Szennyezési árverés

A szennyezés nagy részéért felelős villamosenergia-ipari ágazatnak az új rendszer 2013-as bevezetésétől kezdődően a teljes kibocsátható szén-dioxid mennyiséget árverésen kell megvásárolnia, míg a többi ipari ágazat esetén 2020-ig vezetik be az új rendszert. Az árverési rendszer nyitott lesz, azaz bármely európai uniós szereplő bármely tagállamban vehet kibocsátási egységeket (kvótákat). A piacra vitt kibocsátási egységek mennyiségét viszont évről évre csökkentik.

Az ETS-ből származó bevételek a tagállamokat illetik, és azokat olyan célokra kell felhasználni, amelyek segítik az EU-t a környezetbarát gazdaságra való átállásban, például a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó, vagy a szén-dioxid kivonása és tárolása területén megvalósuló kutatás-fejlesztés támogatására. A bevetélek egy részéből a fejlődő országokat kell segíteni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban.

Az Európai Bizottság minden uniós tagállam számára egyedi célt határoz meg a kibocsátási szint csökkentésére, illetve megállapítja azokat a célértékeket, amelyekre az újonnan csatlakozott, enyhébb elbánásban részesített tagállamok adott esetben növelhetik kibocsátási szintjüket 2020-ig. Az EB szerint a tagállamok mindegyikének sürgősen hozzá kell kezdenie az energiafogyasztás szerkezetének átalakításához.

Az Európai Unió végső energiafogyasztásában a megújuló energiaforrások aránya ma 8,5 százalékot tesz ki, ami azt jelenti, hogy átlagosan 11,5 százalékpontnyi növekedésre van szükség a 20 százalékos célkitűzés 2020-as eléréséhez. Ennek érdekében az Európai Bizottság a tagállamok mindegyike számára egyedi, jogilag számonkérhető célt javasol. A megújuló energiaforrások fejlesztésének lehetőségei tagállamonként eltérőek, ezért speciális nemzeti cselekvési tervekben kell rögzíteni, hogy az egyes tagállamok miként akarják a célt teljesíteni, és azt is, hogy miként lehet az előrehaladást hatékonyan ellenőrizni. A tagállamoknak határaikon kívül is lehetőségük lesz a megújuló energiaforrások támogatására, így a befektetések oda áramolhatnak, ahol a megújuló energiaforrások a leghatékonyabban termelhetők.

A bizottsági javaslat célként tűzi ki továbbá a bioüzemanyagok felhasználásának 10 százalékosos arányra növelését 2020-ig az Európai Unió közlekedési ágazatában. Az Európai Parlament képviselői Brüsszelben alapvetően támogatták az Európai Bizottság elképzeléseit, azonban többen kételyeket fogalmaztak meg a bioüzemanyag felhasználási arányának növelése kapcsán, illetve aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy európai munkahelyek olyan országokba kerülhetnek, ahol nincsenek kötelező kibocsátási határértékek.

Az ETS-ből származó bevételek a tagállamokat illetik, és azokat olyan célokra kell felhasználni, amelyek segítik az EU-t a környezetbarát gazdaságra való átállásban, például a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó, vagy a szén-dioxid kivonása és tárolása területén megvalósuló kutatás-fejlesztés támogatására. A bevetélek egy részéből a fejlődő országokat kell segíteni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban.

Az Európai Bizottság minden uniós tagállam számára egyedi célt határoz meg a kibocsátási szint csökkentésére, illetve megállapítja azokat a célértékeket, amelyekre az újonnan csatlakozott, enyhébb elbánásban részesített tagállamok adott esetben növelhetik kibocsátási szintjüket 2020-ig. Az EB szerint a tagállamok mindegyikének sürgősen hozzá kell kezdenie az energiafogyasztás szerkezetének átalakításához.

