Gazdafórumot tartottak Száron az agrárium védelméért

Az időközi választáson meggyőző többséget szerzett Németh Norbert polgármester volt a házigazdája a szári fórumnak, amelyre Tessely Zoltán, Fejér megye 3. választókerületének országgyűlési képviselője hívta meg a húsz esztendeje a MAGOSZ elnöki tisztét betöltő Jakab Istvánt. Megjelent Molnár Krisztián megyei közgyűlési elnök, Simon László kormánymegbízott, agrárszakmai és érdekképviseleti vezetők. A Brüsszelből érkező hírek szerint a jelenlegi EU-vezetés jelentősen csökkentené az ország agrártámogatását, így a közelgő EP-választásoknak a korábbinál is nagyobb a tétje.

A csökkentés veszélybe sodorná az ágazat felzárkóztatását

Érzékeny időszakot élünk, hangsúlyozta Jakab István, a MAGOSZ (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) elnöke, mivel ezúttal a korábbinál is inkább értékválasztásként tekinthetünk a jövendő európai parlamenti választásokra. Negyedszer járulunk az urnákhoz voksolni, s az eredmény meghatározó lesz Magyarország szempontjából. A magyar agrárium sorsa nagyban múlik a leendő vezetésen, mivel a jelenlegi összetételű Európa Parlament, illetve végrehajtó szerve, az Európai Bizottság durván csökkentené a honi agrártámogatásokat. A területalapú támogatást hektáronként 15 ezer forinttal, a normatív támogatásokat összességében 15-16 százalékkal, a vidékfejlesztésre fordítható összegeket 26-27 százalékkal apasztanák. Ez a tervezet elfogadhatatlan, jelentette ki Jakab István, s a figyelemfelhívás érdekében a MAGOSZ és a Nemzeti Agrárkamara (NAK) aláírásgyűjtésbe kezdett.

A petíciót a hétfői nappal több mint 160 ezren írták alá, legalábbis megduplázva pedig az új EP-elnöknek kívánják a választást követően átnyújtani – nem mindegy hát, ki lesz az, s milyen összetételű képviselői grémium dönt a mostani javaslatról. A mostani eu-s képviselők már nem határozhatnak e tárgyban, Magyarország mellett több ország tesz erőfeszítéseket a szemléletváltásért, amely a mezőgazdasági szektor helyett a migrációt, a migránsokat támogatná inkább az átcsoportosított összegből, világított rá az elnök.

Hazánk az uniós csatlakozás után egyik pillanatról a másikra megnyitotta határait, utat engedett a tőke és az áruk szabad áramlásának, az eu-s tagoknak járó források tehát nem adománynak számítanak, mondta. A belépéskor is csupán 25 százalékot kapott a magyar agrárium a többi uniós tagországokhoz képest, miközben a beérkező árudömping hatására bezártak a hazai cukorgyárak, a húsüzemek és az étolajgyárak többsége. Az eu-s agrár- és vidékfejlesztési támogatások csökkentése veszélybe sodorná mind az ágazat, mind a magyar vidék kívánt felzárkóztatását, s ez ellen fel kell lépnünk, szögezte le az elnök. A honi mezőgazdaság Európában a második legnagyobb agrár­teljesítmény-növekedést produkálta, az agrárexport például 5,8 milliárd euróról 8,9 milliárdra nőtt 2010-től. Az EU-ból érkező vidékfejlesztési források több mint 50 százalékát beruházásokra fordítottuk az említett időszakban, s ennek 80 százalékát a kis- és közepes vállalkozások (kkv) kapták.