Gazdaság

2007.06.05. 02:29

Falura vinnék a vendéget

Székesfehérvár - A falusi vendégfogadás egyre keresettebb pihenési forma. Az e tevékenységet végzőknek a jó kiszolgálás mellett az adózási szabályokat is figyelemmel kell kísérni.

Kovalcsik Katalin

Falusi szállásadás a kiemelt gyógyhelynek, gyógy-és üdülőhelynek nem minősülő községben, már kialakult tanyás térségben lévő lakóházban folytatható. A falusi vendégfogadás keretében nem egyéni vállalkozóként, hanem magánszemélyként a saját tulajdonban lévő lakóházat más magánszemélyek üdültetésére lehet hasznosítani. A hasznosítás legfeljebb 10 ágyra terjedhet ki, s emellett a szállásadó étkeztetési és szabadidő programot is biztosít, melybe bele kell érteni a háztartás, a gazdaság bemutatását is. Fontos, hogy a közös háztartásban élők közül egy címen csak egyik végezhet ilyen tevékenységet - tájékoztatott Simighné Bátor Klára, az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága tájékoztatási osztályvezetője.

2007. január 1-jétől falusi vendégfogadásnak minősül az is, ha alkalomszerűen végzi a magánszemély ezt a tevékenységét és nem nyújt szállásszolgáltatást. Ilyen formában nyújtott szolgáltatás magában foglalhatja a látogatók megvendégelését az úgynevezett vendégasztal szolgáltatást, a falusi gazdaság tevékenységének bemutatását, saját előállítású népművészeti és kézműves termékek értékesítését is. Ezen szálláshely-szolgáltatás nélkül nyújtott szolgáltatások együttesét, alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységnek hívjuk a törvény alapján. Nem tartozik viszont a falusi vendégfogadás körébe a lakásbérlet, a házbérlet, az albérlet, az ágybérlet, illetőleg az olyan hasznosítás, amely ugyanannak a vendégnek a tartózkodása egyhuzamban 30 napot meghaladó időtartamban történik. A tevékenység folytatására az önkormányzat jegyzője ad engedélyt, ezt követően be kell jelentkezni az állami adóhatósághoz is. Ha a falusi vendégfogadásból származó bevétel nem több 800 ezer forintnál, akkor az adómentes jövedelemnek minősül, de ezen belül, ha évi 400 ezer forintot nem haladja meg az alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származó bevétel, vagyis ha szállásadás nélkül végzik a tevékenységet, akkor az is adómentesnek minősül. A falusi vendéglátásból származó bevételről nyilvántartást kell vezetni, hiszen ebből látszik az is, hogy az adómentes értékhatárt a 400 ezer, illetve a 800 ezer forintot elérte-e a magánszemély. Amennyiben a jelzett értékhatárokat meghaladja a bevétel, az egész után adózni kell.

A falusi vendégfogadásból származó bevétel annak minden szolgáltatásával együtt önálló tevékenységéből származó bevételnek minősül, amellyel szemben tételes költségelszámolásnak vagy a törvény által vélelmezett 10 százalékos költségelszámolásnak van helye. Ez a bevétel nem tekinthető közös vagyontárgy hasznosításából származó bevételnek, akkor sem, ha a házastársak közös tulajdonban lévő ingatlant hasznosítanak, ezért csak az egyik magánszemélyt lehet magánszállásadóként nyilvántartásba venni, s adózni, bevallást beadni neki kell. A teljes bevételből kell a jövedelemtartalmat megállapítani és az adót megfizetni. A jövedelem után a negyedévet követő hónap 12-ig adóelőleget kell fizetni. Addig nem kell megfizetni az adóelőleget, amíg annak összege az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 10 ezer forintot.

E helyett választható a tételes átalányadózás is. Itt az adó mértéke szobánként 32 ezer forint, melyet nem kell egy összegben megfizetni. Az éves adótételt negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig, egyenlő részletekben kell előlegfizetési kötelezettségként teljesíteni, független attól, hogy az adott időszakban volt-e bevétele a vendéglátónak. A tételes átalányadózás alkalmazása esetén a magánszemélyt a tételes átalányadó összege után, ami szobánként 32 ezer forint, 20 százalék egészségügyi hozzájárulás is terheli.