Az Európai Unió végső energiafogyasztásában a megújuló energiaforrások aránya ma 8,5 százalékot tesz ki, ami azt jelenti, hogy átlagosan 11,5 százalékpontnyi növekedésre van szükség a 20 százalékos célkitűzés 2020-as eléréséhez. Ennek érdekében az Európai Bizottság a tagállamok mindegyike számára egyedi, jogilag számonkérhető célt javasol. A megújuló energiaforrások fejlesztésének lehetőségei tagállamonként eltérőek, ezért speciális nemzeti cselekvési tervekben kell rögzíteni, hogy az egyes tagállamok miként akarják a célt teljesíteni, és azt is, hogy miként lehet az előrehaladást hatékonyan ellenőrizni. A tagállamoknak határaikon kívül is lehetőségük lesz a megújuló energiaforrások támogatására, így a befektetések oda áramolhatnak, ahol a megújuló energiaforrások a leghatékonyabban termelhetők.

A bizottsági javaslat célként tűzi ki továbbá a bioüzemanyagok felhasználásának 10 százalékosos arányra növelését 2020-ig az Európai Unió közlekedési ágazatában. Az Európai Parlament képviselői Brüsszelben alapvetően támogatták az Európai Bizottság elképzeléseit, azonban többen kételyeket fogalmaztak meg a bioüzemanyag felhasználási arányának növelése kapcsán, illetve aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy európai munkahelyek olyan országokba kerülhetnek, ahol nincsenek kötelező kibocsátási határértékek.

Az ETS-ből származó bevételek a tagállamokat illetik, és azokat olyan célokra kell felhasználni, amelyek segítik az EU-t a környezetbarát gazdaságra való átállásban, például a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó, vagy a szén-dioxid kivonása és tárolása területén megvalósuló kutatás-fejlesztés támogatására. A bevetélek egy részéből a fejlődő országokat kell segíteni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban.

Az Európai Bizottság minden uniós tagállam számára egyedi célt határoz meg a kibocsátási szint csökkentésére, illetve megállapítja azokat a célértékeket, amelyekre az újonnan csatlakozott, enyhébb elbánásban részesített tagállamok adott esetben növelhetik kibocsátási szintjüket 2020-ig. Az EB szerint a tagállamok mindegyikének sürgősen hozzá kell kezdenie az energiafogyasztás szerkezetének átalakításához.

Az Európai Unió végső energiafogyasztásában a megújuló energiaforrások aránya ma 8,5 százalékot tesz ki, ami azt jelenti, hogy átlagosan 11,5 százalékpontnyi növekedésre van szükség a 20 százalékos célkitűzés 2020-as eléréséhez. Ennek érdekében az Európai Bizottság a tagállamok mindegyike számára egyedi, jogilag számonkérhető célt javasol. A megújuló energiaforrások fejlesztésének lehetőségei tagállamonként eltérőek, ezért speciális nemzeti cselekvési tervekben kell rögzíteni, hogy az egyes tagállamok miként akarják a célt teljesíteni, és azt is, hogy miként lehet az előrehaladást hatékonyan ellenőrizni. A tagállamoknak határaikon kívül is lehetőségük lesz a megújuló energiaforrások támogatására, így a befektetések oda áramolhatnak, ahol a megújuló energiaforrások a leghatékonyabban termelhetők.

A bizottsági javaslat célként tűzi ki továbbá a bioüzemanyagok felhasználásának 10 százalékosos arányra növelését 2020-ig az Európai Unió közlekedési ágazatában. Az Európai Parlament képviselői Brüsszelben alapvetően támogatták az Európai Bizottság elképzeléseit, azonban többen kételyeket fogalmaztak meg a bioüzemanyag felhasználási arányának növelése kapcsán, illetve aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy európai munkahelyek olyan országokba kerülhetnek, ahol nincsenek kötelező kibocsátási határértékek.

