Mézelő: közepes volt az akác szezonja

Éves szinten mintegy 20 százalékkal emelkedett a méhészetek és a méhcsaládok száma Fejér megyében - mondta lapunknak Nyerges József, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) megyei szaktanácsadója. Szavai szerint Fejérben 2010-ben 408 méhész több mint 40 ezer méhcsaláddal dolgozott.

Az adatok szerint egyre több méhész osztozik a csökkenő méhlegelőn, s ez mára a méhlegelők túlterheltségéhez vezetett. A világ legtöbb országában 1 négyzetkilométeres területre jelenleg átlagosan 1,5 méhcsalád jut, ezzel szemben Magyarországon négyzetméterenként 11 méhcsalád fordul elő. Az emelkedés az 1900-as évek eleje óta folyamatos: akkoriban 1 négyzetkilométerre 3,5 méhcsalád jutott; 1950-ben már 4,5. Az 1950-es években még nem volt tarlóhántás, így a méhek a kiválóan mézelő tarlóvirágról is tudtak hordani virágport és nektárt is.

- A méhcsaládoknak egész évben jó minőségű fehérjére, azaz virágporra lenne szükségük, de ezt a csökkenő méhlegelő miatt nem tudják megszerezni - magyarázta Nyerges József, s hozzátette: megfelelő táplálék híján az állományok egyre gyengébbek, a családok leromlottak, s kevésbé tudnak ellenállni a méhbetegségeknek .

Mivel egyre több lopás mutatkozik a méhészetekben, a szakemberek évek óta tervezik az azonosítást szolgáló, egységes jelölési rendszer kialakítását. Az egyik legújabb megoldás az úgynevezett passzív rádiófrekvenciás chip lehet, amelynek elektronikus leolvasásával a kaptár és a keret is azonosítható. A lopások elleni fellépés megerősítését pedig az is szolgálná, ha besütnék az állattartó tenyészkódját a méhkaptárakba. A tenyészkóddal például egy közúti utánfutós szállításkor zajló ellenőrzés során az ellenőrzést végző hatóság képviselője leolvasó nélkül is azonosíthatja a termelőt - mondta Nyerges József, aki szerint az OMME el kívánja érni, hogy a tenyészkód kaptárakban történő megjelenítését az agrárkormányzat rendeleti úton írja elő. Az OMME a méhlopások csökkentése érdekében szorgalmazza a méhészek, a szaktanácsadók, s a rendőrök együttműködését

A méhészek a tavalyi katasztrofális évet követően nagy várakozással néztek elébe az idei akácszezonnak. Sajnos a méhészetek egy része 2011 tavaszára elvesztette állománya jelentős részét, illetve sokan csak a teljes betelelt állománynagyság felével, kétharmadával tudtak termelni. Ezek után kései tavasz következett, s az első jelentős virágporhordás csak március közepétől indult meg. A száraz tavaszban a repce nem mézelt jól; s a május elejei országos fagy megtizedelte az akácerdőket is. Az idei évi akácmézszezont a szakemberek közepesnek minősítik: az adatok szerint a legtöbb állóméhész jó akácszezont zárt, a vándorok közepes eredményt értek el.

- A méhcsaládoknak egész évben jó minőségű fehérjére, azaz virágporra lenne szükségük, de ezt a csökkenő méhlegelő miatt nem tudják megszerezni - magyarázta Nyerges József, s hozzátette: megfelelő táplálék híján az állományok egyre gyengébbek, a családok leromlottak, s kevésbé tudnak ellenállni a méhbetegségeknek .

Mivel egyre több lopás mutatkozik a méhészetekben, a szakemberek évek óta tervezik az azonosítást szolgáló, egységes jelölési rendszer kialakítását. Az egyik legújabb megoldás az úgynevezett passzív rádiófrekvenciás chip lehet, amelynek elektronikus leolvasásával a kaptár és a keret is azonosítható. A lopások elleni fellépés megerősítését pedig az is szolgálná, ha besütnék az állattartó tenyészkódját a méhkaptárakba. A tenyészkóddal például egy közúti utánfutós szállításkor zajló ellenőrzés során az ellenőrzést végző hatóság képviselője leolvasó nélkül is azonosíthatja a termelőt - mondta Nyerges József, aki szerint az OMME el kívánja érni, hogy a tenyészkód kaptárakban történő megjelenítését az agrárkormányzat rendeleti úton írja elő. Az OMME a méhlopások csökkentése érdekében szorgalmazza a méhészek, a szaktanácsadók, s a rendőrök együttműködését

A méhészek a tavalyi katasztrofális évet követően nagy várakozással néztek elébe az idei akácszezonnak. Sajnos a méhészetek egy része 2011 tavaszára elvesztette állománya jelentős részét, illetve sokan csak a teljes betelelt állománynagyság felével, kétharmadával tudtak termelni. Ezek után kései tavasz következett, s az első jelentős virágporhordás csak március közepétől indult meg. A száraz tavaszban a repce nem mézelt jól; s a május elejei országos fagy megtizedelte az akácerdőket is. Az idei évi akácmézszezont a szakemberek közepesnek minősítik: az adatok szerint a legtöbb állóméhész jó akácszezont zárt, a vándorok közepes eredményt értek el.

