Barbárság

2021.12.04. 15:32

Ki akarták végezni a fát: borzasztó, mit műveltek a 72 milliós demecseri platánnal

Valaki tizenkét lyukat fúrt a fa törzsébe és ezekbe gázolajat öntött.

„Keressük a szavakat, de nehezen találjuk” – mondja Rátkai Sándor, Demecser polgármestere, amikor találkozunk az irodájában. Egy olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy a város központjában megpróbáltak elpusztítani egy több évtizede élő platánfát – írja a szon.hu.

Meg akarják menteni

Leginkább a barbárság lehet a megfelelő jelző – jelenti ki a demecseri városvezető. – Valaki tizenkét lyukat fúrt a fa törzsébe és ezekbe gázolajat öntött.

Ez egy előre eltervezett bűncselekmény volt.

Ráadásul nem kis bátorság is kellett ehhez a merénylethez, mert ez a platánfa a rendőrség épületétől három méterre áll.

Amikor megtudtuk, mi történt, azonnal felvettük a kapcsolatot Sigmond Sándorral, Nyíregyháza főkertészével, aki eljött, megnézte a fát és azóta az ő tanácsainak megfelelően próbáljuk megmenteni a platánt. Amíg erre van remény, mindent megteszünk.

Gera Sándor mutatja a már betömött lyukakat a demecseri platánfán

Fotó: Jernei Gábor, Sigmond Sándor

 Gera Sándorral, a demecseri közmunkások vezetőjével sétálunk a helyszínre. A városközpontban lévő hivataltól nem gyalogolunk sokáig. Útközben egy helybéli férfi, aki megtudja, hová tartunk, hosszasan kifejti a véleményét. Miután a nyomdafestéket nem tűrő szavakat nem írhatjuk ide, annyiban lehet összefoglalni a mondanivalóját, nem helyesli, ami történt.

A Szent István úton a rendőrség épülete előtti kis parkban több fa is áll.

Amikor a bántalmazott platánhoz érünk, még mindig érezzük kicsit a gázolaj nehéz szagát.

Tizenegy, egyenként 20-25 milliméter átmérőjű lyukat fúrt valaki a fába – mutatja Gera Sándor. – Ezek nagyjából húsz centi mély furatok, amelyek a törzsben lefelé haladnak. Ebbe öntötték bele a gázolajat, azt pontosan nem tudtuk megállapítani, mennyit, de jutott a törzsre és a földre is. Először a szennyezett területen kicseréltük a talajt közel egyarasznyi mélységig. Tizenkét zsák földet hordtunk ide. Számomra hatalmas rejtély, miért nem látott és hallott senki semmit.

Egyik kollégám szabad­idejének jelentős részét barkácsolással tölti, amikor mutatom a fotót a lyukakról, rögtön sorolja az észrevételeit.

Nem is a fúró teljesítménye a fontos, hanem a fúrószáré. Megfelelő átmérőjű és kiképzésű szárral nagyjából negyedóra alatt ki lehetett fúrni ezt a tizenegy lyukat. Az azonban biztos, hogy ha elektromos fúróval csinálták is, ez a „munka” nagy zajjal járt.

Kivégzési kísérlet

Ez a fa kivégzési kísérlete

 – összegez tömören Sigmond Sándor, Nyíregyháza főkertésze. Szakértőként őt hívták ki Demecserből, hogy felmérje, mekkora a kár.

Ha csak a szilárd tényeket nézzük, a műszeres vizsgálatok adatai szerint ez a fa jelenleg 70 éves, és a platánfák korát figyelembe véve még legalább ennyi évig élhetne. Jelentős korhadást nem állapítottam meg. Ha összegeznem kellene, ez a védett platánfa egészségesnek mondható, ha nem tekintenénk azt a 35 centiméter magasan fúrt tizenegy darab két centi átmérőjű és harminc centi mély lyukat, amit valaki vagy valakik belefúrt vagy belefúrtak.