Az Európai Bizottság minden uniós tagállam számára egyedi célt határoz meg a kibocsátási szint csökkentésére, illetve megállapítja azokat a célértékeket, amelyekre az újonnan csatlakozott, enyhébb elbánásban részesített tagállamok adott esetben növelhetik kibocsátási szintjüket 2020-ig. Az EB szerint a tagállamok mindegyikének sürgősen hozzá kell kezdenie az energiafogyasztás szerkezetének átalakításához.

Az Európai Unió végső energiafogyasztásában a megújuló energiaforrások aránya ma 8,5 százalékot tesz ki, ami azt jelenti, hogy átlagosan 11,5 százalékpontnyi növekedésre van szükség a 20 százalékos célkitűzés 2020-as eléréséhez. Ennek érdekében az Európai Bizottság a tagállamok mindegyike számára egyedi, jogilag számonkérhető célt javasol. A megújuló energiaforrások fejlesztésének lehetőségei tagállamonként eltérőek, ezért speciális nemzeti cselekvési tervekben kell rögzíteni, hogy az egyes tagállamok miként akarják a célt teljesíteni, és azt is, hogy miként lehet az előrehaladást hatékonyan ellenőrizni. A tagállamoknak határaikon kívül is lehetőségük lesz a megújuló energiaforrások támogatására, így a befektetések oda áramolhatnak, ahol a megújuló energiaforrások a leghatékonyabban termelhetők.

A bizottsági javaslat célként tűzi ki továbbá a bioüzemanyagok felhasználásának 10 százalékosos arányra növelését 2020-ig az Európai Unió közlekedési ágazatában. Az Európai Parlament képviselői Brüsszelben alapvetően támogatták az Európai Bizottság elképzeléseit, azonban többen kételyeket fogalmaztak meg a bioüzemanyag felhasználási arányának növelése kapcsán, illetve aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy európai munkahelyek olyan országokba kerülhetnek, ahol nincsenek kötelező kibocsátási határértékek.

Az Európai Bizottság minden uniós tagállam számára egyedi célt határoz meg a kibocsátási szint csökkentésére, illetve megállapítja azokat a célértékeket, amelyekre az újonnan csatlakozott, enyhébb elbánásban részesített tagállamok adott esetben növelhetik kibocsátási szintjüket 2020-ig. Az EB szerint a tagállamok mindegyikének sürgősen hozzá kell kezdenie az energiafogyasztás szerkezetének átalakításához.

Az Európai Unió végső energiafogyasztásában a megújuló energiaforrások aránya ma 8,5 százalékot tesz ki, ami azt jelenti, hogy átlagosan 11,5 százalékpontnyi növekedésre van szükség a 20 százalékos célkitűzés 2020-as eléréséhez. Ennek érdekében az Európai Bizottság a tagállamok mindegyike számára egyedi, jogilag számonkérhető célt javasol. A megújuló energiaforrások fejlesztésének lehetőségei tagállamonként eltérőek, ezért speciális nemzeti cselekvési tervekben kell rögzíteni, hogy az egyes tagállamok miként akarják a célt teljesíteni, és azt is, hogy miként lehet az előrehaladást hatékonyan ellenőrizni. A tagállamoknak határaikon kívül is lehetőségük lesz a megújuló energiaforrások támogatására, így a befektetések oda áramolhatnak, ahol a megújuló energiaforrások a leghatékonyabban termelhetők.

A bizottsági javaslat célként tűzi ki továbbá a bioüzemanyagok felhasználásának 10 százalékosos arányra növelését 2020-ig az Európai Unió közlekedési ágazatában. Az Európai Parlament képviselői Brüsszelben alapvetően támogatták az Európai Bizottság elképzeléseit, azonban többen kételyeket fogalmaztak meg a bioüzemanyag felhasználási arányának növelése kapcsán, illetve aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy európai munkahelyek olyan országokba kerülhetnek, ahol nincsenek kötelező kibocsátási határértékek.

