249 forint felett járt a svájci frank

A frank/forint kurzus kedden egymás után döntötte a csúcsokat. Először reggel fél tízkor nőtt 245,91 forintra a frank. Ezt követően, némi árfolyamcsökkenés után, délután fél hat előtt nem sokkal 247,32 forintra, majd hét óra előtt 249,62 forintra szökött a frank forint árfolyama.
Az előző év végén még 222,76 forinton jegyezték az alpesi valutát. Idei mélypontján, 198,89 forinton április 6-án járt a frank/forint árfolyam.    
Az utóbb öt évben a leggyengébb 2008. július 18-án volt a frank, akkor 140,62 forinton jegyezték.


247 forint felett a svájci frank

A világgazdasági kilátások keltette aggodalmak hatására tovább gyengült kedd estére a forint a svájci frankkal szemben a bankközi devizapiacon - nem sokkal fél hat előtt történelmi csúcsot döntött a frank/forint kurzus.
A svájci frankot 246,53 forinton jegyezték nem sokkal negyed hét előtt a délutáni csúcs 247,32 forint és a reggeli 241,34 forint után. A frank forint árfolyama december 31-én 222,76 forint volt. A forint az idén eddig a leggyengébb kedd délután (247,32 forint), legerősebb pedig április 6-án (198,89 forint) volt az alpesi valutával szemben.
   
Az euró 270,42 forint a délutáni 269,85 forintos és a reggeli 268,67 forintos árfolyamot követően. A múlt év végén 278,25 forinton történt az európai közös valuta jegyzése. Az euró/forint árfolyam január 10-én, 280,84 forinton volt idei maximumán, míg július 7-én, 261,88 forinton a minimumán.
   
Az amerikai dollár jegyzése 190,16 forinton történt a délutáni 189,18 forint és a kora reggeli 188,49 forintot követően. Tavaly év végén 207,74 forinton jegyezték az amerikai fizetőeszközt. Január 10-én 217,88 forintot, május 4-én 176,78 forintot ért a dollár.
   
Száz japán jent a svájci frankkal gyakorlatilag pariban 246,49 forinton jegyeztek a délutáni 245,45 forint és a reggeli 243,46 forint után. December 31-én 255,70 forinton, január 10-én, az idei csúcsot jelentő 262,13 forinton, míg április 11-én, az idei mélypontot jelentő 213,99 forinton történt a jen jegyzése.
   
A frank forint árfolyamának növekedéséhez elsősorban keresztárfolyam-hatások járultak hozzá. Délután rekord alacsony szintre 1,0946-ra süllyedt az euró frank árfolyama. Kora este 1,0965 frankon jegyezték az európai fizetőeszközt.
   
Ugyancsak történelmi mélypontra süllyedtek a régiós valuták a svájci fizetőeszközzel szemben. A frank lengyel zloty árfolyama kedd kora este 3,6741-en, míg a cseh korona árfolyama 22,157-en tetőzött.
   
Ezek a valuták az euróval szemben is gyengültek kedd estére. Az euró jegyzése a reggeli 3,9999 zloty-ról 4,0173-ra nőtt. A közös valutáért a kora reggeli 24,165 korona után 24,243 koronát adtak kedd kora este a bankközi kereskedésben.


Paritásba kerülhet a svájci frank az euróval

Még tovább erősödhet a svájci frank és akár paritásba is kerülhet az euróval, vagyis előfordulhat, hogy 1 euró pontosan 1 svájci frankot ér - vélik a Raiffeisen osztrák bankcsoport elemzői, akik szerint "a frank az euróövezeti adósságválság foglya".
Az euró kedden történelmi mélységbe süllyedt frankkal szemben, az eurót 1,09620 frankon is jegyezték. Az euró bevezetése óta 1,10 frank alatti euró jegyzésre nem volt példa, alig egy héttel korábban pedig még 1,18 frank körül mozgott a 17 uniós tagország közös devizájának árfolyama.

A Raiffeisen Research keddi devizapiaci kommentárja szerint akár az 1:1-es arány, a paritás is elérkezhet, ráadásul "hamarosan", ha ismét elmérgesedik az euróövezeti adósságválság. "Ez pedig ijesztő rendszerességgel, néhány havonta megtörténik, és újra bekövetkezhet, ha például Olaszországban komolyabb gondok adódnak az államadósság finanszírozásával" - áll az elemzésben.