Ezzel még nem volt vége, mert a lyukakba, valamint a fa törzsére gázolajat is öntöttek. Erről az anyagról mindenki tudja, nem érdemes meginni vagy akár a bőrre rákenni, mert rendkívül mérgező. A fába és a talajba kerülve ugyancsak elpusztít minden élő szervezetet.

Nem szívódott fel

A demecseri platánnak azonban volt egy nagy szerencséje.

Ha a vegetatív időszakban követték volna el ezt a cselekményt, akkor már nem volna miről beszélnünk,

 mert a fa keringési rendszerébe bekerülő gázolaj a növény egyéb részeibe eljutva pár nap alatt elpusztította volna a platánt – mondja a nyíregyházi főkertész.

A borzalmas rongálás azonban október végén, a lombhullatás időszakában történt, amikor a fák életfolyamatai lényegesen lelassulnak. A platán is eltávolítja magából az összes vizet, felkészül a télre. Ebben a szakaszban pedig a gázolaj nem szívódik fel. Szerencsére hamar felfedezték a platán elleni merényletet, így viszonylag gyorsan elkezdhettük a gyógyítást. A lyukakból kiszivattyúztuk a gázolajat, az önkormányzat tizenöt centi mélységig teljesen kicserélte a talajt.

 Kezelés előtt ilyenek voltak a törzsbe fúrt lyukak

Olyan anyaggal töltöttük fel a lyukakat, amely vélhetően minden, még a furatokban és azok felszínén lévő gázolajat is magába fog szívni. Ez egy rendkívül finom szemű, teljesen csíramentes homok, amilyet az akvaristák használnak. Az első feltöltés és tamponálás már megtörtént. Ezt két-három alkalommal meg kell ismételni és közben sima felületűvé tesszük a durva, roncsolt furatfelületeket.

Jelen ismereteim szerint a fa megmenthető, már csak az a kérdés, milyen mértékben. Ha marad gázolaj a lyukakban, akkor tavasszal, amikor ismét megindul a vegetáció, a fa korhadásnak indulhat. Ha minden mérgező anyagtól mentesítjük a növényt, akkor még az is elképzelhető, hogy a platánfa sebei lassú gyógyulásnak indulnak. Az biztos, hogy mint minden súlyosabb betegség után a páciens, időszakos felülvizsgálaton esik majd át.

Milliós érték

Amikor megkérdezem, mekkora az értéke a demecseri platánfának, a választól kicsit kapkodom a levegőt.

Hetvenkétmillió forint

 – mondja rezzenéstelen arccal Sigmond Sándor.

A számítás alapja mindig egy facsemete ára. Ez a platán esetében 10 ezertől 30 ezer forintig terjedhet. Ehhez rögtön egy ezerszeres szorzó társul, mert védett növényről van szó.

Ha figyelembe vesszük az összes többi tényezőt, végeredményben ez az érték jön ki. Így miután a rongálás értéke meghaladja az 50 ezer forintot, ez már bűncselekménynek számít. Egy hetven éve nevelkedő fáról van szó, nem egy csemetéről. Ha ez elpusztulna, nem az lenne a fő kérdés, mikor ültetnek a helyére egy másikat, hanem hogy hány csemetét kellene nevelni ahhoz, hogy pár év múlva ugyanazt a hatást tudja kifejteni, amit ez a platán, de a kondicionáló hatás eléréséhez a kis fáknak is a 70 éves kort el kell ehhez érni.

Kezelés előtt ilyenek voltak a törzsbe fúrt lyukak

A platánfa szomszédságában a Szent István úton csak egy lakóház található. A kerítésen futó borostyánsövénybe kapaszkodnak a nemrégiben lehullott levelek, amelyekből a behajló ágakról lehullva néhány a tetőre is jutott.

A szintes épület egy ablaka a megfúrt fára néz. Adódott a kérdés, a házban élők láttak vagy hallottak-e valamit az október végi napokban, hiszen a tizenegy lyuk kifúrása aligha történhetett csendben.