Az Európai Unió végső energiafogyasztásában a megújuló energiaforrások aránya ma 8,5 százalékot tesz ki, ami azt jelenti, hogy átlagosan 11,5 százalékpontnyi növekedésre van szükség a 20 százalékos célkitűzés 2020-as eléréséhez. Ennek érdekében az Európai Bizottság a tagállamok mindegyike számára egyedi, jogilag számonkérhető célt javasol. A megújuló energiaforrások fejlesztésének lehetőségei tagállamonként eltérőek, ezért speciális nemzeti cselekvési tervekben kell rögzíteni, hogy az egyes tagállamok miként akarják a célt teljesíteni, és azt is, hogy miként lehet az előrehaladást hatékonyan ellenőrizni. A tagállamoknak határaikon kívül is lehetőségük lesz a megújuló energiaforrások támogatására, így a befektetések oda áramolhatnak, ahol a megújuló energiaforrások a leghatékonyabban termelhetők.

A bizottsági javaslat célként tűzi ki továbbá a bioüzemanyagok felhasználásának 10 százalékosos arányra növelését 2020-ig az Európai Unió közlekedési ágazatában. Az Európai Parlament képviselői Brüsszelben alapvetően támogatták az Európai Bizottság elképzeléseit, azonban többen kételyeket fogalmaztak meg a bioüzemanyag felhasználási arányának növelése kapcsán, illetve aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy európai munkahelyek olyan országokba kerülhetnek, ahol nincsenek kötelező kibocsátási határértékek.

Az Európai Unió végső energiafogyasztásában a megújuló energiaforrások aránya ma 8,5 százalékot tesz ki, ami azt jelenti, hogy átlagosan 11,5 százalékpontnyi növekedésre van szükség a 20 százalékos célkitűzés 2020-as eléréséhez. Ennek érdekében az Európai Bizottság a tagállamok mindegyike számára egyedi, jogilag számonkérhető célt javasol. A megújuló energiaforrások fejlesztésének lehetőségei tagállamonként eltérőek, ezért speciális nemzeti cselekvési tervekben kell rögzíteni, hogy az egyes tagállamok miként akarják a célt teljesíteni, és azt is, hogy miként lehet az előrehaladást hatékonyan ellenőrizni. A tagállamoknak határaikon kívül is lehetőségük lesz a megújuló energiaforrások támogatására, így a befektetések oda áramolhatnak, ahol a megújuló energiaforrások a leghatékonyabban termelhetők.

A bizottsági javaslat célként tűzi ki továbbá a bioüzemanyagok felhasználásának 10 százalékosos arányra növelését 2020-ig az Európai Unió közlekedési ágazatában. Az Európai Parlament képviselői Brüsszelben alapvetően támogatták az Európai Bizottság elképzeléseit, azonban többen kételyeket fogalmaztak meg a bioüzemanyag felhasználási arányának növelése kapcsán, illetve aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy európai munkahelyek olyan országokba kerülhetnek, ahol nincsenek kötelező kibocsátási határértékek.

A bizottsági javaslat célként tűzi ki továbbá a bioüzemanyagok felhasználásának 10 százalékosos arányra növelését 2020-ig az Európai Unió közlekedési ágazatában. Az Európai Parlament képviselői Brüsszelben alapvetően támogatták az Európai Bizottság elképzeléseit, azonban többen kételyeket fogalmaztak meg a bioüzemanyag felhasználási arányának növelése kapcsán, illetve aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy európai munkahelyek olyan országokba kerülhetnek, ahol nincsenek kötelező kibocsátási határértékek.

A bizottsági javaslat célként tűzi ki továbbá a bioüzemanyagok felhasználásának 10 százalékosos arányra növelését 2020-ig az Európai Unió közlekedési ágazatában. Az Európai Parlament képviselői Brüsszelben alapvetően támogatták az Európai Bizottság elképzeléseit, azonban többen kételyeket fogalmaztak meg a bioüzemanyag felhasználási arányának növelése kapcsán, illetve aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy európai munkahelyek olyan országokba kerülhetnek, ahol nincsenek kötelező kibocsátási határértékek.