Fundamentálisan - a svájci gazdaság helyzetét, teljesítményét és képességeit tekintve - 1,30 frank körüli euró árfolyam volna indokolt, mégis előfordulhat, hogy az euróval szemben középtávon a paritás körüli helyzet lesz a jellemző, ez lesz az egyensúlyi szint, különösen akkor, ha nem sikerül a piacokat meggyőző megoldást találni a nagyobb euróövezeti tagországok - elsősorban Olaszország és Spanyolország - finanszírozási problémáira.

Ezért aztán "a frank az euróövezeti államadósság-válság foglya", a svájci deviza árfolyamának alakulása attól függ, hogy miként kezelik a krízist, és a válság minden egyes újabb hulláma újabb mélypontra taszíthatja az eurót a frankkal szemben - olvasható a Raiffeisen Research elemzésében.

 
Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Erős frank, avagy még erősebb?

Erős frank, avagy még erősebb?

Mészáros György, az MTI munkatársa írja:
A svájci frank május óta ismét rekordot rekordra halmoz az euróval és a dollárral szemben. Az előző rekordsorozat tavaly tavasszal kezdődött és szinte az év végéig tartott.

Mindig történik valami ugyanis: hol az amerikai adósságkorlát emelése idegesíti a piacokat, hol a világgazdaság második félévi lassulására utaló adatsorok aggasztják a befektetőket, hol meg az időnként lappangva, időnként kitörésszerűen burjánzó euróövezeti adósságválság. Persze e hatások össze is adódnak. A frank legutóbbi, keddi árfolyamrekordjait közvetlenül az okozta, hogy - nem sokkal a második görög mentőprogram euróövezeti meghirdetése után - most meg az olasz és a spanyol állampapírok hozama nőtt akkorára, mint még soha az euróövezet fennállása óta.

Ám akármi történik is, mindenből az arany és a svájci frank húz hasznot. A két eszköz már hasonlóan működik: gyakorlatilag a svájci frank sem hoz kamatot, mert a Svájci Nemzeti Bank évek óta nulla közelében tartja kamatcélját. Így a svájci frank, az aranyhoz hasonlóan, tartalékolást, kincsképzést, értékőrzést-mentést szolgál.

Az elemzők sokszor elemezték már az ismétlődő frankrekordok okait. A befektetők menedéket keresnek a nemzetközi pénzügyek újabb és újabb viszontagságai közepette. Leállt a devizahitelezés Kelet-Közép-Európában: azóta e hitelek piacán gyakorlatilag csak törlesztés van, vagyis az adósok rendszeresen frankot vesznek, de nincs új hitelfelvevő, aki hazai valutájára váltana svájci frankban jegyzett hitelt. Emlegetik a svájci jegybank nyíltpiaci politikáját is: tavaly tavasszal beszüntette a frankeladást.

Tulajdonképpen csak az a kérdés, hogy ha baj van, akkor a befektetők miért éppen a svájci frankot választják? A válasz meglehetősen egyszerű: mert alig van más, amit választhatnának. Az amerikai kincstárjegy gyanússá vált, az euróövezeti állampapír-piac bukdácsol, a felzárkózó gazdaságú ázsiai piacokon nagy az infláció, Japán a földrengés következményeit nyögi. A javuló adósságpályán haladó új EU-tagok, köztük Magyarország állampapírpiaca az utóbbi pár hónapban vonzóbb lett ugyan, de ezeknek meg a mérete nem elegendő. Keresett a német államadósság is: kedden a tízéves Bund reálhozama ötven év óta először negatív lett: a piaci hozam 2,395 százalékos napi nominális mélypontja elmaradt a 2,4 százalékos júliusi inflációtól. Késő délután 2,415 százalék volt a Bund hozama

Közben a svájci gazdaság szilárd, sőt. Hatalmas Svájc kereskedelmi és folyómérleg többlete: mindenki tartozik Svájcnak, vagyis ezért is kénytelen svájci frankot vásárolni.

A Svájci Nemzeti Bank a legutóbbi, júniusi kamatdöntésének kommentárjában azt írta, hogy "a svájci frank erős felértékelődése ellenére a gazdaság továbbra is profitál a robusztus nemzetközi keresletből". Vagyis értésre adta, hogy részéről minden rendben, eszébe sincs beavatkozni a frank rontása végett ezentúl sem.

