Jön az eper vándorútról Kevesen vállalják az aprómunkát

A fóliasátor alatt katonás rendben sorakoznak a paradicsomfácskák, fürtökben zöldellnek a kis bogyók rajtuk. Németh János szelíden mosolyog azon, hogy mikor lesz ezekből zsíros kenyér mellé harapnivaló.

- Két-három hét múlva. A magyar primőr paradicsom szüretelésének még híja van, mondjon bárki bármit - mondja szelíden a kertész, akinek csőszi háza táján a ligetes-virágos zugok váltakoznak a munkatérnek minősülő fóliasátrakkal, a lótrágyakupaccal, a következő palántáknak előkészített üres ágyásokkal és a szépséges muskátlisládákkal. Kora este lévén ő maga készül a teherautó berakodására, az eladni való paradicsomfákat helyezi el egyetlen alkalmazottjával, Kisfalvi Barnabással. Hogy hányadszor fogják meg ugyanazt a növényt!

- Magyar fajtájú vetőmagot, a Lugas F1 hibrid fajtájú névre hallgatót ültetjük bele egy kis dobozkába, s ahogy növekszik, újra és újra átültetjük. Amit piacra viszünk palántaként, azt utoljára abba a fóliasátorba tesszük, ahol akklimatizálódik a szabadföldi éjszakákhoz - magyarázza.

Németh János negyven éve foglalkozik kertészettel, virágokkal, palántákkal, paradicsommal, paprikával, a rendszerek jövés-menése mellett . Régen kicsiben, most egy kicsit nagyobban műveli ezt a műfajt, a család is közreműködik benne. Egy 55 méteres sátorban ezer paradicsomfa fér el, a sátor oldalán végig sóskasáv húzódik. Fűnyíróval nyírták le, nem érdemes kivinni a piacra. 150 forint lenne kilója, ennél többe kerül a leszedése. S különben jó, ha két kilót megvennének a piacon naponta belőle. Télen más, akkor 6-700 forintot kóstál, akkor érdemes vele vesződni. Tavaly óta egyébként semminek sem emelte az árát Németh János, a válság ilyen értelemben begyűrűzött hozzá is. A költségei persze emelkedtek, bár ő igyekszik takarékoskodni. Meghökkentő trükkjei vannak, amelyek pedig oly kézenfekvőek! Az udvaron a tuják, fenyők, virágok között háromméteres nádcsoport magasodik, vastag, üreges szárú növény. János nyáron át dédelgeti őket, tavasszal pedig, amikor a szél lefújja róla a leveleket, levágja, s méretre darabolja. A paradicsomfáknak ez szolgál karóul. Mondjuk úgy, ingyen. Pénzbe nem kerül, viheti a vevő magával.

- A sátrakban mindent elégető kazán fűt, két kutam adja az öntözővizet. Olcsón veszem a lótrágyát, a gazdája örül, hogy megszabadul tőle. Marhatrágya nincs is, s megfizetni sem tudnám. Az idén még nem használtam növényvédőszert, nincs betegség - mutatja az egészséges növényeket. Ez a fogyasztónak is jó hír, jószerivel bioparadicsomot ehet, aki ilyen helyről vásárolja.

- Az értékesítéssel nincs bajom, nem termelek akkora mennyiséget. Törzsvevőim vannak, a palántákra is, de különösen az érett paradicsomra, s majd az uborkára. A savanyúságszezonban elviszik mindet! Akinek kell, megveszi a zöldséget, gyümölcsöt. Nem gondolkoztam azon, hogy mi mással foglalkozhatnék. Ezt tanultam, ezt szeretem, ebből próbálok megélni.