2007. január 1-jétől falusi vendégfogadásnak minősül az is, ha alkalomszerűen végzi a magánszemély ezt a tevékenységét és nem nyújt szállásszolgáltatást. Ilyen formában nyújtott szolgáltatás magában foglalhatja a látogatók megvendégelését az úgynevezett vendégasztal szolgáltatást, a falusi gazdaság tevékenységének bemutatását, saját előállítású népművészeti és kézműves termékek értékesítését is. Ezen szálláshely-szolgáltatás nélkül nyújtott szolgáltatások együttesét, alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységnek hívjuk a törvény alapján. Nem tartozik viszont a falusi vendégfogadás körébe a lakásbérlet, a házbérlet, az albérlet, az ágybérlet, illetőleg az olyan hasznosítás, amely ugyanannak a vendégnek a tartózkodása egyhuzamban 30 napot meghaladó időtartamban történik. A tevékenység folytatására az önkormányzat jegyzője ad engedélyt, ezt követően be kell jelentkezni az állami adóhatósághoz is. Ha a falusi vendégfogadásból származó bevétel nem több 800 ezer forintnál, akkor az adómentes jövedelemnek minősül, de ezen belül, ha évi 400 ezer forintot nem haladja meg az alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származó bevétel, vagyis ha szállásadás nélkül végzik a tevékenységet, akkor az is adómentesnek minősül. A falusi vendéglátásból származó bevételről nyilvántartást kell vezetni, hiszen ebből látszik az is, hogy az adómentes értékhatárt a 400 ezer, illetve a 800 ezer forintot elérte-e a magánszemély. Amennyiben a jelzett értékhatárokat meghaladja a bevétel, az egész után adózni kell.

A falusi vendégfogadásból származó bevétel annak minden szolgáltatásával együtt önálló tevékenységéből származó bevételnek minősül, amellyel szemben tételes költségelszámolásnak vagy a törvény által vélelmezett 10 százalékos költségelszámolásnak van helye. Ez a bevétel nem tekinthető közös vagyontárgy hasznosításából származó bevételnek, akkor sem, ha a házastársak közös tulajdonban lévő ingatlant hasznosítanak, ezért csak az egyik magánszemélyt lehet magánszállásadóként nyilvántartásba venni, s adózni, bevallást beadni neki kell. A teljes bevételből kell a jövedelemtartalmat megállapítani és az adót megfizetni. A jövedelem után a negyedévet követő hónap 12-ig adóelőleget kell fizetni. Addig nem kell megfizetni az adóelőleget, amíg annak összege az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 10 ezer forintot.

E helyett választható a tételes átalányadózás is. Itt az adó mértéke szobánként 32 ezer forint, melyet nem kell egy összegben megfizetni. Az éves adótételt negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig, egyenlő részletekben kell előlegfizetési kötelezettségként teljesíteni, független attól, hogy az adott időszakban volt-e bevétele a vendéglátónak. A tételes átalányadózás alkalmazása esetén a magánszemélyt a tételes átalányadó összege után, ami szobánként 32 ezer forint, 20 százalék egészségügyi hozzájárulás is terheli.

2007. január 1-jétől falusi vendégfogadásnak minősül az is, ha alkalomszerűen végzi a magánszemély ezt a tevékenységét és nem nyújt szállásszolgáltatást. Ilyen formában nyújtott szolgáltatás magában foglalhatja a látogatók megvendégelését az úgynevezett vendégasztal szolgáltatást, a falusi gazdaság tevékenységének bemutatását, saját előállítású népművészeti és kézműves termékek értékesítését is. Ezen szálláshely-szolgáltatás nélkül nyújtott szolgáltatások együttesét, alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységnek hívjuk a törvény alapján. Nem tartozik viszont a falusi vendégfogadás körébe a lakásbérlet, a házbérlet, az albérlet, az ágybérlet, illetőleg az olyan hasznosítás, amely ugyanannak a vendégnek a tartózkodása egyhuzamban 30 napot meghaladó időtartamban történik. A tevékenység folytatására az önkormányzat jegyzője ad engedélyt, ezt követően be kell jelentkezni az állami adóhatósághoz is. Ha a falusi vendégfogadásból származó bevétel nem több 800 ezer forintnál, akkor az adómentes jövedelemnek minősül, de ezen belül, ha évi 400 ezer forintot nem haladja meg az alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származó bevétel, vagyis ha szállásadás nélkül végzik a tevékenységet, akkor az is adómentesnek minősül. A falusi vendéglátásból származó bevételről nyilvántartást kell vezetni, hiszen ebből látszik az is, hogy az adómentes értékhatárt a 400 ezer, illetve a 800 ezer forintot elérte-e a magánszemély. Amennyiben a jelzett értékhatárokat meghaladja a bevétel, az egész után adózni kell.

A falusi vendégfogadásból származó bevétel annak minden szolgáltatásával együtt önálló tevékenységéből származó bevételnek minősül, amellyel szemben tételes költségelszámolásnak vagy a törvény által vélelmezett 10 százalékos költségelszámolásnak van helye. Ez a bevétel nem tekinthető közös vagyontárgy hasznosításából származó bevételnek, akkor sem, ha a házastársak közös tulajdonban lévő ingatlant hasznosítanak, ezért csak az egyik magánszemélyt lehet magánszállásadóként nyilvántartásba venni, s adózni, bevallást beadni neki kell. A teljes bevételből kell a jövedelemtartalmat megállapítani és az adót megfizetni. A jövedelem után a negyedévet követő hónap 12-ig adóelőleget kell fizetni. Addig nem kell megfizetni az adóelőleget, amíg annak összege az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 10 ezer forintot.

