Gazdaság

2009.11.17. 03:29

Kevesebb jut a fa alá

Budapest - Csúcsforgalom lesz, de nem akkora, mint máskor - mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, akit a karácsonyi bevásárlási rohamról kérdeztünk.

Osváth Sarolta

- December mindig a kereskedelem csúcsidőszakának számít, az idén milyenek a kilátások?

- Röviden: romlanak. Természetesen az év utolsó hónapjában nyilván nagyobb lesz forgalom, mint az előző hónapokban, vagy az év átlagában, de a korábbi évekhez viszonyítva biztos, hogy jelentős lesz az elmaradás. Ezt tapasztaltuk már 2007-ben és 2008-ban is. A kiskereskedelmi fogyasztás csökkenése 2007-ben kezdődött, 2008-ban folytatódott, és tart még az idén is. Ebben a gazdasági válság hatása csak 2008 utolsó negyedévétől érződik, a mélyrepülést a korábban a háztartások gazdálkodását érzékenyen érintő gáz-, energia- és élelmiszer-áremelkedések indították el.


- A nagy hipermarketekben a vevők változatlanul dugig megpakolják a bevásárlókocsikat, szemmel láthatóan nem csökken a vásárlási kedvük.

- Csalóka kép, a hét végi, főként a szombati forgalmat nem szabad a hét más napjaival azonosítani. Hétfőn, kedden délelőtt bizony alig lézengenek a vevők. Jóval kisebb a forgalom, a KSH adatai szerint 2009 júniusától pedig szinte zuhan a fogyasztás. A kiskereskedelmen belül az élelmiszer-forgalom 7 százalékkal, az iparcikkeké pedig tíz százalékkal esett vissza, miközben az idén a gazdaság összteljesítménye (GDP) 6-7 százalékkal csökken. A gépkocsi-értékesítés drasztikusan, 60-70 százalékkal esett vissza. A tartós fogyasztási cikkeknél 17-18 százalékos volt a forgalom csökkenése. Összességében a háztartások fogyasztása a vártnál nagyobb mértékben csökkent. A második fél évre elfogytak a tartalékok. A vásárlók keresik az olcsóbb bevásárlóhelyeket és az olcsóbb árucikkeket. Ezek nagyrészt a diszkontokban, a hiper- és szupermarketekben találhatók meg. Ilyenek például a saját márkás termékek, amelyekből már a hazai üzletláncokban is egyre szélesebb a választék.

- A forgalom visszaesését elsősorban a kis boltok, a kisvállalkozások sínylik meg? - A korábbi években a csúcs166 ezer kiskereskedelmi értékesítőhely volt Magyarországon, ez a szám az elmúlt két év alatt 158 ezerre csökkent, ami jelentős visszaesésnek számít. A foglalkoztatás ennél is nagyobb mértékű csökkenést mutat, jelenleg 530-540 ezer fő dolgozik a kiskereskedelemben, tíz százalékkal kevesebb, mint egy éve, amikor 600 ezer körül volt a létszám. Jelentős elbocsátások voltak, az alkalmazottak száma az előző évi 365 ezer főről az idén augusztusra 340 ezerre csökkent.

- Meddig tarthat még a lejtmenet?

- A jelenlegi helyzetet látva valószínűleg 2010 második felében indulhat meg leghamarabb a forgalom növekedése.

- Előfordulhat, hogy addig még sorozatos üzletbezárások lesznek, s elképzelhető az is, hogy a vidéki, pangó bevásárlóközpontokból néhányat bezárnak?

- A kis üzleteket sokkal egyszerűbb megszüntetni, szüneteltetni. A bevásárlóközpontok valójában ingatlan-befektetések, ahol egyrészt a bérlők cseréjének gyorsulását tapasztaljuk, másrészt ott is vannak üres, bezárt üzletek, mert az üzemeltetők nem tudják egyik napról a másikra kiadni. A bérleti díjakból a bevételük várhatóan csökkeni fog, de a csőd olyan hamar nem következik be, mert lehet a bérleti díjakat mérsékelni, az üzlethelyiségeket nem kereskedelmi célra hasznosítani, és sorolhatnám. Tény, hogy a fővárosi bevásárló- központok, és vidéken a nagyobb látogatottságú, átmenő forgalommal is rendelkező városközpontokban vagy turisztikailag frekventált helyeken és a határ mentén, a nagyobb átkelőknél - kedvezőbb helyzetben vannak. Azokban az országrészekben, ahol nagyobb leépítések voltak, nagy a munkanélküliség, kétségkívül a kereskedelem is rosszabb helyzetben van.

- A nagy hipermarketekben a vevők változatlanul dugig megpakolják a bevásárlókocsikat, szemmel láthatóan nem csökken a vásárlási kedvük.

- Csalóka kép, a hét végi, főként a szombati forgalmat nem szabad a hét más napjaival azonosítani. Hétfőn, kedden délelőtt bizony alig lézengenek a vevők. Jóval kisebb a forgalom, a KSH adatai szerint 2009 júniusától pedig szinte zuhan a fogyasztás. A kiskereskedelmen belül az élelmiszer-forgalom 7 százalékkal, az iparcikkeké pedig tíz százalékkal esett vissza, miközben az idén a gazdaság összteljesítménye (GDP) 6-7 százalékkal csökken. A gépkocsi-értékesítés drasztikusan, 60-70 százalékkal esett vissza. A tartós fogyasztási cikkeknél 17-18 százalékos volt a forgalom csökkenése. Összességében a háztartások fogyasztása a vártnál nagyobb mértékben csökkent. A második fél évre elfogytak a tartalékok. A vásárlók keresik az olcsóbb bevásárlóhelyeket és az olcsóbb árucikkeket. Ezek nagyrészt a diszkontokban, a hiper- és szupermarketekben találhatók meg. Ilyenek például a saját márkás termékek, amelyekből már a hazai üzletláncokban is egyre szélesebb a választék.

