2010.06.30. 02:29
Befektetési mesterkurzus - tanácsok nyugdíj-megtakarításhoz
Budapest - Merre tart ma Magyarország? - címmel befektetési mesterkurzust indított a DFT Hungária. A diskurzus, amelyről a Pannon Lapok Társasága sorozatban számol be, a gazdaságpolitikai kilátásokról, a devizapiac tanulságairól, a válság utáni stratégiákról, jóslatokról szól. A 7. részben Borza Gábor és Pájer Tamás, az ING szakértői a nyugdíjakról és a nyugdíjrendszer lehetőségeiről szóltak.
- Pályakezdőként olyan nyugdíj-megtakarítást érdemes választani, amelyik növekedési portfóliót tartalmaz - vélte Pájer Tamás, az ING Befektetési Alapkezelő Befektetési Igazgatója. Elsősorban azért, mert a nyugdíj-megtakarítások jelentős része a felosztó-kiróvó állami nyugdíjrendszeren keresztül úgyis az államhoz vándorol. A növekedési portfóliók annyiban jelentenek alternatívát, hogy a magánnyugdíj-pénztárakhoz kerülő járulék, azaz a jövedelmünk nyolc százalékának a fele külföldi és hazai részvényekbe vándorol, így jelentősen csökkenthető, szétteríthető, szaknyelven szólva diverzifikálható a hazai kockázat. Egy negyvenéves megtakarítási periódusban valószínűleg a növekedési portfólió lesz az, amelyik megtartja a vásárlóértékét.
2007-től, a választható portfóliós rendszer bevezetésétől kezdve egészen nagy különbségek vannak a pénztárak között. Megszűnt a korábbi, csordásodásnak nevezett jelenség, ami a szektort korábban jellemezte. 2007-re a pénztárak tökéletesen megtanulták egymást: egyszerű, hazai, másolható eszközökbe, ugyanabba fektetett mindenki. Most a különféle portfóliók, a növekedési, a klasszikus és a kiegyensúlyozott is nagyon eltérő hozamokat produkálnak - még egy szolgáltatón belül is - és a szolgáltatók között is egyre érzékelhetőbb, hogy vannak agresszívebb és konzervatív befektetési politikát folytatók - húzta alá.
Pájer Tamás szerint a nyugdíjra gyűjtő, mint ebből a szempontból potenciális befektető, életpályája és a nyugdíjig hátralévő évek jövedelmi, vagyoni viszonyainak figyelembevételével hozza meg a döntést, milyen szerkezete legyen nyugdíj-megtakarításnak. Alapvetően nem alapkezelőt, hanem pénztárat kell választani, mert hosszú távon a hozamok túlnyomó részét a befektetési stratégiák hozzák. E döntéshez jó alapot nyújt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a Magyarországon működő magánnyugdíjpénztárak érdekképviseleti szervezete, a Stabilitás Pénztárszövetség és a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) internetes oldala.
- A magányugdíjpénztári rendszerben elért 1,5 százalékos reálhozam nem is olyan alacsony, mint amilyennek látszik, hiszen ez nettó érték, amit az alapkezelési költségek után kell érteni, és azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt száz év egyik legnagyobb krachja is ez idő alatt volt. Az államba vetett bizalom e téren csalóka, hiszen államcsőd esetén nemcsak elszegényedünk, de a nyugdíjunk is ugrik - hívta fel a figyelmet a szakértő.
Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu
- Pályakezdőként olyan nyugdíj-megtakarítást érdemes választani, amelyik növekedési portfóliót tartalmaz - vélte Pájer Tamás, az ING Befektetési Alapkezelő Befektetési Igazgatója. Elsősorban azért, mert a nyugdíj-megtakarítások jelentős része a felosztó-kiróvó állami nyugdíjrendszeren keresztül úgyis az államhoz vándorol. A növekedési portfóliók annyiban jelentenek alternatívát, hogy a magánnyugdíj-pénztárakhoz kerülő járulék, azaz a jövedelmünk nyolc százalékának a fele külföldi és hazai részvényekbe vándorol, így jelentősen csökkenthető, szétteríthető, szaknyelven szólva diverzifikálható a hazai kockázat. Egy negyvenéves megtakarítási periódusban valószínűleg a növekedési portfólió lesz az, amelyik megtartja a vásárlóértékét.