Nem látták

Sajnos nem láttunk és nem hallottunk semmit – mondja a ház tulajdonosa, aki a neve mellőzését kérte. – Az ablakainkból a kerítésünktől két méterre lévő fának csak a koronája látszik, a lakásunk pedig szigetelt. Az igaz, szerettük volna már korábban is, hogy vágják ki a fát, mert a szemete után mindig nekünk kell takarítani, ez 15 éve az év minden napján legalább egyórás munkát ad. Törik az ág, hullik a rügye, szösze, levele.

Úgy gondolom, akinek fája van, a szemetéről is gondoskodni kell, és a tulajdonosok nem mi vagyunk. A járási hivatal fel is szólította az illetékeseket, hogy a belógó ágakat vágják le! Mivel törvénytisztelő emberek vagyunk, amikor a napelem felszerelését terveztük másfél éve, szóban kértük az illetékeseket, vágják ki a fát. Azt ígérték, ezt tavasszal megteszik, ezért rakattuk az elemeket a déli oldalra. Aztán ez csak hitegetésnek bizonyult. Változás nem történt, ezért írásos kérelmet nyújtottunk be. Válaszra sem méltattak, így a járási hivatalhoz fordultunk.

A fa miatt az egész napelemes rendszer nyáron csak 40 százalékos hatásfokkal üzemelt, így több százezer forintért át kell majd rakatnunk a ház keleti oldalára. Éppen azért váltottunk napelemes rendszerre, mert óvni kívánjuk a környezetet. Amikor a házunkhoz közeli két út melletti fát a közutasok kivágták, akkor bejelentést tettek ellenünk.

Mi csak hivatalos úton felhívtuk az illetékesek figyelmét, hogy balesetveszélyesek ezek a fák, mert már nagyon belógnak az úttest fölé, a gyökérzet meg felnyomja az aszfaltot, de a döntést nem mi hoztuk. Aki látja a csonkokat, láthatja, nekünk volt igazunk, mert a két kivágott fa közül az egyiknek a törzse belülről már erősen korhadásnak indult. Azt pedig nagyon reméljük, hogy megtalálják azt, aki ezt a szörnyűséget művelte a házunk melletti fával.

Vizsgálódnak

A demecseri önkormányzat feljelentést tett az ügyben. A megyei rend­őr-főkapitányság sajtóosztályán arról érdeklődtünk, milyen szakaszban van a vizsgálat. Azt is megkérdeztük, tervezik-e térfigyelő kamerák felszerelését a rendőrség épületére vagy annak környékére. Azt a választ kaptuk, hogy az ügyben a Nyíregyházi Rendőrkapitányság Demecseri Rend­őrőrse rongálás bűncselekmény elkövetése miatt folytat büntetőeljárást ismeretlen elkövetővel szemben. A nyomozás érdekeire tekintettel bővebb tájékoztatást nem áll módjukban adni.

Természetesen ha bármilyen fejleményről értesülünk, az ügyre visszatérünk.

Amennyit a jószolgálat ér

A faapolok.hu honlap szerint a faértékelés Magyarországon egyedülálló módszer, eltér az amerikaitól vagy a némettől. Míg a németek a faültetés, nevelés, ápolás költségeit összesítik, addig a magyarok a fák jószolgálatára helyezik a számítás alapjait, vagyis arra, hogy a fa mennyi árnyékot ad, mennyi port köt meg, milyen a széndioxid-megkötése, oxigéntermelése, mekkora a párologtatása.

Mivel mindez a fa lombkoronájában történik, ezért lombkoronaegységet vesz alapul. A forintosított érték azt jelenti, hogy mennyi pénzt kellene költeni egy faiskolában, ha adott fajtájú, korú, méretű fát szeretnénk faiskolában megvásárolni, pontosabban, mennyi kis fa lombfelülete pótolná az adott egyed lombfelületét.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában