Közepes az almatermés

Országosan 780- 800 ezer tonna almára számítanak, 150-200 ezer tonnával többre az átlagosnál. A magas hozamok komoly gondot okoznak a termesztőknek, kevés ugyanis a tároló- és hűtőkapacitás, s az orosz embargó, valamint az európai országok ugyancsak gazdag almatermése miatt beszűkültek az értékesítési lehetőségek.

Fejérben az országos átlagnál kisebb, közepes mennyiségű, a tavalyinál mintegy 20 százalékkal kevesebb alma termett, de a tárolási, értékesítési gondok ennek ellenére nem kerülik el az itteni termesztőket sem. A legnagyobb problémát számukra is a szűk tárolókapacitás jelenti. Megoldásában a fogyasztókra is mind kevésbé számíthatnak, miután megváltoztak a vásárlási szokások, s egyre kevesebben szerzik be ilyenkor, nagy tételben a család almaszükségletét. A termés egy részét léalmaként, illetve a nagybani piacon igyekeznek értékesíteni, s szedd magad! akciókkal, helyben árusítással, kitelepülésekkel igyekeznek úrrá lenni a tárolási, értékesítési gondokon. Az utóbbi enyhítésében segítségükre volt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is. Kiss Norbert Ivó, megyei elnök tájékoztatása szerint a vidékfejlesztési,- illetve élelmiszeripari referens felmérte a termesztők igényeit, majd levélben kereste meg valamennyi megyei település polgármesterét, s kérte, tegyék lehetővé a termesztőknek az alkalmankénti árusítást. A levélre húsz, harminc faluvezető válaszolt, s többségük kedvezően fogadta a felkínált lehetőséget.

Amivel az alma termesztők közül az agárdi Kertész XXI Kft. is élt. Mint Vörös Józsefné, Magdi, értékesítési vezető elmondta, a kamarai segítség eredményeként árusítottak már Sárbogárdon, Perkátán, Pákozdon, Sárszentmihályon, s kilógrammonként száz forintért kínálták a finom, jól tárolható, egészséges gyümölcsöt.

A vállalkozás 11 hektáron termeszt almát, s mivel csak előhűtője van, igyekszik a megtermett, mintegy 4500 mázsányi almából minél többet értékesíteni, s a kitelepülés mellett agárdi központjukban is árusítanak. „Pár kamionnyi” almát üzletláncok vásároltak meg tőlük, s léalmaként Ausztriába, illetve a hazai gyümölcslékészítő üzemeknek is szállítottak. A termés mintegy kétharmadát már sikerült értékesíteniük, de szeretnék, ha minél kevesebb maradna eladatlan. Az idén olcsó az alma, a tavalyi árnál mintegy ötven százalékkal kapnak kevesebbet érte. Pedig az előállítási költségek nem csökkentek, sőt, az idei esős nyár miatt annyira megnőttek a növényvédelemre fordított kiadások, hogy egy hektárnyi ültetvény fenntartása, a művelésével kapcsolatos munkálatok költségei elérték a 800 ezer – egymillió forintot.

Magasak voltak az ültetvény gondozásával kapcsolatos költségek az Abafruit almáskertjében is. A Székesfehérvártól két kilométernyire, a 63 –as út mentén húzódó 15 hektáros ültetvényt egyéni vállalkozóként műveli Molnárné Buzsik Andrea és családja. Mint a családfő, Molnár Gábor elmondta, az idén náluk is közepes terméssel fizetett a 12 éves, „fénykorában levő” ültetvény. Ők annyiból szerencsések, hogy 10 vagonos hűtőházukban, konténerekben biztonsággal tudják tárolni az almát, de ennek ellenére igyekeznek, minél többet szedd magad! akcióval, illetve helyben, valamint a nagybani piacon értékesíteni. A termés 30 százalékát pedig léalmaként, minőségi gyümölcslé készítésére adják el. Nagy bevételt azonban egyik sem jelent az idén, mert hiába kínálnak kifogástalan minőség, többféle fajtájú, finom almát, az árak alacsonyak, a termelés költségei pedig magasak, elérték a kilónkénti 35 forintot.

A közelmúltban megjelent hírek szerint a kormányzat igyekszik segíteni az almatermesztők gondjain, s több mint hárommilliárd forinttal támogatja egyebek között a tárolókapacitás bővítését, az étkezési alma tárolását, a tartályládák beszerzését.