2007-től, a választható portfóliós rendszer bevezetésétől kezdve egészen nagy különbségek vannak a pénztárak között. Megszűnt a korábbi, csordásodásnak nevezett jelenség, ami a szektort korábban jellemezte. 2007-re a pénztárak tökéletesen megtanulták egymást: egyszerű, hazai, másolható eszközökbe, ugyanabba fektetett mindenki. Most a különféle portfóliók, a növekedési, a klasszikus és a kiegyensúlyozott is nagyon eltérő hozamokat produkálnak - még egy szolgáltatón belül is - és a szolgáltatók között is egyre érzékelhetőbb, hogy vannak agresszívebb és konzervatív befektetési politikát folytatók - húzta alá.
Pájer Tamás szerint a nyugdíjra gyűjtő, mint ebből a szempontból potenciális befektető, életpályája és a nyugdíjig hátralévő évek jövedelmi, vagyoni viszonyainak figyelembevételével hozza meg a döntést, milyen szerkezete legyen nyugdíj-megtakarításnak. Alapvetően nem alapkezelőt, hanem pénztárat kell választani, mert hosszú távon a hozamok túlnyomó részét a befektetési stratégiák hozzák. E döntéshez jó alapot nyújt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a Magyarországon működő magánnyugdíjpénztárak érdekképviseleti szervezete, a Stabilitás Pénztárszövetség és a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) internetes oldala.
- A magányugdíjpénztári rendszerben elért 1,5 százalékos reálhozam nem is olyan alacsony, mint amilyennek látszik, hiszen ez nettó érték, amit az alapkezelési költségek után kell érteni, és azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt száz év egyik legnagyobb krachja is ez idő alatt volt. Az államba vetett bizalom e téren csalóka, hiszen államcsőd esetén nemcsak elszegényedünk, de a nyugdíjunk is ugrik - hívta fel a figyelmet a szakértő.
Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu
2007-től, a választható portfóliós rendszer bevezetésétől kezdve egészen nagy különbségek vannak a pénztárak között. Megszűnt a korábbi, csordásodásnak nevezett jelenség, ami a szektort korábban jellemezte. 2007-re a pénztárak tökéletesen megtanulták egymást: egyszerű, hazai, másolható eszközökbe, ugyanabba fektetett mindenki. Most a különféle portfóliók, a növekedési, a klasszikus és a kiegyensúlyozott is nagyon eltérő hozamokat produkálnak - még egy szolgáltatón belül is - és a szolgáltatók között is egyre érzékelhetőbb, hogy vannak agresszívebb és konzervatív befektetési politikát folytatók - húzta alá.
Pájer Tamás szerint a nyugdíjra gyűjtő, mint ebből a szempontból potenciális befektető, életpályája és a nyugdíjig hátralévő évek jövedelmi, vagyoni viszonyainak figyelembevételével hozza meg a döntést, milyen szerkezete legyen nyugdíj-megtakarításnak. Alapvetően nem alapkezelőt, hanem pénztárat kell választani, mert hosszú távon a hozamok túlnyomó részét a befektetési stratégiák hozzák. E döntéshez jó alapot nyújt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a Magyarországon működő magánnyugdíjpénztárak érdekképviseleti szervezete, a Stabilitás Pénztárszövetség és a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) internetes oldala.
- A magányugdíjpénztári rendszerben elért 1,5 százalékos reálhozam nem is olyan alacsony, mint amilyennek látszik, hiszen ez nettó érték, amit az alapkezelési költségek után kell érteni, és azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt száz év egyik legnagyobb krachja is ez idő alatt volt. Az államba vetett bizalom e téren csalóka, hiszen államcsőd esetén nemcsak elszegényedünk, de a nyugdíjunk is ugrik - hívta fel a figyelmet a szakértő.
Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu
2007-től, a választható portfóliós rendszer bevezetésétől kezdve egészen nagy különbségek vannak a pénztárak között. Megszűnt a korábbi, csordásodásnak nevezett jelenség, ami a szektort korábban jellemezte. 2007-re a pénztárak tökéletesen megtanulták egymást: egyszerű, hazai, másolható eszközökbe, ugyanabba fektetett mindenki. Most a különféle portfóliók, a növekedési, a klasszikus és a kiegyensúlyozott is nagyon eltérő hozamokat produkálnak - még egy szolgáltatón belül is - és a szolgáltatók között is egyre érzékelhetőbb, hogy vannak agresszívebb és konzervatív befektetési politikát folytatók - húzta alá.
