A háztáji a jövő? Kádár Andrea az új nemzeti energiapolitikáról beszélt Fehérváron

Mint Kádár Andrea helyettes államtitkár előadásában fogalmazott: a negyedik ipari forradalom korát éljük, amelyben radikálisan alakulnak át egyes iparágak. Új trendek jelennek meg új kihívásokkal. A megújuló energiák például újra­értelmezik az ellátásbiztonság fogalmát is. Az energetikai és klímapolitikai tervezés során paradigmaváltással kell számolni, amelyhez hozzájön még az is, hogy a becslések szerint a globális energiaigény 2040-re, javarészt a fejlődő gazdaságok növekvő igénye miatt 25 százalékkal nő.

Négy fő szempont

Az energiapolitika kialakításakor négy fő szempontra kell figyelemmel lenni. Az első az energiapiac átalakulása, növekvő kereslettel a fejlődő országok irányából. A második a földgázpiac átalakulása. Itt azt kell látni, hogy a klasszikus, vezetékes földgáz mellett két új forrás tűnt föl: az LNG (cseppfolyós földgáz) és a kőzetrepesztéses technológiák. Az LNG globális szállíthatósága át fogja értelmezni az energiapolitikákat. A harmadik szempont a klímaváltozás és a dekarbonizáció kihívása. Ennek következtében a megújuló energiaforrások szerepe és aránya nőni fog. Ebből következik a negyedik szempont: a villamos energia termelésének módjai megváltoznak. A nagy erőművek szerepe csökken, decentralizáció jelenik meg, sok kis termelőhely alakul ki. Eközben a teljes energiafogyasztáson belül nő a villamosenergia-fogyasztás részaránya, a piacot az elektromobilitás és fűtés-hűtés igényei határozzák meg az elkövetkező években.

Mivel a közelgő változások a hazai energiaszektorban is új stratégiát kívánnak, kidolgozás alatt áll az új nemzeti energiastratégia. Az integrált tervezési munka természetesen a klímaszempontok figyelembevételével zajlik. A tervezés jelen szakaszában több elődokumentum is nyugszik az asztalon. Ilyen a második nemzeti éghajlatváltozási stratégia, az éghajlatváltozási cselekvési terv és a nemzeti energia- és klímaterv (NEKT) is, amely ez év végére áll össze. A folyamat hívószavai: tiszta, okos, megfizethető energia, energetikai függetlenség, a smartvívmányok beépítése a megvalósításba és az energiaszektor klímabarát átalakítása.

A tervezés, átalakulás szempontjai közül az első, hogy a fogyasztó kerüljön kulcsszerepbe, vagyis legyen alacsony a rezsije, erősödjön az energiafüggetlensége, és nőjön a választási szabadsága. Kádár Andrea elárulta: az ITM-en belül a szakemberek csak „háztáji energiatermelésnek” nevezik azt az energiafüggetlenséget erősítő tényezőt, amely közismerten a magánszemélyek napelemes beruházásaiban ölt testet. Második szempont az ellátásbiztonság további erősítése, amely a hatékonyabb energiafelhasználásban, az átalakuló energiapiac lehetőségeinek kiaknázásában, a hazai megújuló energiaforrások fejlesztésében és a szénhidrogének kitermelésének növelésében gyökerezik. A harmadik szempont az energiaszektor klímabarát átalakítása, a nemzetközi megállapodásoknak megfelelően, az üvegházhatású gázok 40 százalékos csökkentési céljával 2030-ig. Kiemelt cél a végfelhasználás csökkentése az épületenergetikai hatás­fokok fejlesztésével.

ESCO

Az új nemzeti energia­stratégia finanszírozási viszonyairól szólva Kádár Andrea megemlítette a jövőre összeálló modernizációs alapot, amelyből az uniós tagállamok, meghatározott mechanizmusokon keresztül, támogatásokat hívhatnak le. A finanszírozás másik eleme az innovációs alap lehetne. Az épületenergetika terén hatalmas a lakossági megtakarítási potenciál – ám ennek kihasználásához komplex épület­energetikai programokat kell kialakítani. E téren talán az ESCO-konstrukció juthat szerephez, amelyben speciá­lis cégek (ESCO – Energy Services Company) fedeznék a végfelhasználói energetikai korszerűsítés árát úgy, hogy az igénylőnek törlesztésként elegendő volna az energiamegtakarítás összegét visszaforgatni.