- A méhcsaládoknak egész évben jó minőségű fehérjére, azaz virágporra lenne szükségük, de ezt a csökkenő méhlegelő miatt nem tudják megszerezni - magyarázta Nyerges József, s hozzátette: megfelelő táplálék híján az állományok egyre gyengébbek, a családok leromlottak, s kevésbé tudnak ellenállni a méhbetegségeknek .

Mivel egyre több lopás mutatkozik a méhészetekben, a szakemberek évek óta tervezik az azonosítást szolgáló, egységes jelölési rendszer kialakítását. Az egyik legújabb megoldás az úgynevezett passzív rádiófrekvenciás chip lehet, amelynek elektronikus leolvasásával a kaptár és a keret is azonosítható. A lopások elleni fellépés megerősítését pedig az is szolgálná, ha besütnék az állattartó tenyészkódját a méhkaptárakba. A tenyészkóddal például egy közúti utánfutós szállításkor zajló ellenőrzés során az ellenőrzést végző hatóság képviselője leolvasó nélkül is azonosíthatja a termelőt - mondta Nyerges József, aki szerint az OMME el kívánja érni, hogy a tenyészkód kaptárakban történő megjelenítését az agrárkormányzat rendeleti úton írja elő. Az OMME a méhlopások csökkentése érdekében szorgalmazza a méhészek, a szaktanácsadók, s a rendőrök együttműködését

A méhészek a tavalyi katasztrofális évet követően nagy várakozással néztek elébe az idei akácszezonnak. Sajnos a méhészetek egy része 2011 tavaszára elvesztette állománya jelentős részét, illetve sokan csak a teljes betelelt állománynagyság felével, kétharmadával tudtak termelni. Ezek után kései tavasz következett, s az első jelentős virágporhordás csak március közepétől indult meg. A száraz tavaszban a repce nem mézelt jól; s a május elejei országos fagy megtizedelte az akácerdőket is. Az idei évi akácmézszezont a szakemberek közepesnek minősítik: az adatok szerint a legtöbb állóméhész jó akácszezont zárt, a vándorok közepes eredményt értek el.

- A méhcsaládoknak egész évben jó minőségű fehérjére, azaz virágporra lenne szükségük, de ezt a csökkenő méhlegelő miatt nem tudják megszerezni - magyarázta Nyerges József, s hozzátette: megfelelő táplálék híján az állományok egyre gyengébbek, a családok leromlottak, s kevésbé tudnak ellenállni a méhbetegségeknek .

Mivel egyre több lopás mutatkozik a méhészetekben, a szakemberek évek óta tervezik az azonosítást szolgáló, egységes jelölési rendszer kialakítását. Az egyik legújabb megoldás az úgynevezett passzív rádiófrekvenciás chip lehet, amelynek elektronikus leolvasásával a kaptár és a keret is azonosítható. A lopások elleni fellépés megerősítését pedig az is szolgálná, ha besütnék az állattartó tenyészkódját a méhkaptárakba. A tenyészkóddal például egy közúti utánfutós szállításkor zajló ellenőrzés során az ellenőrzést végző hatóság képviselője leolvasó nélkül is azonosíthatja a termelőt - mondta Nyerges József, aki szerint az OMME el kívánja érni, hogy a tenyészkód kaptárakban történő megjelenítését az agrárkormányzat rendeleti úton írja elő. Az OMME a méhlopások csökkentése érdekében szorgalmazza a méhészek, a szaktanácsadók, s a rendőrök együttműködését

A méhészek a tavalyi katasztrofális évet követően nagy várakozással néztek elébe az idei akácszezonnak. Sajnos a méhészetek egy része 2011 tavaszára elvesztette állománya jelentős részét, illetve sokan csak a teljes betelelt állománynagyság felével, kétharmadával tudtak termelni. Ezek után kései tavasz következett, s az első jelentős virágporhordás csak március közepétől indult meg. A száraz tavaszban a repce nem mézelt jól; s a május elejei országos fagy megtizedelte az akácerdőket is. Az idei évi akácmézszezont a szakemberek közepesnek minősítik: az adatok szerint a legtöbb állóméhész jó akácszezont zárt, a vándorok közepes eredményt értek el.