- A forgalom visszaesését elsősorban a kis boltok, a kisvállalkozások sínylik meg? - A korábbi években a csúcs166 ezer kiskereskedelmi értékesítőhely volt Magyarországon, ez a szám az elmúlt két év alatt 158 ezerre csökkent, ami jelentős visszaesésnek számít. A foglalkoztatás ennél is nagyobb mértékű csökkenést mutat, jelenleg 530-540 ezer fő dolgozik a kiskereskedelemben, tíz százalékkal kevesebb, mint egy éve, amikor 600 ezer körül volt a létszám. Jelentős elbocsátások voltak, az alkalmazottak száma az előző évi 365 ezer főről az idén augusztusra 340 ezerre csökkent.

- Meddig tarthat még a lejtmenet?

- A jelenlegi helyzetet látva valószínűleg 2010 második felében indulhat meg leghamarabb a forgalom növekedése.

- Előfordulhat, hogy addig még sorozatos üzletbezárások lesznek, s elképzelhető az is, hogy a vidéki, pangó bevásárlóközpontokból néhányat bezárnak?

- A kis üzleteket sokkal egyszerűbb megszüntetni, szüneteltetni. A bevásárlóközpontok valójában ingatlan-befektetések, ahol egyrészt a bérlők cseréjének gyorsulását tapasztaljuk, másrészt ott is vannak üres, bezárt üzletek, mert az üzemeltetők nem tudják egyik napról a másikra kiadni. A bérleti díjakból a bevételük várhatóan csökkeni fog, de a csőd olyan hamar nem következik be, mert lehet a bérleti díjakat mérsékelni, az üzlethelyiségeket nem kereskedelmi célra hasznosítani, és sorolhatnám. Tény, hogy a fővárosi bevásárló- központok, és vidéken a nagyobb látogatottságú, átmenő forgalommal is rendelkező városközpontokban vagy turisztikailag frekventált helyeken és a határ mentén, a nagyobb átkelőknél - kedvezőbb helyzetben vannak. Azokban az országrészekben, ahol nagyobb leépítések voltak, nagy a munkanélküliség, kétségkívül a kereskedelem is rosszabb helyzetben van.

- A nagy hipermarketekben a vevők változatlanul dugig megpakolják a bevásárlókocsikat, szemmel láthatóan nem csökken a vásárlási kedvük.

- Csalóka kép, a hét végi, főként a szombati forgalmat nem szabad a hét más napjaival azonosítani. Hétfőn, kedden délelőtt bizony alig lézengenek a vevők. Jóval kisebb a forgalom, a KSH adatai szerint 2009 júniusától pedig szinte zuhan a fogyasztás. A kiskereskedelmen belül az élelmiszer-forgalom 7 százalékkal, az iparcikkeké pedig tíz százalékkal esett vissza, miközben az idén a gazdaság összteljesítménye (GDP) 6-7 százalékkal csökken. A gépkocsi-értékesítés drasztikusan, 60-70 százalékkal esett vissza. A tartós fogyasztási cikkeknél 17-18 százalékos volt a forgalom csökkenése. Összességében a háztartások fogyasztása a vártnál nagyobb mértékben csökkent. A második fél évre elfogytak a tartalékok. A vásárlók keresik az olcsóbb bevásárlóhelyeket és az olcsóbb árucikkeket. Ezek nagyrészt a diszkontokban, a hiper- és szupermarketekben találhatók meg. Ilyenek például a saját márkás termékek, amelyekből már a hazai üzletláncokban is egyre szélesebb a választék.

- A forgalom visszaesését elsősorban a kis boltok, a kisvállalkozások sínylik meg? - A korábbi években a csúcs166 ezer kiskereskedelmi értékesítőhely volt Magyarországon, ez a szám az elmúlt két év alatt 158 ezerre csökkent, ami jelentős visszaesésnek számít. A foglalkoztatás ennél is nagyobb mértékű csökkenést mutat, jelenleg 530-540 ezer fő dolgozik a kiskereskedelemben, tíz százalékkal kevesebb, mint egy éve, amikor 600 ezer körül volt a létszám. Jelentős elbocsátások voltak, az alkalmazottak száma az előző évi 365 ezer főről az idén augusztusra 340 ezerre csökkent.

- Meddig tarthat még a lejtmenet?

- A jelenlegi helyzetet látva valószínűleg 2010 második felében indulhat meg leghamarabb a forgalom növekedése.

- Előfordulhat, hogy addig még sorozatos üzletbezárások lesznek, s elképzelhető az is, hogy a vidéki, pangó bevásárlóközpontokból néhányat bezárnak?

- A kis üzleteket sokkal egyszerűbb megszüntetni, szüneteltetni. A bevásárlóközpontok valójában ingatlan-befektetések, ahol egyrészt a bérlők cseréjének gyorsulását tapasztaljuk, másrészt ott is vannak üres, bezárt üzletek, mert az üzemeltetők nem tudják egyik napról a másikra kiadni. A bérleti díjakból a bevételük várhatóan csökkeni fog, de a csőd olyan hamar nem következik be, mert lehet a bérleti díjakat mérsékelni, az üzlethelyiségeket nem kereskedelmi célra hasznosítani, és sorolhatnám. Tény, hogy a fővárosi bevásárló- központok, és vidéken a nagyobb látogatottságú, átmenő forgalommal is rendelkező városközpontokban vagy turisztikailag frekventált helyeken és a határ mentén, a nagyobb átkelőknél - kedvezőbb helyzetben vannak. Azokban az országrészekben, ahol nagyobb leépítések voltak, nagy a munkanélküliség, kétségkívül a kereskedelem is rosszabb helyzetben van.

- A nagy hipermarketekben a vevők változatlanul dugig megpakolják a bevásárlókocsikat, szemmel láthatóan nem csökken a vásárlási kedvük.

- Csalóka kép, a hét végi, főként a szombati forgalmat nem szabad a hét más napjaival azonosítani. Hétfőn, kedden délelőtt bizony alig lézengenek a vevők. Jóval kisebb a forgalom, a KSH adatai szerint 2009 júniusától pedig szinte zuhan a fogyasztás. A kiskereskedelmen belül az élelmiszer-forgalom 7 százalékkal, az iparcikkeké pedig tíz százalékkal esett vissza, miközben az idén a gazdaság összteljesítménye (GDP) 6-7 százalékkal csökken. A gépkocsi-értékesítés drasztikusan, 60-70 százalékkal esett vissza. A tartós fogyasztási cikkeknél 17-18 százalékos volt a forgalom csökkenése. Összességében a háztartások fogyasztása a vártnál nagyobb mértékben csökkent. A második fél évre elfogytak a tartalékok. A vásárlók keresik az olcsóbb bevásárlóhelyeket és az olcsóbb árucikkeket. Ezek nagyrészt a diszkontokban, a hiper- és szupermarketekben találhatók meg. Ilyenek például a saját márkás termékek, amelyekből már a hazai üzletláncokban is egyre szélesebb a választék.

