Ebben a tekintetben az élen Németország és Anglia áll. A jelentésből kiderül, hogy a szélből, napból és biomasszából származó energia az összvillamosenergia-termelés 20,9 százalékát tette ki 2017-ben az Európai Unióban, további 9,1 százalékot jelentett a vízből származó energia.
Összehasonlításképpen a tavalyi adatok alapján szénből a teljes villamosenergia-termelés 20,6 százalékát, míg földgázból 19,7 százalékát állítottak elő. Ez vitathatatlanul egy nagyon pozitív elmozdulás a megújulók irányába, hiszen öt évvel ezelőtt még a szénnel és földgázzal együttesen megtermelt áram a kétszeresét tette ki a szélből, napból, illetve biomasszából nyert energiának.
Egyelőre a megújulók terén észlelhető egyfajta megosztottság Európán belül, a nyugati országok előrébb járnak. Ha a fejlett országok globális beruházásait nézzük, a 2011-es év messze kimagaslik: 197 milliárd dollárt fektettek a megújuló energia szektorba. Ehhez képest a tavalyi esztendőben „csak” 103 milliárd dollárt fordítottak ilyen beruházásra. Ezzel párhuzamosan azonban megfigyelhető a feltörekvő országok beruházásainak évről évre történő növekedése: míg az említett 2011-es évben 91 milliárd dollárt költöttek a megújuló energia szektorra, addig ez az összeg 2017-ben már 177 millió dollárra rúgott. Ez közel 19,5 százalékos növekedés 7 év alatt.
Vajon mi a helyzet Magyarországon?
2017 a megújuló energia alapú termelő kapacitások telepítésére fordított beruházások tekintetében nem csak világviszonylatban számít rekordévnek, de igaz ez hazánkra is. Tavaly 649 millió dollár volt az itthoni befektetések összege. A támogatási rendszer változása, az olcsó finanszírozás és a technológia folyamatos költségcsökkenése nyomán nálunk is magasabb szintre lépett a háztartási, a közepes és a több tíz megawattos nagyobb erőművek telepítése.
De lássuk a tavalyi számokat, amelyeket a MAVIR Zrt. bocsátott lapunk rendelkezésére. 2017-ben a hazánkban megtermelt 32181 GWh energia közel 10 százalékát tették ki a megújulók. Ezen belül a biomasszából származó energia volt a legtöbb, míg a napenergiából származó a legkevesebb. A többi – a termelés mennyiségének sorrendjében – a szélből, hulladékból, vízből és biogázból származott.
Több mint száz naperőműpark létesítése vált nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá: a képen a most épülő Zichyújfalu melletti napelempark látható
Fotós: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap
Fejér megye is pályázott
Fejér megyében az elmúlt időszakban Úrhida és Mór önkormányzata foglalkozott annak lehetőségével, hogy naperőműparkot létesít. Ahogy arról Bognár József, Úrhida polgármestere beszélt lapunknak, először KEHOP-os, majd TOP-os pályázat keretében szeretett volna forrást nyerni a település a megvalósításra, de előbbiben nem írtak ki ilyen jellegű pályázatot, a TOP keretében pedig végül épületenergetikai felújításra pályáztak. Terveiket, amelyeket a környező településekkel – Szabadbattyán, Sárkeszi, Kőszárhegy, Nádasdladány – karöltve szeretnék megvalósítani, azonban nem adták fel. A megvásárolt egyhektáros területet továbbra is napelemekkel szeretnék lefedni, így az említett önkormányzatoknak közel nullás lehetne a villamosenergia-számlája. Konkrét tervek még nem készültek a kivitelezésre, ám Újszilváson már jártak, hogy megtekintsék az ottani, önkormányzati tulajdonú naperőműparkot.
Mór pályázott is, ám nem nyert támogatást, míg Szabadbattyánban egy magánbefektető foglalkozik egy naperőműpark létrehozásának lehetőségével.
