Matolcsy: stabil és kiszámítható a 2012-es költségvetés

Matolcsy György hangsúlyozta: a kiszámíthatóság azt jelenti, hogy az Európai Unió (EU) 27 tagállama közül az 5., 6., 7. legalacsonyabb költségvetési hiánnyal rendelkező büdzsét nyújtotta be a kormány.

A jövő évi költségvetés már építhet az államháztartási rendszerek megújítási folyamatának első eredményeire, a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott strukturális reformlépésekre, amelyek meghozták első eredményeiket - emelte ki a nemzetgazdasági miniszter.

Elmondta azt is, hogy a 2012-es büdzsében a kormány 4,2 százalékos inflációval, a bruttó hazai termék (GDP) legalább 1,5 százalékos növekedésével, valamint 2,5 százalékos költségvetési hiánnyal számol. Hozzáfűzte: nagy teljesítmény, hogy az idei 2,94 százalékos deficitről csökken jövőre 2,5 százalékra az államháztartási hiány. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta idén sikerül először tartani, és 3 százalék alá vinni a tervezett költségvetési hiányt.

Kifejtette, hogy ezt idén még "különleges, egyedi forrásokból" - a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetése kapcsán - éri el az ország, jövőre azonban már "önerőből" valósul meg a 3 százalék alatti költségvetési hiány, egyben jövőre strukturális egyenlegjavulás történik 2011-hez képest. 

Matolcsy György elmondta, hogy jövőre szerény fogyasztás-bővüléssel és a beruházások 3 százalék körüli növekedésével számol a költségvetés tervezete.

A költségvetés jelentős, biztonságos, mintegy 300 milliárd forint összegű tartalékkal rendelkezik, tehát kiszámíthatóan lehet tervezni 2012-t - jelezte a miniszter, majd hozzáfűzte: a büdzsének erénye az is, hogy lehetővé teszi - és egyben feltételként szabja - az államadósság további csökkentését. Ez azért is nagy eredmény, mert az Európai Unióban átlagosan 80 százalék, eurózónában 88 százalék felett van a GDP-arányos államadósság.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a költségvetésben az államadósság utáni kamatfizetés szintje az idei 3,8 százalékról 3,6 százalékra csökken. Hozzáfűzte, hogy az elsődleges (az államadósság utáni kamatfizetés levonása utáni) egyenleg több mint egy százalékos pluszban lesz.

A gazdasági növekedéssel kapcsolatban kifejtette, hogy az 1,5 százalékos GDP-bővülés biztonságosnak tekinthető; a magyar gazdaság teljesítményét ugyanakkor "nagyon sok területen további injekciókkal kell erősíteni ahhoz, hogy az 1,5 százalékos növekedést valóban elérje Magyarország". Hozzáfűzte: a költségvetés szempontjából kockázat a növekedés, "ezért mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy legalább a 1,5, de inkább a két százalék feletti gazdasági növekedés" teljesüljön.

Matolcsy György ismertette, hogy a beruházások növekedését részben az európai uniós források lehívásának gyorsítása alapozza meg: idén 1.200 milliárd, jövőre 1.500 milliárd forintot terveznek uniós forrásokból kifizetni, a bővülés másik forrása pedig az olyan növekedést erősítő kormányzati döntések, mint az új otthonteremtési program.

A költségvetésben a kormány dinamikus külkereskedelmi növekedésre, valamint a foglalkoztatás jelentős, több mint egy százalékos bővülésére, a munkanélküliség esetében jelentős csökkenésre számít. Mintegy 200.000 Start munkahely jön létre, erre a jövő évi költségvetés 132 milliárd forintot biztosít.

A jövő évi büdzsé öt nagy feladat köré csoportosul: ezek a nyugdíjrendszer és az egészségügyi alap stabilizálása, az arányos, egykulcsos, valódi 16 százalékos adórendszer kiteljesítése, a Start munkahelyek létrehozása, és az adózási "kiskapuk" bezárása, vagyis az adóbeszedés hatékonyságának javítása.

Matolcsy György hangsúlyozta: a 2012-es költségvetés arra a gazdaságpolitikai elvre épít, hogy a reálgazdaságot erősítik a pénzgazdasággal szemben, a termelést, az ipart helyezve a középpontba. A kormány mindent támogat, ami helyi és hazai - hangsúlyozta.