Pájer Tamás szerint a nyugdíjra gyűjtő, mint ebből a szempontból potenciális befektető, életpályája és a nyugdíjig hátralévő évek jövedelmi, vagyoni viszonyainak figyelembevételével hozza meg a döntést, milyen szerkezete legyen nyugdíj-megtakarításnak. Alapvetően nem alapkezelőt, hanem pénztárat kell választani, mert hosszú távon a hozamok túlnyomó részét a befektetési stratégiák hozzák. E döntéshez jó alapot nyújt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a Magyarországon működő magánnyugdíjpénztárak érdekképviseleti szervezete, a Stabilitás Pénztárszövetség és a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) internetes oldala.
- A magányugdíjpénztári rendszerben elért 1,5 százalékos reálhozam nem is olyan alacsony, mint amilyennek látszik, hiszen ez nettó érték, amit az alapkezelési költségek után kell érteni, és azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt száz év egyik legnagyobb krachja is ez idő alatt volt. Az államba vetett bizalom e téren csalóka, hiszen államcsőd esetén nemcsak elszegényedünk, de a nyugdíjunk is ugrik - hívta fel a figyelmet a szakértő.
Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu
Pájer Tamás szerint a nyugdíjra gyűjtő, mint ebből a szempontból potenciális befektető, életpályája és a nyugdíjig hátralévő évek jövedelmi, vagyoni viszonyainak figyelembevételével hozza meg a döntést, milyen szerkezete legyen nyugdíj-megtakarításnak. Alapvetően nem alapkezelőt, hanem pénztárat kell választani, mert hosszú távon a hozamok túlnyomó részét a befektetési stratégiák hozzák. E döntéshez jó alapot nyújt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a Magyarországon működő magánnyugdíjpénztárak érdekképviseleti szervezete, a Stabilitás Pénztárszövetség és a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) internetes oldala.
- A magányugdíjpénztári rendszerben elért 1,5 százalékos reálhozam nem is olyan alacsony, mint amilyennek látszik, hiszen ez nettó érték, amit az alapkezelési költségek után kell érteni, és azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt száz év egyik legnagyobb krachja is ez idő alatt volt. Az államba vetett bizalom e téren csalóka, hiszen államcsőd esetén nemcsak elszegényedünk, de a nyugdíjunk is ugrik - hívta fel a figyelmet a szakértő.
Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu
Pájer Tamás szerint a nyugdíjra gyűjtő, mint ebből a szempontból potenciális befektető, életpályája és a nyugdíjig hátralévő évek jövedelmi, vagyoni viszonyainak figyelembevételével hozza meg a döntést, milyen szerkezete legyen nyugdíj-megtakarításnak. Alapvetően nem alapkezelőt, hanem pénztárat kell választani, mert hosszú távon a hozamok túlnyomó részét a befektetési stratégiák hozzák. E döntéshez jó alapot nyújt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a Magyarországon működő magánnyugdíjpénztárak érdekképviseleti szervezete, a Stabilitás Pénztárszövetség és a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) internetes oldala.
- A magányugdíjpénztári rendszerben elért 1,5 százalékos reálhozam nem is olyan alacsony, mint amilyennek látszik, hiszen ez nettó érték, amit az alapkezelési költségek után kell érteni, és azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt száz év egyik legnagyobb krachja is ez idő alatt volt. Az államba vetett bizalom e téren csalóka, hiszen államcsőd esetén nemcsak elszegényedünk, de a nyugdíjunk is ugrik - hívta fel a figyelmet a szakértő.
Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu
- A magányugdíjpénztári rendszerben elért 1,5 százalékos reálhozam nem is olyan alacsony, mint amilyennek látszik, hiszen ez nettó érték, amit az alapkezelési költségek után kell érteni, és azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt száz év egyik legnagyobb krachja is ez idő alatt volt. Az államba vetett bizalom e téren csalóka, hiszen államcsőd esetén nemcsak elszegényedünk, de a nyugdíjunk is ugrik - hívta fel a figyelmet a szakértő.
Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu
- A magányugdíjpénztári rendszerben elért 1,5 százalékos reálhozam nem is olyan alacsony, mint amilyennek látszik, hiszen ez nettó érték, amit az alapkezelési költségek után kell érteni, és azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt száz év egyik legnagyobb krachja is ez idő alatt volt. Az államba vetett bizalom e téren csalóka, hiszen államcsőd esetén nemcsak elszegényedünk, de a nyugdíjunk is ugrik - hívta fel a figyelmet a szakértő.
Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu
Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: http://www.mesterkurzusok.hu