- A forgalom visszaesését elsősorban a kis boltok, a kisvállalkozások sínylik meg? - A korábbi években a csúcs166 ezer kiskereskedelmi értékesítőhely volt Magyarországon, ez a szám az elmúlt két év alatt 158 ezerre csökkent, ami jelentős visszaesésnek számít. A foglalkoztatás ennél is nagyobb mértékű csökkenést mutat, jelenleg 530-540 ezer fő dolgozik a kiskereskedelemben, tíz százalékkal kevesebb, mint egy éve, amikor 600 ezer körül volt a létszám. Jelentős elbocsátások voltak, az alkalmazottak száma az előző évi 365 ezer főről az idén augusztusra 340 ezerre csökkent.

- Meddig tarthat még a lejtmenet?

- A jelenlegi helyzetet látva valószínűleg 2010 második felében indulhat meg leghamarabb a forgalom növekedése.

- Előfordulhat, hogy addig még sorozatos üzletbezárások lesznek, s elképzelhető az is, hogy a vidéki, pangó bevásárlóközpontokból néhányat bezárnak?

- A kis üzleteket sokkal egyszerűbb megszüntetni, szüneteltetni. A bevásárlóközpontok valójában ingatlan-befektetések, ahol egyrészt a bérlők cseréjének gyorsulását tapasztaljuk, másrészt ott is vannak üres, bezárt üzletek, mert az üzemeltetők nem tudják egyik napról a másikra kiadni. A bérleti díjakból a bevételük várhatóan csökkeni fog, de a csőd olyan hamar nem következik be, mert lehet a bérleti díjakat mérsékelni, az üzlethelyiségeket nem kereskedelmi célra hasznosítani, és sorolhatnám. Tény, hogy a fővárosi bevásárló- központok, és vidéken a nagyobb látogatottságú, átmenő forgalommal is rendelkező városközpontokban vagy turisztikailag frekventált helyeken és a határ mentén, a nagyobb átkelőknél - kedvezőbb helyzetben vannak. Azokban az országrészekben, ahol nagyobb leépítések voltak, nagy a munkanélküliség, kétségkívül a kereskedelem is rosszabb helyzetben van.

- A nagy hipermarketekben a vevők változatlanul dugig megpakolják a bevásárlókocsikat, szemmel láthatóan nem csökken a vásárlási kedvük.

- Csalóka kép, a hét végi, főként a szombati forgalmat nem szabad a hét más napjaival azonosítani. Hétfőn, kedden délelőtt bizony alig lézengenek a vevők. Jóval kisebb a forgalom, a KSH adatai szerint 2009 júniusától pedig szinte zuhan a fogyasztás. A kiskereskedelmen belül az élelmiszer-forgalom 7 százalékkal, az iparcikkeké pedig tíz százalékkal esett vissza, miközben az idén a gazdaság összteljesítménye (GDP) 6-7 százalékkal csökken. A gépkocsi-értékesítés drasztikusan, 60-70 százalékkal esett vissza. A tartós fogyasztási cikkeknél 17-18 százalékos volt a forgalom csökkenése. Összességében a háztartások fogyasztása a vártnál nagyobb mértékben csökkent. A második fél évre elfogytak a tartalékok. A vásárlók keresik az olcsóbb bevásárlóhelyeket és az olcsóbb árucikkeket. Ezek nagyrészt a diszkontokban, a hiper- és szupermarketekben találhatók meg. Ilyenek például a saját márkás termékek, amelyekből már a hazai üzletláncokban is egyre szélesebb a választék.

- A forgalom visszaesését elsősorban a kis boltok, a kisvállalkozások sínylik meg? - A korábbi években a csúcs166 ezer kiskereskedelmi értékesítőhely volt Magyarországon, ez a szám az elmúlt két év alatt 158 ezerre csökkent, ami jelentős visszaesésnek számít. A foglalkoztatás ennél is nagyobb mértékű csökkenést mutat, jelenleg 530-540 ezer fő dolgozik a kiskereskedelemben, tíz százalékkal kevesebb, mint egy éve, amikor 600 ezer körül volt a létszám. Jelentős elbocsátások voltak, az alkalmazottak száma az előző évi 365 ezer főről az idén augusztusra 340 ezerre csökkent.

- Meddig tarthat még a lejtmenet?

- A jelenlegi helyzetet látva valószínűleg 2010 második felében indulhat meg leghamarabb a forgalom növekedése.

- Előfordulhat, hogy addig még sorozatos üzletbezárások lesznek, s elképzelhető az is, hogy a vidéki, pangó bevásárlóközpontokból néhányat bezárnak?

- A kis üzleteket sokkal egyszerűbb megszüntetni, szüneteltetni. A bevásárlóközpontok valójában ingatlan-befektetések, ahol egyrészt a bérlők cseréjének gyorsulását tapasztaljuk, másrészt ott is vannak üres, bezárt üzletek, mert az üzemeltetők nem tudják egyik napról a másikra kiadni. A bérleti díjakból a bevételük várhatóan csökkeni fog, de a csőd olyan hamar nem következik be, mert lehet a bérleti díjakat mérsékelni, az üzlethelyiségeket nem kereskedelmi célra hasznosítani, és sorolhatnám. Tény, hogy a fővárosi bevásárló- központok, és vidéken a nagyobb látogatottságú, átmenő forgalommal is rendelkező városközpontokban vagy turisztikailag frekventált helyeken és a határ mentén, a nagyobb átkelőknél - kedvezőbb helyzetben vannak. Azokban az országrészekben, ahol nagyobb leépítések voltak, nagy a munkanélküliség, kétségkívül a kereskedelem is rosszabb helyzetben van.

