Alig kaptak helyben élő gazdák az állami területből

Az állami földek bérleti pályázata Fejér megyében színjátékhoz hasonlítható, pontosan lehet tudni, ki kinek a rokona és lekötelezettje - mondta a volt államtitkár, aki Fejér és Baranya mellett már a Borsodban történt pályázati összehasonlítást is elvégezte.

Ángyán József, aki egyetemi tanárként - mint mondta: elemzőként - került az agrártárcához, elmondta: még neki sincs egyszerű dolga, mert az állami földek pályázatainak adatai nem lelhetők fel egy helyen, valósággal nyomozást kell végezni, ha  a pályázat kiírásától a bírálaton át az eredményig mindent össze akar szedni. A ma is a Fidesz-KDNP parlamenti frakciójában ülő országgyűlési képviselő a kedd esti gazdafórumon azt állította, hogy a csákvári állami gazdasági vezetők és Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester is erősen megkérdőjelezhető körülmények között nyerték el a földek bérleti jogát, miközben a helybéliek sok településen, Kajászó mellett Bicskén, Bodajkon, Előszálláson, Isztiméren és másutt, "egy deka földhöz sem" jutottak. A szakember, aki tavasszal éppen ezek miatt az ügyek miatt mondott le földművelésügyi államtitkári posztjáról, bejelentette: az eddig bérbe adott 18 300 hektárból 10 300 hektár elemzésével végzett, s következtetéseit heteken belül nyilvánosságra fogja hozni - előbb a frakcióban, majd honlapján is.

- Fejér megyében az a legaggasztóbb - mondta a népes számú megjelent zajos helyeslése közepette a professzor -, hogy 82 százalékban nem helyben lakó gazda nyert a pályázatokon, a földbérletek 68 százaléka Felcsútra, Csákvárra és Székesfehérvárra került. Van olyan budapesti idősotthonban lakó hölgy, aki közel 200 hektár művelésére kapott jogosultságot.

Ángyán József azt a feltételezését is megfogalmazta, hogy még a pályázatok kiírása előtt megszülettek azok a háttér-megállapodások, amelyek eredményeit most a számokban látjuk.