A miniszter kiemelte: a költségvetést arra alapozták, hogy az államnak meg kell erősödnie a piaci folyamatokkal szemben, különösen azokon a területeken, ahol nem érvényesül a piac önszabályozó szerepe.

"A hitelkorszakkal szemben előtérbe kell állítani a megtakarításokat" - mondta Matolcsy György, hozzáfűzve, hogy mind az üzleti szféra, mind a magyarországi családok és az önkormányzatok köre is eladósodott, ezért a megtakarítások erősítése kiemelten fontos feladat.

OLDALTÖRÉS: Domokos: a központi költségvetés adósságának csökkenése irányába mutat a 2012-es büdzsé

Domokos: a központi költségvetés adósságának csökkenése irányába mutat a 2012-es büdzsé

Jó irányba mutat a 2012-es költségvetési törvényjavaslat, legfőképpen azért, mert végrehajtása esetén biztosított a központi költségvetés bruttó adósságának csökkenése - összegezte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) véleményét a jövő évi büdzséről szóló törvényjavaslatról Domokos László, az ÁSZ  elnöke szerdán a parlamentben.

Domokos László hangsúlyozta: előremutató, hogy a külgazdasági bizonytalanságok miatt a kormány az óvatosság jegyében a korábbi éveknél jelentősebb, mintegy 400 milliárd forintos tartalékot épített a jövő évi költségvetésbe, pozitívan értékelhető az Országvédelmi Alap létrehozása. Az ÁSZ elnöke ugyanakkor kritikaként fogalmazta meg, hogy az ÁSZ véleményének kialakításakor még nem voltak ismertek az alap szabályozását megalapozó jogszabályok.

Pozitívan értékelte viszont azt, hogy a számvevőszéki és költségvetési bizottság olyan értelmű bizottsági javaslatot fogadott el a kamattartalék és az Országvédelmi Alap vonatkozásában, hogy azok együttes összegét, mintegy 200 milliárd forintot nem lehetne felhasználni 2012 első kilenc hónapjában, és ezt követően is csak akkor lehet igénybe venni, ha ezáltal nem kerül veszélybe a jövő évi 2,5 százalékos államháztartási deficitcél.

Az ÁSZ elnöke szerint kedvező fejlemény, hogy a törvényjavaslatban több olyan elem is van, amely javítja az átláthatóságot. Ilyen például az, hogy a kiadásokat ott tervezik, ahol a felhasználás ténylegesen megvalósul. Domokos László szerint az átláthatóságot javítja és jó irányba tett lépés az is, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap komoly profiltisztításon megy keresztül, így a cél az, hogy az alapból a jövőben csak öregségi nyugdíjat fizessenek ki, és ehhez ne kelljen máshonnan származó forrást igénybe venni.

Előremutatónak ítélte a számvevőszék elnöke, hogy a bírságbevételeket központosítják, ez azért fontos, mert így az intézmények nem finanszírozhatják a működésüket a bírságokból. 

Az elnök kritikaként fogalmazta meg: az ÁSZ munkáját nehezítette, hogy a költségvetést nem alapozták meg háttérszámítások, illetve ezeknek a számításoknak a hozzáférhetőségével évek óta elégedetlen a számvevőszék. Hozzátette: szeptember végén az adóbevételek 98,6 százalékánál nem álltak rendelkezésre kormányzati háttérszámítások. Elismerte azonban, hogy a jövő évi költségvetés tervezési munkáját megnehezítette, hogy a nyár közepére a 2012-es büdzsé makrogazdasági körülményei alapvetően megváltoztak. Kiemelte: az ÁSZ a költségvetés véleményezése során nem foglalkozott a makrogazdasági pálya értékelésével, mégpedig azért nem, mert azt a Költségvetési Tanács (KT) elvégezte, az ÁSZ abból indult ki a KT döntése alapján, hogy a kormány előrejelzése reális, a makrogazdasági pálya tartható.

Domokos László elmondta: a 2012-es adóbevételek 63,6 százaléka teljesíthető minősítést kapott az ÁSZ-tól, azonban az adóbevételek 6,8 százalékát magas kockázatúnak ítélte a számvevőszék a jövő évi büdzsében.

Az ÁSZ elnöke szerint a Széll Kálmán Terv alapján 2012-re tervezett 550 milliárd forintos megtakarítás megalapozottságát dokumentumok hiányában a számvevőszék nem tudta teljes körűen megítélni.