- Csalóka kép, a hét végi, főként a szombati forgalmat nem szabad a hét más napjaival azonosítani. Hétfőn, kedden délelőtt bizony alig lézengenek a vevők. Jóval kisebb a forgalom, a KSH adatai szerint 2009 júniusától pedig szinte zuhan a fogyasztás. A kiskereskedelmen belül az élelmiszer-forgalom 7 százalékkal, az iparcikkeké pedig tíz százalékkal esett vissza, miközben az idén a gazdaság összteljesítménye (GDP) 6-7 százalékkal csökken. A gépkocsi-értékesítés drasztikusan, 60-70 százalékkal esett vissza. A tartós fogyasztási cikkeknél 17-18 százalékos volt a forgalom csökkenése. Összességében a háztartások fogyasztása a vártnál nagyobb mértékben csökkent. A második fél évre elfogytak a tartalékok. A vásárlók keresik az olcsóbb bevásárlóhelyeket és az olcsóbb árucikkeket. Ezek nagyrészt a diszkontokban, a hiper- és szupermarketekben találhatók meg. Ilyenek például a saját márkás termékek, amelyekből már a hazai üzletláncokban is egyre szélesebb a választék.

- A forgalom visszaesését elsősorban a kis boltok, a kisvállalkozások sínylik meg? - A korábbi években a csúcs166 ezer kiskereskedelmi értékesítőhely volt Magyarországon, ez a szám az elmúlt két év alatt 158 ezerre csökkent, ami jelentős visszaesésnek számít. A foglalkoztatás ennél is nagyobb mértékű csökkenést mutat, jelenleg 530-540 ezer fő dolgozik a kiskereskedelemben, tíz százalékkal kevesebb, mint egy éve, amikor 600 ezer körül volt a létszám. Jelentős elbocsátások voltak, az alkalmazottak száma az előző évi 365 ezer főről az idén augusztusra 340 ezerre csökkent.

- Meddig tarthat még a lejtmenet?

- A jelenlegi helyzetet látva valószínűleg 2010 második felében indulhat meg leghamarabb a forgalom növekedése.

- Előfordulhat, hogy addig még sorozatos üzletbezárások lesznek, s elképzelhető az is, hogy a vidéki, pangó bevásárlóközpontokból néhányat bezárnak?

- A kis üzleteket sokkal egyszerűbb megszüntetni, szüneteltetni. A bevásárlóközpontok valójában ingatlan-befektetések, ahol egyrészt a bérlők cseréjének gyorsulását tapasztaljuk, másrészt ott is vannak üres, bezárt üzletek, mert az üzemeltetők nem tudják egyik napról a másikra kiadni. A bérleti díjakból a bevételük várhatóan csökkeni fog, de a csőd olyan hamar nem következik be, mert lehet a bérleti díjakat mérsékelni, az üzlethelyiségeket nem kereskedelmi célra hasznosítani, és sorolhatnám. Tény, hogy a fővárosi bevásárló- központok, és vidéken a nagyobb látogatottságú, átmenő forgalommal is rendelkező városközpontokban vagy turisztikailag frekventált helyeken és a határ mentén, a nagyobb átkelőknél - kedvezőbb helyzetben vannak. Azokban az országrészekben, ahol nagyobb leépítések voltak, nagy a munkanélküliség, kétségkívül a kereskedelem is rosszabb helyzetben van.

- Csalóka kép, a hét végi, főként a szombati forgalmat nem szabad a hét más napjaival azonosítani. Hétfőn, kedden délelőtt bizony alig lézengenek a vevők. Jóval kisebb a forgalom, a KSH adatai szerint 2009 júniusától pedig szinte zuhan a fogyasztás. A kiskereskedelmen belül az élelmiszer-forgalom 7 százalékkal, az iparcikkeké pedig tíz százalékkal esett vissza, miközben az idén a gazdaság összteljesítménye (GDP) 6-7 százalékkal csökken. A gépkocsi-értékesítés drasztikusan, 60-70 százalékkal esett vissza. A tartós fogyasztási cikkeknél 17-18 százalékos volt a forgalom csökkenése. Összességében a háztartások fogyasztása a vártnál nagyobb mértékben csökkent. A második fél évre elfogytak a tartalékok. A vásárlók keresik az olcsóbb bevásárlóhelyeket és az olcsóbb árucikkeket. Ezek nagyrészt a diszkontokban, a hiper- és szupermarketekben találhatók meg. Ilyenek például a saját márkás termékek, amelyekből már a hazai üzletláncokban is egyre szélesebb a választék.

- A forgalom visszaesését elsősorban a kis boltok, a kisvállalkozások sínylik meg? - A korábbi években a csúcs166 ezer kiskereskedelmi értékesítőhely volt Magyarországon, ez a szám az elmúlt két év alatt 158 ezerre csökkent, ami jelentős visszaesésnek számít. A foglalkoztatás ennél is nagyobb mértékű csökkenést mutat, jelenleg 530-540 ezer fő dolgozik a kiskereskedelemben, tíz százalékkal kevesebb, mint egy éve, amikor 600 ezer körül volt a létszám. Jelentős elbocsátások voltak, az alkalmazottak száma az előző évi 365 ezer főről az idén augusztusra 340 ezerre csökkent.

- Meddig tarthat még a lejtmenet?

- A jelenlegi helyzetet látva valószínűleg 2010 második felében indulhat meg leghamarabb a forgalom növekedése.

- Előfordulhat, hogy addig még sorozatos üzletbezárások lesznek, s elképzelhető az is, hogy a vidéki, pangó bevásárlóközpontokból néhányat bezárnak?

- A kis üzleteket sokkal egyszerűbb megszüntetni, szüneteltetni. A bevásárlóközpontok valójában ingatlan-befektetések, ahol egyrészt a bérlők cseréjének gyorsulását tapasztaljuk, másrészt ott is vannak üres, bezárt üzletek, mert az üzemeltetők nem tudják egyik napról a másikra kiadni. A bérleti díjakból a bevételük várhatóan csökkeni fog, de a csőd olyan hamar nem következik be, mert lehet a bérleti díjakat mérsékelni, az üzlethelyiségeket nem kereskedelmi célra hasznosítani, és sorolhatnám. Tény, hogy a fővárosi bevásárló- központok, és vidéken a nagyobb látogatottságú, átmenő forgalommal is rendelkező városközpontokban vagy turisztikailag frekventált helyeken és a határ mentén, a nagyobb átkelőknél - kedvezőbb helyzetben vannak. Azokban az országrészekben, ahol nagyobb leépítések voltak, nagy a munkanélküliség, kétségkívül a kereskedelem is rosszabb helyzetben van.

