A szokásjog átkerült a munkajogi szabályokba

A foglalkoztatás rugalmasságát segíti az új kódex, amely a korábbinál kevesebb szabályt tartalmaz, ugyanakkor több lehetőséget kínál a munkaadó és a munkavállalók közti kölcsönösen előnyös megállapodásra. Január elsejétől egyszerűbb átvinni a jövő évre a szabadságunkat. Növekvő minőségi igény és árverseny jellemzi a munkaerő-kölcsönzést.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozók számára eltérések mutatkoztak, a munkavállaló havi munkabére pl. szabadság igénybevétele esetén kevesebb lett a munkaszerződés szerinti alapbérnél annak függvényében, hogy az adott hónap hány napból állt. Első hónapok gyakorlati tapasztalata alapján fogalmi pontosítások is szükségessé váltak. Fontos, hogy mindenki ugyanazt értse alattuk. Gyakorlatiasabb, praktikusabb lett a munkaügyi szabályozás a könnyebb alkalmazhatóság érdekében.

Dávid Ferenc

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára: – A korábbi Munka törvénykönyve 1992-ben született, és az akkor lebomló nagyipar „testére szabták”, míg az új már a mai Magyarország vállalkozási szerkezete, a növekvő kis- és középvállalkozói szektor sajátosságaira épül.”

Dénes Rajmund Roland

Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége elnöke: – Az új Mt. nagyon időszerű volt es a 24-ik órában érkezett, szerencsére jó es gyakorlatban is jártas szakemberek alkottak. Szükségszerű volt a magyar munkaerő piacának újraszabályozása, hiszen az ,,alapkő” letétele óta több mint 20 év telt el. A hiányzó láncszemek, új piaci trendeket lehetővé tevő rendelkezéseket már nagyon várta a szakma. A kölcsönzésre vonatkozó szigorítások ugyanakkor a szféránk számára rövid távon nézve fájdalmasak voltak, de hiszek benne, hogy hosszabb távon hozzájárulnak a piac tisztulásához. A gyakorlati oldalról ugyanakkor legfontosabbnak azt érzékelem, hogy jobban egyensúlyba kerültek, kiegyenlítődtek a munkavállalói, munkáltatói kötelezettségek és jogok.

Ottó Csaba

Ottó Csaba, a Man at Work Kft. ügyvezetője, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége alelnöke, az Év vállalkozója: – A vállalkozások mindennapi működési feltételeit górcső alá véve elmondható, a – 2013-ban első teljes évben hatályos – Munka törvénykönyve sikeresen vizsgázott. A magyar gazdasági jogrendszerbe beépülve vállalkozói szempontból rugalmasabbá teszi a foglalkoztatást és a korábbinál jobban alkalmazkodik a kisvállalkozások méretéhez. Az egy éve működő munkavédelmi akcióterv is hasznosnak bizonyult, mivel számos – elsősorban alacsony keresetű – munkaerő-piaci szereplő (pályakezdők, védett korban lévők, szakképzetlenek stb.) foglalkoztatása esetén értékelhető és érzékelhető járulékkedvezményt biztosít a foglalkoztatóknak. A vállalkozások szempontjából hatásos lépés volt a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja is, amely könnyen hozzáférhető, olcsó és célzott hitellel ösztönzi a beruházások megvalósulását. Meg kell említeni a közfoglalkoztatás – méretéből adódó – jelentőségét, amely ugyan jobb megoldás a segélyezési gyakorlatnál, azonban hosszú távon többnyire a versenyszférát kell ösztönözni munkahelyteremtésre. Ennek érdekében a kormánynak további lépéseket kell tenni a magyar munkaerő-piac vonzóvá tételének érdekében, minőségi szakképzéssel, kurrens diplomával kell felvértezni és itthon tartani az újonnan végzett fiatalokat. (Forrás: Holub Katalin)