Hasznos tanácsok albérletet kereső diákoknak

Augusztus végén, szeptember elején minden évben felbolydul a főváros és az egyetemi városok bérlakáspiaca és szinte alig marad kiadandó lakás. A hajszában azonban érdemes odafigyelni minden részletre.
A hallgatók hol egyedül, hol kisebb lakóközösségeket alkotva bújják a bérlakás-kínálatot és járják körbe a kiszemelt ingatlanokat, hogy nemsokára  terveik szerint néhány évre  otthont találjanak maguknak. A keresési szempontok egyike természetesen az elhelyezkedés, az oktatási intézmény jó megközelíthetősége, de nem árt, ha a város éjszakai életének is valamelyest a része. Másik fontos szempont persze az ár.  Ha többen fognak össze, akkor a szobaszám is lényeges, mindenkinek kell  akár félszobányi  intim szféra, ahova hol tanulni, hol pihenni lehet visszavonulni.
Ha ezekre a kérdésekre már megvan a válasz, neki lehet esni a kínálat átböngészésének. Bérlőként mindenképp érdemes ingatlanközvetítőhöz fordulni, sokkal hatékonyabb már az irodában minél több információval ellátni minden egyes ingatlanról a bérlőt, képeket, alaprajzot mutatni  és végül csak olyan ingatlanba invitálni, mely valóban érdekes és megfelelő lehet számára.
A leendő lakás bérleti díja csak egy tétel, informálódni kell a többi kiadásról is. Ki kell kérni a közüzemi számlákat is, érdemes meggyőződni a lakás tehermentességéről, ugyanis egy korábban felhalmozott közüzemi hátralék esetleg a szolgáltatás lekapcsolásával is járhat. A számlák összege ezen felül kellő információt ad a jövőbeni rezsikiadásokról is, amivel szintén számolni kell.
Tisztázandó továbbá a közös költség összetétele és mértéke. Ebben gyakran olyan tételek szerepelnek, amelyek a jövőbeni fejlesztésekhez gyűlnek, így igazából a bérlő nem feltétlenül élvezi ennek hasznát. Az ilyen típusú tételeket gyakran átvállalják a tulajdonosok, de erről meg kell győződni, és az esetleges költségmegosztásról meg kell egyezni.
Ha megvan a lakás, minden esetben kössenek a felek írásos bérleti szerződést! Előfordulhatnak olyan főbérlők, akik nem ragaszkodnak a formalitáshoz, de ebbe nem szabad belemenni. Nem csak pénzmozgásról, de a jövőben esetlegesen felmerülő költségek kérdéséről is szó van, amely gyakran tetemes összeg is lehet, nem mindegy tehát, hogy ki fogja kifizetni. A jogilag tiszta helyzet jelenti az egyetlen megoldást, ha vitára kerülne sor.
A főbérlők általában egy-három havi bérleti díjra tartanak igényt kaució címén, amit bérlőként még a beköltözés előtt, egy összegben kell kifizetni. Erről is szülessen írásos dokumentum! A kaució általában arra szolgál, hogy a tulajdonos fedezni tudja belőle az esetleges elmaradásokat, illetve bebiztosítsa magát arra az esetre, ha a bérlő valamelyik ponton megszegi a szerződést.
Tisztázni kell a lakás rendeltetésszerű használata mellett előforduló garanciális hibák (elromló műszaki berendezések, csőtörés, stb.) javításának kérdését is. A szerződésbe kerüljön bele, hogy a bérlő csak a nem rendeltetésszerű használatból eredő károkért felel. Továbbá arra sem kötelezhető a bérlő, hogy a garanciális hibák javítását maga intézze, bár a gyakorlatban van, hogy ez a gyorsabb, de ilyenkor is a tulajdonost illetik a kiadások.
Itt jön még egy fontos rész, a lakásban található bútorok, berendezések jegyzéke. Nem baj, ha ez egy 10 oldalas felsorolás, egyszer kell csak rászánni az időt, még akkor is, ha mondjuk a főbérlő nem ragaszkodik hozzá. Az ingóságok tételes megnevezése mellé annak állapotát is érdemes feltüntetni, esetleg a drágább eszközökről fotó is jól jöhet vitás esetben.