- A forgalom visszaesését elsősorban a kis boltok, a kisvállalkozások sínylik meg? - A korábbi években a csúcs166 ezer kiskereskedelmi értékesítőhely volt Magyarországon, ez a szám az elmúlt két év alatt 158 ezerre csökkent, ami jelentős visszaesésnek számít. A foglalkoztatás ennél is nagyobb mértékű csökkenést mutat, jelenleg 530-540 ezer fő dolgozik a kiskereskedelemben, tíz százalékkal kevesebb, mint egy éve, amikor 600 ezer körül volt a létszám. Jelentős elbocsátások voltak, az alkalmazottak száma az előző évi 365 ezer főről az idén augusztusra 340 ezerre csökkent.

- Meddig tarthat még a lejtmenet?

- A jelenlegi helyzetet látva valószínűleg 2010 második felében indulhat meg leghamarabb a forgalom növekedése.

- Előfordulhat, hogy addig még sorozatos üzletbezárások lesznek, s elképzelhető az is, hogy a vidéki, pangó bevásárlóközpontokból néhányat bezárnak?

- A kis üzleteket sokkal egyszerűbb megszüntetni, szüneteltetni. A bevásárlóközpontok valójában ingatlan-befektetések, ahol egyrészt a bérlők cseréjének gyorsulását tapasztaljuk, másrészt ott is vannak üres, bezárt üzletek, mert az üzemeltetők nem tudják egyik napról a másikra kiadni. A bérleti díjakból a bevételük várhatóan csökkeni fog, de a csőd olyan hamar nem következik be, mert lehet a bérleti díjakat mérsékelni, az üzlethelyiségeket nem kereskedelmi célra hasznosítani, és sorolhatnám. Tény, hogy a fővárosi bevásárló- központok, és vidéken a nagyobb látogatottságú, átmenő forgalommal is rendelkező városközpontokban vagy turisztikailag frekventált helyeken és a határ mentén, a nagyobb átkelőknél - kedvezőbb helyzetben vannak. Azokban az országrészekben, ahol nagyobb leépítések voltak, nagy a munkanélküliség, kétségkívül a kereskedelem is rosszabb helyzetben van.

- A forgalom visszaesését elsősorban a kis boltok, a kisvállalkozások sínylik meg? - A korábbi években a csúcs166 ezer kiskereskedelmi értékesítőhely volt Magyarországon, ez a szám az elmúlt két év alatt 158 ezerre csökkent, ami jelentős visszaesésnek számít. A foglalkoztatás ennél is nagyobb mértékű csökkenést mutat, jelenleg 530-540 ezer fő dolgozik a kiskereskedelemben, tíz százalékkal kevesebb, mint egy éve, amikor 600 ezer körül volt a létszám. Jelentős elbocsátások voltak, az alkalmazottak száma az előző évi 365 ezer főről az idén augusztusra 340 ezerre csökkent.

- Meddig tarthat még a lejtmenet?

- A jelenlegi helyzetet látva valószínűleg 2010 második felében indulhat meg leghamarabb a forgalom növekedése.

- Előfordulhat, hogy addig még sorozatos üzletbezárások lesznek, s elképzelhető az is, hogy a vidéki, pangó bevásárlóközpontokból néhányat bezárnak?

- A kis üzleteket sokkal egyszerűbb megszüntetni, szüneteltetni. A bevásárlóközpontok valójában ingatlan-befektetések, ahol egyrészt a bérlők cseréjének gyorsulását tapasztaljuk, másrészt ott is vannak üres, bezárt üzletek, mert az üzemeltetők nem tudják egyik napról a másikra kiadni. A bérleti díjakból a bevételük várhatóan csökkeni fog, de a csőd olyan hamar nem következik be, mert lehet a bérleti díjakat mérsékelni, az üzlethelyiségeket nem kereskedelmi célra hasznosítani, és sorolhatnám. Tény, hogy a fővárosi bevásárló- központok, és vidéken a nagyobb látogatottságú, átmenő forgalommal is rendelkező városközpontokban vagy turisztikailag frekventált helyeken és a határ mentén, a nagyobb átkelőknél - kedvezőbb helyzetben vannak. Azokban az országrészekben, ahol nagyobb leépítések voltak, nagy a munkanélküliség, kétségkívül a kereskedelem is rosszabb helyzetben van.

- A forgalom visszaesését elsősorban a kis boltok, a kisvállalkozások sínylik meg? - A korábbi években a csúcs166 ezer kiskereskedelmi értékesítőhely volt Magyarországon, ez a szám az elmúlt két év alatt 158 ezerre csökkent, ami jelentős visszaesésnek számít. A foglalkoztatás ennél is nagyobb mértékű csökkenést mutat, jelenleg 530-540 ezer fő dolgozik a kiskereskedelemben, tíz százalékkal kevesebb, mint egy éve, amikor 600 ezer körül volt a létszám. Jelentős elbocsátások voltak, az alkalmazottak száma az előző évi 365 ezer főről az idén augusztusra 340 ezerre csökkent.

- Meddig tarthat még a lejtmenet?

- A jelenlegi helyzetet látva valószínűleg 2010 második felében indulhat meg leghamarabb a forgalom növekedése.

- Előfordulhat, hogy addig még sorozatos üzletbezárások lesznek, s elképzelhető az is, hogy a vidéki, pangó bevásárlóközpontokból néhányat bezárnak?

