Gazdaság

2009.09.02. 02:29

Magyarrá lett afrikai

Sáregres-Rétimajor - A hazai halfogyasztás növekedett, de még mindig ehetnénk, vehetnénk, készíthetnénk nagyobb mennyiséget belőle. A finom falat nem csak a ponty.

Kovalcsik Katalin

A múlt szombati országos halfőző versenyen Orosz Sándor, a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa ügyvezető elnöke a tanács munkájáról, a hazai halfogyasztásról is beszélt. 


Orosz Sándor (kis fotó): a hazai halfogyasztás alacsony, de pontyból jól állunk
Fotó: FMH

- A tanács szakmai, ágazati érdekképviseleti szervezet. A tagjaink közt vállalkozók vannak, akiknek elemi érdekük, hogy minél több hal jó áron értékesüljön. A 90-es évek második felében a halfogyasztás 2,7 kilogramm volt fejenként. Tragikus adat. Valamit tenni kellett annak érdekében, hogy több halat egyen a magyar. Elindítottunk egy marketing-kommunikációs programot, a rétimajorihoz hasonló versenyeket szisztematikusan szerveztük, így sok helyen meggyökeresedtek a főzőversenyhez hasonló események. Sok helyen összetalálkoztunk az önkormányzatok törekvésével, összekapcsolódott a halgasztronómia a helyi eseményekkel.

Az évtizedes marketingtevékenységnek valószínűleg volt köze ahhoz, hogy a 2,7-es mutató megváltozott. Ma már 4,2 kiló az egy főre jutó halfogyasztás idehaza. A törekvést siker koronázta.

- Az Európai Unió 2008-ban elfogadta a Magyar Nemzeti Halászati Stratégiának a megvalósítását célzó operatív programot -folytatta az elnök -, ebben az egyik cél, hogy a 4,2 kiló 2013-ra változzon hat kilogrammra évente, személyenként, valamint a programban vázolt nagyobb beruházások megvalósuljanak. A tógazdasági termelés alapvetően pontyos gazdaságokban valósul meg. Évente 65-70 százalék között mozog a pontyos termelés, azt szoktuk mondani, hogy a ponty a kenyérhalunk. A hungarikum, a paprikás halászlé ponty nélkül elképzelhetetlen. A hazai halfogyasztás alacsony, de ha a fajszerkezetet nézzük, ponytból jól állunk. Európában nálunk fogy a legtöbb belőle. A tagok közt vannak nemcsak pontyosok, hanem afrikai haltenyésztők is. A fajta attraktív, már a tenyésztése 7-8000 tonnára futott fel, ma már az afrikai harcsa magyar, köze nincs Afrikához, Szarvason, Tiszacsegén nevelik.

Az éves hazai termelés 20-24 ezer tonna, ami nem fogy el a hazai piacon, külföldön értékesítik. Egy mostani felmérés szerint idehaza a hal harmadik helyen áll a tetszési indexben. A halárak az eltelt egy évtizedben szinte alig változtak. A magyar húsokkal összevetve versenyképes ára van a halnak, de a hazai fogyasztó a 4,2 kilogramm hal negyven százalékát tengeri halból veszi meg. A világátlag 14-15 kiló, ha ehhez felzárkózhatnánk és a felét hazai halakból fogyasztanánk, nagyon elégedettek lennének a tenyésztők.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget