanszírozás, amit a soha nem látott kihívások, az energiaválság, az ukrajnai háború, a kedvezőtlen környezeti és piaci változások miatt vállalt a vidék érdekében a kormány. Történelmi döntés volt ez, hiszen az előző időszakhoz képest a háromszorosára nőtt a támogatások forráskerete, soha ilyen sok nyertes pályázat nem volt – fogalmazott.
A 2014-ben létrejött VP számára a Közös Agrárpolitika (KAP) majdnem 3 ezer milliárd forintot biztosított.
Különösen fontos volt a munkaerőigényes ágazatok, az állattartás, a kertészet és az élelmiszerfeldolgozás támogatása. A pályázók több mint 110 felhívásra jelentkezhettek, csaknem 400 ezer támogatói okirat jött létre, a kifizetés eléri a 2705 milliárd forintot 54 ezer fejlesztésre. A beruházások a teljes kifizetési összeg 60 százalékát teszik ki – hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy a VP szerepét a továbbiakban a KAP stratégiai terve veszi át. A támogatási program forrásai 2027-ig meghaladják az 5650 milliárd forintot, ebből 3153 milliárd forint jut agrár-vidékfejlesztési célokra. Kiemelte ugyanakkor, hogy ilyen eredmények birtokában „van mit veszteni”, hiszen a forrásokat EU-tagként Ukrajna elszívta volna Magyarország elől.
Nem pusztán feltételezés, hogy az erőltetett ukrán csatlakozás katasztrófa lenne az egész közösség számára, hiszen a velük kötött uniós szabadkereskedelmi egyezmény hatására egyből összeomlott a belső piac.
Ukrajna hírből sem ismeri au EU élelmiszer-biztonsági előírásait és állatjóléti szabályait, veszélyes növényvédő szereket használ, génmódosított termékeket állít elő, nagybirtokaikkal a szigorú uniós kötöttségek közepette dolgozó gazdák nem lennének versenyképesek.
A szomszédos országot felkészületlenül, hatástanulmányok nélkül felvenni katasztrófához vezető felelőtlenség. Olyan kérdés ez, amely nemzedékek életét határozhatja meg, és elég csak egyszer rossz döntést hozni, onnantól nincs visszaút – jelentette ki.
A fogyasztók alapvető joga, hogy megismerjék az ukrán EU-csatlakozás veszélyeit, és arról véleményt mondjanak. A magyarok beleegyezése nélkül Ukrajna nem lehet uniós tagállam. Minden szavazat számít, mert ezek adnak felhatalmazást a vidék további megerősítésére.
A kormány számára a magyar gazdák érdeke az első, mindent megtesz az agrártámogatások megőrzéséért
– jelentette ki az agrárminiszter.
A magyar agrárium eddig nem látott fejlődés előtt áll
Az AM agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára hangsúlyozta: a pályázatai igénylések alapján az agrárium fejlődni akar, a források 60 százaléka fejlesztést, kapacitásbővítést finanszírozott. Viski József elmondta:
a feldolgozó- és élelmiszeripar ebből több 300 milliárd forinttal részesült, ennek köszönhetően 2020 óta 2500 munkahely jött létre, javult a versenyképesség.
Az állattartó gazdaságok több mint 365 milliárd forint támogatással 3300 beruházást valósíthattak meg. A kertészeti pályázatok hatására 6 ezer hektárral nőtt az ágazat termesztési területe, 2000 munkahely jött létre 10 év alatt.
A környezeti változások enyhítésére az erdészeti vagy természetvédelmi pályázatok mellett öntözésfejlesztésre 1300 termelő 180 milliárd forinthoz jutott, az öntözött terület 32 ezer hektárral nőtt.
- Precíziós gépek beszerzésére 2400 agrárvállalkozás 173 milliárd forintot kapott,
- önkormányzati pályázatokból 2500 projekt valósulhatott meg,
- szennyvízkezelési megoldások, külterületi út- és településképi fejlesztések, amelyek 2,2 millió ember életét tették könnyebbé,
- energetikai korszerűsítésre 115 milliárd forint támogatás jutott, a vidékfejlesztési források a paksi erőmű termelésének 20 százalékát elérő többletet eredményeztek – jegyezte meg.
A magyar agrárium eddig nem látott fejlődés előtt áll – hangsúlyozta.
Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a vidékfejlesztés nemcsak a vidéken élők érdeke, hanem az egész országé is. Ennek a tudatosítására összpontosít a VP eredményeit bemutató országos kampány is, amellyel a közösségi médiában és rendezvényeken is lehet majd találkozni – mondta.
A Fejlődő vidék című oldalakon megismerhetők majd a zöld jövő építésének, az élelmiszergazdaság fejlesztésének, a vidék megújulásának elemei – tette hozzá.