- A kis üzleteket sokkal egyszerűbb megszüntetni, szüneteltetni. A bevásárlóközpontok valójában ingatlan-befektetések, ahol egyrészt a bérlők cseréjének gyorsulását tapasztaljuk, másrészt ott is vannak üres, bezárt üzletek, mert az üzemeltetők nem tudják egyik napról a másikra kiadni. A bérleti díjakból a bevételük várhatóan csökkeni fog, de a csőd olyan hamar nem következik be, mert lehet a bérleti díjakat mérsékelni, az üzlethelyiségeket nem kereskedelmi célra hasznosítani, és sorolhatnám. Tény, hogy a fővárosi bevásárló- központok, és vidéken a nagyobb látogatottságú, átmenő forgalommal is rendelkező városközpontokban vagy turisztikailag frekventált helyeken és a határ mentén, a nagyobb átkelőknél - kedvezőbb helyzetben vannak. Azokban az országrészekben, ahol nagyobb leépítések voltak, nagy a munkanélküliség, kétségkívül a kereskedelem is rosszabb helyzetben van.

- A forgalom visszaesését elsősorban a kis boltok, a kisvállalkozások sínylik meg? - A korábbi években a csúcs166 ezer kiskereskedelmi értékesítőhely volt Magyarországon, ez a szám az elmúlt két év alatt 158 ezerre csökkent, ami jelentős visszaesésnek számít. A foglalkoztatás ennél is nagyobb mértékű csökkenést mutat, jelenleg 530-540 ezer fő dolgozik a kiskereskedelemben, tíz százalékkal kevesebb, mint egy éve, amikor 600 ezer körül volt a létszám. Jelentős elbocsátások voltak, az alkalmazottak száma az előző évi 365 ezer főről az idén augusztusra 340 ezerre csökkent.

- Meddig tarthat még a lejtmenet?

- A jelenlegi helyzetet látva valószínűleg 2010 második felében indulhat meg leghamarabb a forgalom növekedése.

- Előfordulhat, hogy addig még sorozatos üzletbezárások lesznek, s elképzelhető az is, hogy a vidéki, pangó bevásárlóközpontokból néhányat bezárnak?

- A kis üzleteket sokkal egyszerűbb megszüntetni, szüneteltetni. A bevásárlóközpontok valójában ingatlan-befektetések, ahol egyrészt a bérlők cseréjének gyorsulását tapasztaljuk, másrészt ott is vannak üres, bezárt üzletek, mert az üzemeltetők nem tudják egyik napról a másikra kiadni. A bérleti díjakból a bevételük várhatóan csökkeni fog, de a csőd olyan hamar nem következik be, mert lehet a bérleti díjakat mérsékelni, az üzlethelyiségeket nem kereskedelmi célra hasznosítani, és sorolhatnám. Tény, hogy a fővárosi bevásárló- központok, és vidéken a nagyobb látogatottságú, átmenő forgalommal is rendelkező városközpontokban vagy turisztikailag frekventált helyeken és a határ mentén, a nagyobb átkelőknél - kedvezőbb helyzetben vannak. Azokban az országrészekben, ahol nagyobb leépítések voltak, nagy a munkanélküliség, kétségkívül a kereskedelem is rosszabb helyzetben van.

- Meddig tarthat még a lejtmenet?

- A jelenlegi helyzetet látva valószínűleg 2010 második felében indulhat meg leghamarabb a forgalom növekedése.

- Előfordulhat, hogy addig még sorozatos üzletbezárások lesznek, s elképzelhető az is, hogy a vidéki, pangó bevásárlóközpontokból néhányat bezárnak?

- A kis üzleteket sokkal egyszerűbb megszüntetni, szüneteltetni. A bevásárlóközpontok valójában ingatlan-befektetések, ahol egyrészt a bérlők cseréjének gyorsulását tapasztaljuk, másrészt ott is vannak üres, bezárt üzletek, mert az üzemeltetők nem tudják egyik napról a másikra kiadni. A bérleti díjakból a bevételük várhatóan csökkeni fog, de a csőd olyan hamar nem következik be, mert lehet a bérleti díjakat mérsékelni, az üzlethelyiségeket nem kereskedelmi célra hasznosítani, és sorolhatnám. Tény, hogy a fővárosi bevásárló- központok, és vidéken a nagyobb látogatottságú, átmenő forgalommal is rendelkező városközpontokban vagy turisztikailag frekventált helyeken és a határ mentén, a nagyobb átkelőknél - kedvezőbb helyzetben vannak. Azokban az országrészekben, ahol nagyobb leépítések voltak, nagy a munkanélküliség, kétségkívül a kereskedelem is rosszabb helyzetben van.

- Meddig tarthat még a lejtmenet?

- A jelenlegi helyzetet látva valószínűleg 2010 második felében indulhat meg leghamarabb a forgalom növekedése.

- Előfordulhat, hogy addig még sorozatos üzletbezárások lesznek, s elképzelhető az is, hogy a vidéki, pangó bevásárlóközpontokból néhányat bezárnak?

- A kis üzleteket sokkal egyszerűbb megszüntetni, szüneteltetni. A bevásárlóközpontok valójában ingatlan-befektetések, ahol egyrészt a bérlők cseréjének gyorsulását tapasztaljuk, másrészt ott is vannak üres, bezárt üzletek, mert az üzemeltetők nem tudják egyik napról a másikra kiadni. A bérleti díjakból a bevételük várhatóan csökkeni fog, de a csőd olyan hamar nem következik be, mert lehet a bérleti díjakat mérsékelni, az üzlethelyiségeket nem kereskedelmi célra hasznosítani, és sorolhatnám. Tény, hogy a fővárosi bevásárló- központok, és vidéken a nagyobb látogatottságú, átmenő forgalommal is rendelkező városközpontokban vagy turisztikailag frekventált helyeken és a határ mentén, a nagyobb átkelőknél - kedvezőbb helyzetben vannak. Azokban az országrészekben, ahol nagyobb leépítések voltak, nagy a munkanélküliség, kétségkívül a kereskedelem is rosszabb helyzetben van.

- Meddig tarthat még a lejtmenet?

- A jelenlegi helyzetet látva valószínűleg 2010 második felében indulhat meg leghamarabb a forgalom növekedése.

- Előfordulhat, hogy addig még sorozatos üzletbezárások lesznek, s elképzelhető az is, hogy a vidéki, pangó bevásárlóközpontokból néhányat bezárnak?

