Hová tűntél jonatán? - Európa nem kedveli a magyar kedvencet

A jonatán helyett ugyanakkor megjelentek olyan új klónok és hangzatos fajták, mint a pink lady vagy a jonagold. Gyerekkorunk ízeire pedig itthon még mindig nagy kereslet lenne, a nemzetközi trend és a termesztési nehézségek azonban kiszorították a hajdanán népszerű fajtákat. Van azonban olyan vállalkozás, amely szerencsére megőrizte a hagyományos magyar almafajtákat, így a kistermelők, hobbikertészek továbbra is hozzájuthatnak a régi kedvelt típusokhoz.

Almáskertben. A hazai vásárlók ragaszkodnak a megszokott ízekhez, és továbbra is keresnék a piacon a savanykásabb gyümölcsöt Fotó: Shutterstock

A zamatos jonatán alma minden magyar ember számára ismerős, hazánkban máig jó az imidzse. Pár évtizede mégis nyomtalanul eltűnt az áruházak kínálatából ugyanúgy, mint a híres batul, a starking vagy a húsvéti rozmaring. Helyüket három másik - európai piacon domináló - fajtakör foglalta el a gyümölcspultokon: a hazai termesztés 30 százalékát adó golden, a jonagold és a legkorábbi szüretelésű gála.

Az említett kertészeti cég a szabolcsi termőtájból származó jó ízű, ropogós jonatán szaporítóanyagát ugyanúgy árusítja, mint a többi régi fajtáét, nem törődve az aktuális piaci trendekkel.

Mint kiderült, az egykori magyar almatermesztést meghatározó fajta azért szorult ki a kereskedelemből, mert az nem teljesített jól az exportpiacon. Nyugat-Európa az édesebb ízű almákat részesíti előnyben, szemben a hazai - savanykásabb ízvilágot kedvelő -
almafogyasztói szokással.

Ezen túl a jonatán termesztési tulajdonságai sem túl kedvezőek, hiszen ez a fafajta nagyon érzékeny a gombabetegségekkel szemben, ezért intenzív növényvédelmet igényel. Az almafajta eltarthatósága sem előnyös, mert ma már piaci elvárás, hogy a termék akár 12 hónapon keresztül jó minőségű maradjon.

Mi az új, divatos almafajták mellett fontosnak tartjuk a hagyományos fajták előállítását is, amelyet elsősorban a nem árupiacra termelő gazdaságok, hobbi kertészek számára ajánlunk - mondta el Kasztovszky Zoltán, a cég ügyvezető igazgatója. A szakember megjegyezte: a felkapottabb fajtákról néhány év után sokszor kiderül, hogy nem jó adottságokkal bírnak, illetve
a lakosság nem kedveli meg őket, így azok kikopnak a termelésből. A hagyományos almafajták azonban egyszer már beváltak, és most ritka különlegességnek számítanak.

A nemzetközi igények mellett a magyarországi vásárlók persze továbbra is
keresik a savanykásabb ízvilágot, ezért itthon nagy területen és mennyiségben termesztjük az idaredet.

Ez a típus ízében közelít a jonatánhoz, de a három említett fajtakörnél mégis savanykásabb, ezért itthon jól értékesíthető, ráadásul kedvezőek a tárolási tulajdonságai is.