Mivel egyre több lopás mutatkozik a méhészetekben, a szakemberek évek óta tervezik az azonosítást szolgáló, egységes jelölési rendszer kialakítását. Az egyik legújabb megoldás az úgynevezett passzív rádiófrekvenciás chip lehet, amelynek elektronikus leolvasásával a kaptár és a keret is azonosítható. A lopások elleni fellépés megerősítését pedig az is szolgálná, ha besütnék az állattartó tenyészkódját a méhkaptárakba. A tenyészkóddal például egy közúti utánfutós szállításkor zajló ellenőrzés során az ellenőrzést végző hatóság képviselője leolvasó nélkül is azonosíthatja a termelőt - mondta Nyerges József, aki szerint az OMME el kívánja érni, hogy a tenyészkód kaptárakban történő megjelenítését az agrárkormányzat rendeleti úton írja elő. Az OMME a méhlopások csökkentése érdekében szorgalmazza a méhészek, a szaktanácsadók, s a rendőrök együttműködését

A méhészek a tavalyi katasztrofális évet követően nagy várakozással néztek elébe az idei akácszezonnak. Sajnos a méhészetek egy része 2011 tavaszára elvesztette állománya jelentős részét, illetve sokan csak a teljes betelelt állománynagyság felével, kétharmadával tudtak termelni. Ezek után kései tavasz következett, s az első jelentős virágporhordás csak március közepétől indult meg. A száraz tavaszban a repce nem mézelt jól; s a május elejei országos fagy megtizedelte az akácerdőket is. Az idei évi akácmézszezont a szakemberek közepesnek minősítik: az adatok szerint a legtöbb állóméhész jó akácszezont zárt, a vándorok közepes eredményt értek el.

Mivel egyre több lopás mutatkozik a méhészetekben, a szakemberek évek óta tervezik az azonosítást szolgáló, egységes jelölési rendszer kialakítását. Az egyik legújabb megoldás az úgynevezett passzív rádiófrekvenciás chip lehet, amelynek elektronikus leolvasásával a kaptár és a keret is azonosítható. A lopások elleni fellépés megerősítését pedig az is szolgálná, ha besütnék az állattartó tenyészkódját a méhkaptárakba. A tenyészkóddal például egy közúti utánfutós szállításkor zajló ellenőrzés során az ellenőrzést végző hatóság képviselője leolvasó nélkül is azonosíthatja a termelőt - mondta Nyerges József, aki szerint az OMME el kívánja érni, hogy a tenyészkód kaptárakban történő megjelenítését az agrárkormányzat rendeleti úton írja elő. Az OMME a méhlopások csökkentése érdekében szorgalmazza a méhészek, a szaktanácsadók, s a rendőrök együttműködését

A méhészek a tavalyi katasztrofális évet követően nagy várakozással néztek elébe az idei akácszezonnak. Sajnos a méhészetek egy része 2011 tavaszára elvesztette állománya jelentős részét, illetve sokan csak a teljes betelelt állománynagyság felével, kétharmadával tudtak termelni. Ezek után kései tavasz következett, s az első jelentős virágporhordás csak március közepétől indult meg. A száraz tavaszban a repce nem mézelt jól; s a május elejei országos fagy megtizedelte az akácerdőket is. Az idei évi akácmézszezont a szakemberek közepesnek minősítik: az adatok szerint a legtöbb állóméhész jó akácszezont zárt, a vándorok közepes eredményt értek el.

A méhészek a tavalyi katasztrofális évet követően nagy várakozással néztek elébe az idei akácszezonnak. Sajnos a méhészetek egy része 2011 tavaszára elvesztette állománya jelentős részét, illetve sokan csak a teljes betelelt állománynagyság felével, kétharmadával tudtak termelni. Ezek után kései tavasz következett, s az első jelentős virágporhordás csak március közepétől indult meg. A száraz tavaszban a repce nem mézelt jól; s a május elejei országos fagy megtizedelte az akácerdőket is. Az idei évi akácmézszezont a szakemberek közepesnek minősítik: az adatok szerint a legtöbb állóméhész jó akácszezont zárt, a vándorok közepes eredményt értek el.

A méhészek a tavalyi katasztrofális évet követően nagy várakozással néztek elébe az idei akácszezonnak. Sajnos a méhészetek egy része 2011 tavaszára elvesztette állománya jelentős részét, illetve sokan csak a teljes betelelt állománynagyság felével, kétharmadával tudtak termelni. Ezek után kései tavasz következett, s az első jelentős virágporhordás csak március közepétől indult meg. A száraz tavaszban a repce nem mézelt jól; s a május elejei országos fagy megtizedelte az akácerdőket is. Az idei évi akácmézszezont a szakemberek közepesnek minősítik: az adatok szerint a legtöbb állóméhész jó akácszezont zárt, a vándorok közepes eredményt értek el.