Domokos László szerint a kormánynak arra is fel kell készülnie, hogy szankciók miatt az országnak mintegy 10 milliárd forintos nagyságrendben kell majd európai uniós pénzeket visszafizetnie.

Az ÁSZ elnöke bírálta azt is, hogy a tárcák az úgynevezett felülről nyitott előirányzatoknál több mint 8.100 milliárd forintot terveztek be, ez nagyságrendjénél fogva eleve kockázatot jelent a hiánycél teljesítése szempontjából.

Domokos László emlékeztetett arra, hogy a Költségvetési Tanács (KT) a 2012-es költségvetési tervezet értékelésekor, szeptember 23-án - Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke jelzésére - komoly kockázatként értékelte, hogy az MNB várható vesztesége nem szerepel a javaslatban. Simor András az MNB költségvetési értékelésére hivatkozva 95 milliárd forintos megtérítési kötelezettséget jelzett a központi büdzsé felé.

"A jelek szerint azonban az MNB anyagi helyzete és kilátásai az utóbbi pár hétben jelentősen javultak" - mondta Domokos László. Hozzáfűzte, hogy a jegybankelnök az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságában már arról beszélt, hogy az eredetileg kalkuláltnál jóval kisebb, mindössze 12 milliárd forint lesz az MNB vesztesége.

Az ÁSZ elnöke aláhúzta: "bár hitelességi szempontból nem optimális, de mégis üdvözlendő az MNB gyakorlata, helyes ugyanis, ha egy költségvetési pénzből gazdálkodó intézmény korrekciót hajt végre, ha azt észleli, hogy a tervezés során nem vette figyelembe jelentős szempontokat." Az ÁSZ álláspontja azonban változatlan, azaz a megtérítési kötelezettségre forrást kell találni a költségvetésben -  emelte ki a számvevőszéki elnök.

OLDALTÖRÉS: LMP: zöld adórendszerrel erősítené a környezetvédelmet az LMP

LMP: zöld adórendszerrel erősítené a környezetvédelmet az LMP

Az LMP egy úgynevezett "zöld adórendszer" bevezetésével javítana a környezetvédelem helyzetén - mondta egy szerdai, budapesti sajtótájékoztatón Jávor Benedek. A párt több mint száz költségvetési módosító indítványt nyújtott be az ügyben a parlamentnek.

Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke arról beszélt, hogy pártjuk a zöld adórendszer mellett kilométer arányos útdíjjal, a bányajáradék és a környezetterhelési díjak megemelésével, a kvóta-aukciók bevezetésével több száz milliárd forintnyi forrást teremtene. Ezekből a bevételekből az LMP megemelné a környezetbiztonságot szavatoló hatóságok támogatását, valamint megduplázná a nemzeti parkok és a vízügyi igazgatóságok forrásait.

A képviselő a jelenlegi helyzetet elemezve azt mondta, hogy a környezetvédelem, ami korábban is a költségvetések által sújtott területe volt az államigazgatásnak, az Orbán-kormány hivatalba lépése óta még kiszolgáltatottabb helyzetbe került. Jávor Benedek szerint a terület már tavaly is "súlyos megszorításoknak" volt kitéve és ez a jövő évi büdzsében is folytatódik.

A politikus felhívta a figyelmet, hogy a költségvetés a környezetvédelmi intézményrendszer forrásainak 20-30 százalékát vonhatja el. Hozzátette, hogy eközben 5 milliárd forintról 3,5 milliárdra csökken a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szerveknek támogatása. Hangsúlyozta, hogy ezek az intézmények így már az alapvető feladataikat sem tudják majd ellátni és elmaradhatnak azok az intézkedések, amelyekkel "a kolontárihoz hasonló katasztrófákat" meg lehetne előzni. Jávor Benedek kijelentette, hogy az árvíz- és belvízvédelemre szánt források sem lesznek elegendőek.

Bírálta a kormányt azért is, mert - véleménye szerint - elmulasztják, hogy az adórendszer "zöldítésével" új forrásokat teremtsen a büdzsé számára.

Priksz Gábor, az LMP országos választmányának tagja arról beszélt, hogy a civil szervezetek folyamatosan csökkenő költségvetési támogatása is komoly károkat okoz a környezetvédelem ügyének. Hozzátette, hogy a Nemzeti Civil Alapprogramon (NCA) belül is kevesebb pénz áll majd a társadalmi szervezetek számára, mint a korábbi esztendőkben.