- A kis üzleteket sokkal egyszerűbb megszüntetni, szüneteltetni. A bevásárlóközpontok valójában ingatlan-befektetések, ahol egyrészt a bérlők cseréjének gyorsulását tapasztaljuk, másrészt ott is vannak üres, bezárt üzletek, mert az üzemeltetők nem tudják egyik napról a másikra kiadni. A bérleti díjakból a bevételük várhatóan csökkeni fog, de a csőd olyan hamar nem következik be, mert lehet a bérleti díjakat mérsékelni, az üzlethelyiségeket nem kereskedelmi célra hasznosítani, és sorolhatnám. Tény, hogy a fővárosi bevásárló- központok, és vidéken a nagyobb látogatottságú, átmenő forgalommal is rendelkező városközpontokban vagy turisztikailag frekventált helyeken és a határ mentén, a nagyobb átkelőknél - kedvezőbb helyzetben vannak. Azokban az országrészekben, ahol nagyobb leépítések voltak, nagy a munkanélküliség, kétségkívül a kereskedelem is rosszabb helyzetben van.

- Meddig tarthat még a lejtmenet?

- A jelenlegi helyzetet látva valószínűleg 2010 második felében indulhat meg leghamarabb a forgalom növekedése.

- Előfordulhat, hogy addig még sorozatos üzletbezárások lesznek, s elképzelhető az is, hogy a vidéki, pangó bevásárlóközpontokból néhányat bezárnak?

- A kis üzleteket sokkal egyszerűbb megszüntetni, szüneteltetni. A bevásárlóközpontok valójában ingatlan-befektetések, ahol egyrészt a bérlők cseréjének gyorsulását tapasztaljuk, másrészt ott is vannak üres, bezárt üzletek, mert az üzemeltetők nem tudják egyik napról a másikra kiadni. A bérleti díjakból a bevételük várhatóan csökkeni fog, de a csőd olyan hamar nem következik be, mert lehet a bérleti díjakat mérsékelni, az üzlethelyiségeket nem kereskedelmi célra hasznosítani, és sorolhatnám. Tény, hogy a fővárosi bevásárló- központok, és vidéken a nagyobb látogatottságú, átmenő forgalommal is rendelkező városközpontokban vagy turisztikailag frekventált helyeken és a határ mentén, a nagyobb átkelőknél - kedvezőbb helyzetben vannak. Azokban az országrészekben, ahol nagyobb leépítések voltak, nagy a munkanélküliség, kétségkívül a kereskedelem is rosszabb helyzetben van.

- A jelenlegi helyzetet látva valószínűleg 2010 második felében indulhat meg leghamarabb a forgalom növekedése.

- Előfordulhat, hogy addig még sorozatos üzletbezárások lesznek, s elképzelhető az is, hogy a vidéki, pangó bevásárlóközpontokból néhányat bezárnak?

- A kis üzleteket sokkal egyszerűbb megszüntetni, szüneteltetni. A bevásárlóközpontok valójában ingatlan-befektetések, ahol egyrészt a bérlők cseréjének gyorsulását tapasztaljuk, másrészt ott is vannak üres, bezárt üzletek, mert az üzemeltetők nem tudják egyik napról a másikra kiadni. A bérleti díjakból a bevételük várhatóan csökkeni fog, de a csőd olyan hamar nem következik be, mert lehet a bérleti díjakat mérsékelni, az üzlethelyiségeket nem kereskedelmi célra hasznosítani, és sorolhatnám. Tény, hogy a fővárosi bevásárló- központok, és vidéken a nagyobb látogatottságú, átmenő forgalommal is rendelkező városközpontokban vagy turisztikailag frekventált helyeken és a határ mentén, a nagyobb átkelőknél - kedvezőbb helyzetben vannak. Azokban az országrészekben, ahol nagyobb leépítések voltak, nagy a munkanélküliség, kétségkívül a kereskedelem is rosszabb helyzetben van.

- A jelenlegi helyzetet látva valószínűleg 2010 második felében indulhat meg leghamarabb a forgalom növekedése.

- Előfordulhat, hogy addig még sorozatos üzletbezárások lesznek, s elképzelhető az is, hogy a vidéki, pangó bevásárlóközpontokból néhányat bezárnak?

- A kis üzleteket sokkal egyszerűbb megszüntetni, szüneteltetni. A bevásárlóközpontok valójában ingatlan-befektetések, ahol egyrészt a bérlők cseréjének gyorsulását tapasztaljuk, másrészt ott is vannak üres, bezárt üzletek, mert az üzemeltetők nem tudják egyik napról a másikra kiadni. A bérleti díjakból a bevételük várhatóan csökkeni fog, de a csőd olyan hamar nem következik be, mert lehet a bérleti díjakat mérsékelni, az üzlethelyiségeket nem kereskedelmi célra hasznosítani, és sorolhatnám. Tény, hogy a fővárosi bevásárló- központok, és vidéken a nagyobb látogatottságú, átmenő forgalommal is rendelkező városközpontokban vagy turisztikailag frekventált helyeken és a határ mentén, a nagyobb átkelőknél - kedvezőbb helyzetben vannak. Azokban az országrészekben, ahol nagyobb leépítések voltak, nagy a munkanélküliség, kétségkívül a kereskedelem is rosszabb helyzetben van.

- Előfordulhat, hogy addig még sorozatos üzletbezárások lesznek, s elképzelhető az is, hogy a vidéki, pangó bevásárlóközpontokból néhányat bezárnak?

- A kis üzleteket sokkal egyszerűbb megszüntetni, szüneteltetni. A bevásárlóközpontok valójában ingatlan-befektetések, ahol egyrészt a bérlők cseréjének gyorsulását tapasztaljuk, másrészt ott is vannak üres, bezárt üzletek, mert az üzemeltetők nem tudják egyik napról a másikra kiadni. A bérleti díjakból a bevételük várhatóan csökkeni fog, de a csőd olyan hamar nem következik be, mert lehet a bérleti díjakat mérsékelni, az üzlethelyiségeket nem kereskedelmi célra hasznosítani, és sorolhatnám. Tény, hogy a fővárosi bevásárló- központok, és vidéken a nagyobb látogatottságú, átmenő forgalommal is rendelkező városközpontokban vagy turisztikailag frekventált helyeken és a határ mentén, a nagyobb átkelőknél - kedvezőbb helyzetben vannak. Azokban az országrészekben, ahol nagyobb leépítések voltak, nagy a munkanélküliség, kétségkívül a kereskedelem is rosszabb helyzetben van.