A legfrissebb adatok is igazolják ezt. Svájc exportja júniusban 15,797 milliárd frank volt, 8,2 százalékkal 
kevesebb az egy évvel korábbinál. Májusban a 18,4 milliárd frankos kivitel 22,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A behozatal az egy évvel korábbihoz képest 9,5 százalékos csökkenéssel 14,052 milliárd frank volt júniusban. Májusban a 15,1 milliárd frankos import 3,9 százalékkal volt több a tavaly májusinál.    

Vagyis: amikor a svájci export nő, akkor jobban nő, mint a behozatal, majd amikor a világgazdaság általános lassulása miatt esetleg csökkent, akkor az import annál is jobban csökken. Kell-e ennél egészségesebb külkereskedelmi arculat? Nem kell: a júniusi kereskedelmi többlet, 1,745 milliárd frank, elmaradt ugyan  a májusi 3,254 milliárdtól, de meghaladta a tavaly júniusi 1,648 milliárdot.

Tehát a svájci frank ereje továbbra sem hátráltatja a külkereskedelem teljesítményét, ezért továbbra sem 
várható, hogy a Svájci Nemzeti Bank felújítaná a tavaly tavasszal abbahagyott nyíltpiaci beavatkozásokat a frank gyengítése végett.

Erős frank, avagy még erősebb?

Mészáros György, az MTI munkatársa írja:
A svájci frank május óta ismét rekordot rekordra halmoz az euróval és a dollárral szemben. Az előző rekordsorozat tavaly tavasszal kezdődött és szinte az év végéig tartott.

Mindig történik valami ugyanis: hol az amerikai adósságkorlát emelése idegesíti a piacokat, hol a világgazdaság második félévi lassulására utaló adatsorok aggasztják a befektetőket, hol meg az időnként lappangva, időnként kitörésszerűen burjánzó euróövezeti adósságválság. Persze e hatások össze is adódnak. A frank legutóbbi, keddi árfolyamrekordjait közvetlenül az okozta, hogy - nem sokkal a második görög mentőprogram euróövezeti meghirdetése után - most meg az olasz és a spanyol állampapírok hozama nőtt akkorára, mint még soha az euróövezet fennállása óta.

Ám akármi történik is, mindenből az arany és a svájci frank húz hasznot. A két eszköz már hasonlóan működik: gyakorlatilag a svájci frank sem hoz kamatot, mert a Svájci Nemzeti Bank évek óta nulla közelében tartja kamatcélját. Így a svájci frank, az aranyhoz hasonlóan, tartalékolást, kincsképzést, értékőrzést-mentést szolgál.

Az elemzők sokszor elemezték már az ismétlődő frankrekordok okait. A befektetők menedéket keresnek a nemzetközi pénzügyek újabb és újabb viszontagságai közepette. Leállt a devizahitelezés Kelet-Közép-Európában: azóta e hitelek piacán gyakorlatilag csak törlesztés van, vagyis az adósok rendszeresen frankot vesznek, de nincs új hitelfelvevő, aki hazai valutájára váltana svájci frankban jegyzett hitelt. Emlegetik a svájci jegybank nyíltpiaci politikáját is: tavaly tavasszal beszüntette a frankeladást.

Tulajdonképpen csak az a kérdés, hogy ha baj van, akkor a befektetők miért éppen a svájci frankot választják? A válasz meglehetősen egyszerű: mert alig van más, amit választhatnának. Az amerikai kincstárjegy gyanússá vált, az euróövezeti állampapír-piac bukdácsol, a felzárkózó gazdaságú ázsiai piacokon nagy az infláció, Japán a földrengés következményeit nyögi. A javuló adósságpályán haladó új EU-tagok, köztük Magyarország állampapírpiaca az utóbbi pár hónapban vonzóbb lett ugyan, de ezeknek meg a mérete nem elegendő. Keresett a német államadósság is: kedden a tízéves Bund reálhozama ötven év óta először negatív lett: a piaci hozam 2,395 százalékos napi nominális mélypontja elmaradt a 2,4 százalékos júliusi inflációtól. Késő délután 2,415 százalék volt a Bund hozama

Közben a svájci gazdaság szilárd, sőt. Hatalmas Svájc kereskedelmi és folyómérleg többlete: mindenki tartozik Svájcnak, vagyis ezért is kénytelen svájci frankot vásárolni.