E helyett választható a tételes átalányadózás is. Itt az adó mértéke szobánként 32 ezer forint, melyet nem kell egy összegben megfizetni. Az éves adótételt negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig, egyenlő részletekben kell előlegfizetési kötelezettségként teljesíteni, független attól, hogy az adott időszakban volt-e bevétele a vendéglátónak. A tételes átalányadózás alkalmazása esetén a magánszemélyt a tételes átalányadó összege után, ami szobánként 32 ezer forint, 20 százalék egészségügyi hozzájárulás is terheli.

A falusi vendégfogadásból származó bevétel annak minden szolgáltatásával együtt önálló tevékenységéből származó bevételnek minősül, amellyel szemben tételes költségelszámolásnak vagy a törvény által vélelmezett 10 százalékos költségelszámolásnak van helye. Ez a bevétel nem tekinthető közös vagyontárgy hasznosításából származó bevételnek, akkor sem, ha a házastársak közös tulajdonban lévő ingatlant hasznosítanak, ezért csak az egyik magánszemélyt lehet magánszállásadóként nyilvántartásba venni, s adózni, bevallást beadni neki kell. A teljes bevételből kell a jövedelemtartalmat megállapítani és az adót megfizetni. A jövedelem után a negyedévet követő hónap 12-ig adóelőleget kell fizetni. Addig nem kell megfizetni az adóelőleget, amíg annak összege az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 10 ezer forintot.

E helyett választható a tételes átalányadózás is. Itt az adó mértéke szobánként 32 ezer forint, melyet nem kell egy összegben megfizetni. Az éves adótételt negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig, egyenlő részletekben kell előlegfizetési kötelezettségként teljesíteni, független attól, hogy az adott időszakban volt-e bevétele a vendéglátónak. A tételes átalányadózás alkalmazása esetén a magánszemélyt a tételes átalányadó összege után, ami szobánként 32 ezer forint, 20 százalék egészségügyi hozzájárulás is terheli.

A falusi vendégfogadásból származó bevétel annak minden szolgáltatásával együtt önálló tevékenységéből származó bevételnek minősül, amellyel szemben tételes költségelszámolásnak vagy a törvény által vélelmezett 10 százalékos költségelszámolásnak van helye. Ez a bevétel nem tekinthető közös vagyontárgy hasznosításából származó bevételnek, akkor sem, ha a házastársak közös tulajdonban lévő ingatlant hasznosítanak, ezért csak az egyik magánszemélyt lehet magánszállásadóként nyilvántartásba venni, s adózni, bevallást beadni neki kell. A teljes bevételből kell a jövedelemtartalmat megállapítani és az adót megfizetni. A jövedelem után a negyedévet követő hónap 12-ig adóelőleget kell fizetni. Addig nem kell megfizetni az adóelőleget, amíg annak összege az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 10 ezer forintot.

E helyett választható a tételes átalányadózás is. Itt az adó mértéke szobánként 32 ezer forint, melyet nem kell egy összegben megfizetni. Az éves adótételt negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig, egyenlő részletekben kell előlegfizetési kötelezettségként teljesíteni, független attól, hogy az adott időszakban volt-e bevétele a vendéglátónak. A tételes átalányadózás alkalmazása esetén a magánszemélyt a tételes átalányadó összege után, ami szobánként 32 ezer forint, 20 százalék egészségügyi hozzájárulás is terheli.

E helyett választható a tételes átalányadózás is. Itt az adó mértéke szobánként 32 ezer forint, melyet nem kell egy összegben megfizetni. Az éves adótételt negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig, egyenlő részletekben kell előlegfizetési kötelezettségként teljesíteni, független attól, hogy az adott időszakban volt-e bevétele a vendéglátónak. A tételes átalányadózás alkalmazása esetén a magánszemélyt a tételes átalányadó összege után, ami szobánként 32 ezer forint, 20 százalék egészségügyi hozzájárulás is terheli.

E helyett választható a tételes átalányadózás is. Itt az adó mértéke szobánként 32 ezer forint, melyet nem kell egy összegben megfizetni. Az éves adótételt negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig, egyenlő részletekben kell előlegfizetési kötelezettségként teljesíteni, független attól, hogy az adott időszakban volt-e bevétele a vendéglátónak. A tételes átalányadózás alkalmazása esetén a magánszemélyt a tételes átalányadó összege után, ami szobánként 32 ezer forint, 20 százalék egészségügyi hozzájárulás is terheli.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!