- Előfordulhat, hogy addig még sorozatos üzletbezárások lesznek, s elképzelhető az is, hogy a vidéki, pangó bevásárlóközpontokból néhányat bezárnak?

- A kis üzleteket sokkal egyszerűbb megszüntetni, szüneteltetni. A bevásárlóközpontok valójában ingatlan-befektetések, ahol egyrészt a bérlők cseréjének gyorsulását tapasztaljuk, másrészt ott is vannak üres, bezárt üzletek, mert az üzemeltetők nem tudják egyik napról a másikra kiadni. A bérleti díjakból a bevételük várhatóan csökkeni fog, de a csőd olyan hamar nem következik be, mert lehet a bérleti díjakat mérsékelni, az üzlethelyiségeket nem kereskedelmi célra hasznosítani, és sorolhatnám. Tény, hogy a fővárosi bevásárló- központok, és vidéken a nagyobb látogatottságú, átmenő forgalommal is rendelkező városközpontokban vagy turisztikailag frekventált helyeken és a határ mentén, a nagyobb átkelőknél - kedvezőbb helyzetben vannak. Azokban az országrészekben, ahol nagyobb leépítések voltak, nagy a munkanélküliség, kétségkívül a kereskedelem is rosszabb helyzetben van.

- Előfordulhat, hogy addig még sorozatos üzletbezárások lesznek, s elképzelhető az is, hogy a vidéki, pangó bevásárlóközpontokból néhányat bezárnak?

- A kis üzleteket sokkal egyszerűbb megszüntetni, szüneteltetni. A bevásárlóközpontok valójában ingatlan-befektetések, ahol egyrészt a bérlők cseréjének gyorsulását tapasztaljuk, másrészt ott is vannak üres, bezárt üzletek, mert az üzemeltetők nem tudják egyik napról a másikra kiadni. A bérleti díjakból a bevételük várhatóan csökkeni fog, de a csőd olyan hamar nem következik be, mert lehet a bérleti díjakat mérsékelni, az üzlethelyiségeket nem kereskedelmi célra hasznosítani, és sorolhatnám. Tény, hogy a fővárosi bevásárló- központok, és vidéken a nagyobb látogatottságú, átmenő forgalommal is rendelkező városközpontokban vagy turisztikailag frekventált helyeken és a határ mentén, a nagyobb átkelőknél - kedvezőbb helyzetben vannak. Azokban az országrészekben, ahol nagyobb leépítések voltak, nagy a munkanélküliség, kétségkívül a kereskedelem is rosszabb helyzetben van.

- Előfordulhat, hogy addig még sorozatos üzletbezárások lesznek, s elképzelhető az is, hogy a vidéki, pangó bevásárlóközpontokból néhányat bezárnak?

- A kis üzleteket sokkal egyszerűbb megszüntetni, szüneteltetni. A bevásárlóközpontok valójában ingatlan-befektetések, ahol egyrészt a bérlők cseréjének gyorsulását tapasztaljuk, másrészt ott is vannak üres, bezárt üzletek, mert az üzemeltetők nem tudják egyik napról a másikra kiadni. A bérleti díjakból a bevételük várhatóan csökkeni fog, de a csőd olyan hamar nem következik be, mert lehet a bérleti díjakat mérsékelni, az üzlethelyiségeket nem kereskedelmi célra hasznosítani, és sorolhatnám. Tény, hogy a fővárosi bevásárló- központok, és vidéken a nagyobb látogatottságú, átmenő forgalommal is rendelkező városközpontokban vagy turisztikailag frekventált helyeken és a határ mentén, a nagyobb átkelőknél - kedvezőbb helyzetben vannak. Azokban az országrészekben, ahol nagyobb leépítések voltak, nagy a munkanélküliség, kétségkívül a kereskedelem is rosszabb helyzetben van.

- A kis üzleteket sokkal egyszerűbb megszüntetni, szüneteltetni. A bevásárlóközpontok valójában ingatlan-befektetések, ahol egyrészt a bérlők cseréjének gyorsulását tapasztaljuk, másrészt ott is vannak üres, bezárt üzletek, mert az üzemeltetők nem tudják egyik napról a másikra kiadni. A bérleti díjakból a bevételük várhatóan csökkeni fog, de a csőd olyan hamar nem következik be, mert lehet a bérleti díjakat mérsékelni, az üzlethelyiségeket nem kereskedelmi célra hasznosítani, és sorolhatnám. Tény, hogy a fővárosi bevásárló- központok, és vidéken a nagyobb látogatottságú, átmenő forgalommal is rendelkező városközpontokban vagy turisztikailag frekventált helyeken és a határ mentén, a nagyobb átkelőknél - kedvezőbb helyzetben vannak. Azokban az országrészekben, ahol nagyobb leépítések voltak, nagy a munkanélküliség, kétségkívül a kereskedelem is rosszabb helyzetben van.

- A kis üzleteket sokkal egyszerűbb megszüntetni, szüneteltetni. A bevásárlóközpontok valójában ingatlan-befektetések, ahol egyrészt a bérlők cseréjének gyorsulását tapasztaljuk, másrészt ott is vannak üres, bezárt üzletek, mert az üzemeltetők nem tudják egyik napról a másikra kiadni. A bérleti díjakból a bevételük várhatóan csökkeni fog, de a csőd olyan hamar nem következik be, mert lehet a bérleti díjakat mérsékelni, az üzlethelyiségeket nem kereskedelmi célra hasznosítani, és sorolhatnám. Tény, hogy a fővárosi bevásárló- központok, és vidéken a nagyobb látogatottságú, átmenő forgalommal is rendelkező városközpontokban vagy turisztikailag frekventált helyeken és a határ mentén, a nagyobb átkelőknél - kedvezőbb helyzetben vannak. Azokban az országrészekben, ahol nagyobb leépítések voltak, nagy a munkanélküliség, kétségkívül a kereskedelem is rosszabb helyzetben van.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!