A Svájci Nemzeti Bank a legutóbbi, júniusi kamatdöntésének kommentárjában azt írta, hogy "a svájci frank erős felértékelődése ellenére a gazdaság továbbra is profitál a robusztus nemzetközi keresletből". Vagyis értésre adta, hogy részéről minden rendben, eszébe sincs beavatkozni a frank rontása végett ezentúl sem.

A legfrissebb adatok is igazolják ezt. Svájc exportja júniusban 15,797 milliárd frank volt, 8,2 százalékkal 
kevesebb az egy évvel korábbinál. Májusban a 18,4 milliárd frankos kivitel 22,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A behozatal az egy évvel korábbihoz képest 9,5 százalékos csökkenéssel 14,052 milliárd frank volt júniusban. Májusban a 15,1 milliárd frankos import 3,9 százalékkal volt több a tavaly májusinál.    

Vagyis: amikor a svájci export nő, akkor jobban nő, mint a behozatal, majd amikor a világgazdaság általános lassulása miatt esetleg csökkent, akkor az import annál is jobban csökken. Kell-e ennél egészségesebb külkereskedelmi arculat? Nem kell: a júniusi kereskedelmi többlet, 1,745 milliárd frank, elmaradt ugyan  a májusi 3,254 milliárdtól, de meghaladta a tavaly júniusi 1,648 milliárdot.

Tehát a svájci frank ereje továbbra sem hátráltatja a külkereskedelem teljesítményét, ezért továbbra sem 
várható, hogy a Svájci Nemzeti Bank felújítaná a tavaly tavasszal abbahagyott nyíltpiaci beavatkozásokat a frank gyengítése végett.

Erős frank, avagy még erősebb?

Mészáros György, az MTI munkatársa írja:
A svájci frank május óta ismét rekordot rekordra halmoz az euróval és a dollárral szemben. Az előző rekordsorozat tavaly tavasszal kezdődött és szinte az év végéig tartott.

Mindig történik valami ugyanis: hol az amerikai adósságkorlát emelése idegesíti a piacokat, hol a világgazdaság második félévi lassulására utaló adatsorok aggasztják a befektetőket, hol meg az időnként lappangva, időnként kitörésszerűen burjánzó euróövezeti adósságválság. Persze e hatások össze is adódnak. A frank legutóbbi, keddi árfolyamrekordjait közvetlenül az okozta, hogy - nem sokkal a második görög mentőprogram euróövezeti meghirdetése után - most meg az olasz és a spanyol állampapírok hozama nőtt akkorára, mint még soha az euróövezet fennállása óta.

Ám akármi történik is, mindenből az arany és a svájci frank húz hasznot. A két eszköz már hasonlóan működik: gyakorlatilag a svájci frank sem hoz kamatot, mert a Svájci Nemzeti Bank évek óta nulla közelében tartja kamatcélját. Így a svájci frank, az aranyhoz hasonlóan, tartalékolást, kincsképzést, értékőrzést-mentést szolgál.

Az elemzők sokszor elemezték már az ismétlődő frankrekordok okait. A befektetők menedéket keresnek a nemzetközi pénzügyek újabb és újabb viszontagságai közepette. Leállt a devizahitelezés Kelet-Közép-Európában: azóta e hitelek piacán gyakorlatilag csak törlesztés van, vagyis az adósok rendszeresen frankot vesznek, de nincs új hitelfelvevő, aki hazai valutájára váltana svájci frankban jegyzett hitelt. Emlegetik a svájci jegybank nyíltpiaci politikáját is: tavaly tavasszal beszüntette a frankeladást.

Tulajdonképpen csak az a kérdés, hogy ha baj van, akkor a befektetők miért éppen a svájci frankot választják? A válasz meglehetősen egyszerű: mert alig van más, amit választhatnának. Az amerikai kincstárjegy gyanússá vált, az euróövezeti állampapír-piac bukdácsol, a felzárkózó gazdaságú ázsiai piacokon nagy az infláció, Japán a földrengés következményeit nyögi. A javuló adósságpályán haladó új EU-tagok, köztük Magyarország állampapírpiaca az utóbbi pár hónapban vonzóbb lett ugyan, de ezeknek meg a mérete nem elegendő. Keresett a német államadósság is: kedden a tízéves Bund reálhozama ötven év óta először negatív lett: a piaci hozam 2,395 százalékos napi nominális mélypontja elmaradt a 2,4 százalékos júliusi inflációtól. Késő délután 2,415 százalék volt a Bund hozama

Közben a svájci gazdaság szilárd, sőt. Hatalmas Svájc kereskedelmi és folyómérleg többlete: mindenki tartozik Svájcnak, vagyis ezért is kénytelen svájci frankot vásárolni.

