Gazdaság

2008.10.08. 02:28

Tőzsdekrach múltba rejtőzve

<b>Székesfehérvár</b> - Felismerhető volt a nagy krach bekövetkezte, a tőzsdei guruk meg is jósolták. Könnyen tehették, mert 1926-ban az USA-ban létrejött egy furcsa aránytalanság.

Dömölki Lajos

A termelés 26 százalékkal nőtt, a részvények értéke a háromszorosára és az osztalékok mértéke az ötszörösére emelkedett. A hitelkamatok rendkívül alacsonyak voltak. Tíz 20 dolláros részvényre újabb 180 dolláros hitelt lehetett felvenni. A fiktív kereslet beindított ipari beruházásokat, de a profitok nagy részét, az osztalékokat, részvényekkel fizették ki. Amerika magához vonhatta az európai spekulációs tőkét is. Komoly ára lett. A londoni tőzsde hirtelen visszahanyatlott, megjelentek a párizsi és a berlini központok. 1926-tól a New York-i Wall Street záróárfolyama határozta meg a többi börze nyitóárfolyamát. A hitel megdrágult és a válság Londonban kezdődött el, a Stock Exchengen, a Clarence C. Hatry konszernjének a bukásával 1928 őszén. Részvényeinek árfolyama zuhanni kezdett. A teljes Hatry-csoport deficitje meghaladta a 13 millió fontot. A nagy bankok a viszontleszámítolás kamatlábának emelésével reagáltak. Arra számítottak, a kisebb bankok hiteligényét ezzel csökkentik. Az amerikai Szövetségi Tartalék Rendszer tucatnyi központi bankja hasonló lépésre kényszerült, és a zálogba adott részvényeknek a kamatlába 20 százalék fölé emelkedett, de hiteligény nem csökkent. 1928-ban 0,9 milliárd volt az alkuszok hitelállománya, de 1929 szeptemberére ez 5,5 milliárd dollárra emelkedett! Október 22-én New York-ban addig nem tapasztalt eladási hullám kezdődött. A tőzsde bizalma megrendült a holdingokban, az árfolyamok csökkenni kezdtek. Az alkuszok tömegével bocsátották a piacra a felügyelő társaságok papírjait, és erre a jelre a hosszra spekulálók között kitört a pánik. Amerika-szerte csökkent a termelés, a fogyasztási cikkek és a termelési eszközök piaca telítődött. A contremitteurok úgy vélték, most jött el az igazi vásárlási lehetőség, de ami bekövetkezett az mindent felülmúlt. Záráskor a tőzsde vesztesége elérte az 50 millió dollárt. Október 24-én elindult a lavina, délig 13 millió részvényt dobtak piacra. Ch. E. Michell, a N. C. B. elnöke a legnagyobb magánbanktól, a Morgantól kért segítséget. Egy bankárkonferenciát is összehoztak, és elhatározták, 240 millió dollár értékben megvesznek minden értékpapírt, hogy megmentsék azok árfolyamát. Az erőteljes intervenció két napra csillapította az eladási lázt. Hétfőről keddre a chicagói és a San Francisco-i tőzsde is bepánikolt. New York vezetett, fél nap alatt 16 millió 400 ezer részvény zuhant ki a piacra. A tőzsde felügyelő bizottsága elhatározta az azonnali zárást, de akkor már ez sem bizonyult megoldásnak. Egy hét alatt 9 milliárd dollárnyi veszteség halmozódott fel. Szeptemberben még 381 dollár volt az átlagos árfolyama az ipari részvényeknek, novemberre csak 198 dollárt értek ezek a papírok. 1933-ra bekövetkezett a teljes bankösszeomlás, és több mint ezer tőzsdeügynökség jelentett csődöt és több mint 8 ezer bank bukott meg. 25 millió amerikait érintett ez, és több mint 9 millió ember minden megtakarított pénzét elveszítette.

A második világháború után megelőzni igyekeztek a válságokat a pénzügyi tanácsok. Igazi válság ismételten 1974-ben alakult ki a nyersanyagár-robbanással. Minden hírnek van piaci értéke, a jó terméskilátásokra besszel , a baloldali kormányok bukására pedig hosszal válaszol a tőzsde. Most az amerikai elnökválasztás egyfajta pánikot okozott, és a részvények felvásárlásával igyekeztek a csődöt megakadályozni. Ámde most sem tudnak jóslásokba bocsátkozni a jövőt illetően. 1933-ban több mint kilencmillió ember megtakarított pénze elveszett a banki összeomláskor

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!