A Svájci Nemzeti Bank a legutóbbi, júniusi kamatdöntésének kommentárjában azt írta, hogy "a svájci frank erős felértékelődése ellenére a gazdaság továbbra is profitál a robusztus nemzetközi keresletből". Vagyis értésre adta, hogy részéről minden rendben, eszébe sincs beavatkozni a frank rontása végett ezentúl sem.

A legfrissebb adatok is igazolják ezt. Svájc exportja júniusban 15,797 milliárd frank volt, 8,2 százalékkal 
kevesebb az egy évvel korábbinál. Májusban a 18,4 milliárd frankos kivitel 22,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A behozatal az egy évvel korábbihoz képest 9,5 százalékos csökkenéssel 14,052 milliárd frank volt júniusban. Májusban a 15,1 milliárd frankos import 3,9 százalékkal volt több a tavaly májusinál.    

Vagyis: amikor a svájci export nő, akkor jobban nő, mint a behozatal, majd amikor a világgazdaság általános lassulása miatt esetleg csökkent, akkor az import annál is jobban csökken. Kell-e ennél egészségesebb külkereskedelmi arculat? Nem kell: a júniusi kereskedelmi többlet, 1,745 milliárd frank, elmaradt ugyan  a májusi 3,254 milliárdtól, de meghaladta a tavaly júniusi 1,648 milliárdot.

Tehát a svájci frank ereje továbbra sem hátráltatja a külkereskedelem teljesítményét, ezért továbbra sem 
várható, hogy a Svájci Nemzeti Bank felújítaná a tavaly tavasszal abbahagyott nyíltpiaci beavatkozásokat a frank gyengítése végett.

OLDALTÖRÉS: A nyugat-európai értéktőzsdék tovább zuhantak, új mélységekben az euró és a dollár, rekordon az arany

A nyugat-európai értéktőzsdék tovább zuhantak, új mélységekben az euró és a dollár, rekordon az arany

A nyugat-európai értéktőzsdék tovább zuhantak, új mélységekben az euró és a dollár, rekordon az arany

A nyugat-európai értéktőzsdék tovább zuhantak, új mélységekben az euró és a dollár, rekordon az arany

Az amerikai adósságkorlát emelése körüli izgalmat kedden már háttérbe szorították az euróövezeti államadósság-válság és a világgazdaság legújabb fejleményei, így a nyugat-európai értéktőzsdék fő mutatói tovább zuhantak.

A legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 0,4 százalékos visszalépéssel kezdett, és előzetes adat szerint 1,61 százalékos napi csökkenéssel 1.050,74 ponton, közel egyéves mélyponton zárt, 6,32 százalékkal a tavaly év végi értéke alatt. Harmadik napja esett, miután a múlt hetet 2,42 százalékkal alacsonyabban végezte, mint az előzőt.
Kedden minden lefelé mutatott: a nyersanyagipari részvények estek a rosszabbodó világgazdasági kilátások miatt, amelyeket a pénteken megjelent, vártnál gyengébb második negyedévi amerikai GDP-adatok, a hétfőn világszerte kiadott, lassuló feldolgozóipari teljesítménymutatók, majd az amerikai lakossági fogyasztás két éve első havi csökkenéséről kedden megjelent adatok jeleztek. 
A bankrészvények átlagosan 26 havi mélypontra süllyedtek - 2,3 százalékos átlagos napi veszteséggel -, miután a legnagyobb francia bank, a BNP Paribas vártnál rosszabb eredményt jelentett a második negyedévről, főleg a görög államdósság-papírok értékvesztése okozta leírás miatt. 
     
LONDON, FRANKFURT, PÁRIZS, VARSÓ, NEW YORK

A londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 kedden 56,04 pontos, 0,92 százalékos romlással 5.718,39 ponton zárt, 3,08 százalékkal a tavaly év végi értéke alatt.
A frankfurti DAX-30 157,23 pontos, 2,26 százalékos mínusszal 6.796,75 ponton végzett, 1,70 százalékkal alacsonyabban, mint az év végén.
Párizsban a CAC-40 65,26 ponttal, 1,82 százalékkal 3.522,79 pontra süllyedt, ez 7,41 százalékkal kevesebb az év véginél.
Varsóban a WIG20 1,55 százalékkal 2.660,37 pontra fogyatkozott. A Mol 296,00 zlotyn nyitott és így is zárt, 1,56 százalékkal olcsóbban, mint hétfőn. 
A nyugat-európai tőzsdezárás után a New York-i részvénypiacok fő mutatói közül a Dow Jones ipari átlag (DJIA) 0,78 százalékkal, az S&P-500-as 1,06 százalékkal, a Nasdaq piac összetett mutatója 0,87 százalékkal volt a hétfői záró alatt.
 
AZ OLAJPIAC VEGYESEN ALAKULT

Az északi-tengeri Brent könnyűolaj reggel 26 centtel, estefelé 16 centtel volt olcsóbb a hétfői zárónál, hordónként (159 liter) 116,65 dollárnál tartott. Napközben 115,60-118,50 dollár között mozgott. Április 11-én több mint két és féléves csúcsra, 127,02 dollárra hágott, annál drágább utoljára 2008. augusztus elsején volt. 
A nyugati féltekén irányadó amerikai West Texas Intermediate (WTI) referenciafajta hordója 84 centet vesztett, 94,05 dollárra. Május 2-án új idei csúcsot döntött 114,81 dolláron, ezzel a legdrágább volt 2008. szeptember elseje óta. 
Az európai párlatkereskedelem számára irányadó gázolajjegyzés tonnánként 968,75 dollár volt Londonban estefelé, 2,00 dollárral olcsóbb a hétfői zárónál.
A rossz hírek az olajpiacot is fékezik, de napközben a devizapiaci bizonytalanság időnként okozott kisebb-nagyobb árugrásokat is.

ÚJ MÉLYPONTON AZ EURÓ ÉS A DOLLÁR A SVÁJCI FRANKKAL SZEMBEN

Az értéktőzsdék nyitásakor az euró 1,4186 dollár volt vételi oldalon a bankközi devizapiacon, az értéktőzsdék zárása után 1,4232 dollárnál tartott, 0,0017 dollárral olcsóbban a hétfő estinél, 6,29 százalékkal drágábban, mint tavaly év végén. Május 4-én az euró 1,4939 dolláron új idei csúcsra ért a dollárral szemben, ez 2009. december 4-e óta is a legmagasabb. 
Az euró este 1,0972 svájci frank volt, 0,0191 frankkal kevesebb a hétfői későinél, 12,29 százalékkal gyengébb az év véginél. 
Kedden további, erős napközi kilengéseket okoztak az euróövezeti államadósság-piac további zavarai. A spanyol és az olasz állampapírok hozama akkorára nőtt, mint az euróövezet fennállása óta még soha, miközben a német Bund reálhozama több mint ötvenéves rekordot döntött az ellenkező irányban, negatív tartományba esvén. 
Ezek a riadalmak újabb történelmi mélypontokra szorították a dollárt és az eurót a svájci frankhoz képest. Az eurónál az utolsó 1,0947 frank volt, a dollárnál 0,7708 frank. 
A dollár már múlt héten is majdnem minden nap új mélypontra esett a svájci valutával szemben, az euró lejtmenete július 18-tól múlt péntekig szünetelt. 
    
AZ ARANY ÁRA ISMÉT CSÚCSON 
 
Az arany unciánként (31,1 gramm) 1.638,20 dollár volt kedden későn azonnali szállításra Londonban, drágább a hétfő esti 1.627,55 dollárnál. 
A világpiaci kilátások és az euróövezeti fejlemények miatt megint igen népszerű az arany: a hétfői kihagyás után kedden megint történelmi csúcsot döntött az ára 1.641,55 dolláron. 
A mostani rekordsorozat július 13-án kezdődött 1.590,15 dolláron, miután az addigi árcsúcs, 1.575,95 dollár, május 2-a óta állta a sarat. Az 1.600 dollárt először július 18-án lépte át az arany ára.